Exkluzív: Canon PowerShot G11 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2009. augusztus 28. 07:00 (Fényképezőgépek (exkluzív))

Képminőség

Képzaj

A nálunk járt Canon PowerShot G11-et, mint béta változatot kaptuk előzetes bemutatóra, mégis engedélyt kaptunk néhány tesztkép közlésére. Fontos azonban tudnunk, hogy ez még nem biztos, hogy a végleges állapotú modell (bár a firmware verziószáma 1.0).
Részletes elemezgetésbe most még nem bocsátkoznék, hiszen a képminőség még változhat, de az már most látszik, hogy a nagy érzékenységű módokban (ISO1600, ISO3200) kisebb a képzaj, mint a korábbi G modelleknél (legyen az a hasonló felbontású G7, vagy az újabb G10).

Mindenképpen ígéretes az alacsony képzaj.

Az ISO12800 érzékenységű fotó kevés fény módban készült, ilyenkor a gép csak akkor választ ennyire magas érzékenységet, ha tényleg nagyon nincs fény (egyébként a leghosszabb záridő ilyenkor 1/15 mp). Kicsivel több fényben már csak ISO10000-et, még egy hajszállal több fénynél ISO5000-et kínált a G11. Sajnos ebben az üzemmódban nincs lehetőség expozíció kompenzáció használatára, így a tesztkép elég sötét lett.

Érzékenység - képzaj

ISO80; F6,3 1/3 mp
ISO100; F6,3 1/4 mp
ISO200; F6,3 1/8 mp
ISO400; F6,3 1/15 mp
ISO800; F6,3 1/30 mp
ISO1600; F6,3 1/60 mp
ISO3200; F6,3 1/125 mp
ISO12800; F4 1/15 mp
ISO80; F6,3 1/3 mp
ISO100; F6,3 1/4 mp
ISO200; F6,3 1/8 mp
ISO400; F6,3 1/15 mp
ISO800; F6,3 1/30 mp
ISO1600; F6,3 1/60 mp
ISO3200; F6,3 1/125 mp
ISO12800; F4 1/15 mp
ISO80; F6,3 1/3 mp
ISO100; F6,3 1/4 mp
ISO200; F6,3 1/8 mp
ISO400; F6,3 1/15 mp
ISO800; F6,3 1/30 mp
ISO1600; F6,3 1/60 mp
ISO3200; F6,3 1/125 mp
ISO12800; F4 1/15 mp
ISO80; F6,3 1/3 mp
ISO100; F6,3 1/4 mp
ISO200; F6,3 1/8 mp
ISO400; F6,3 1/15 mp
ISO800; F6,3 1/30 mp
ISO1600; F6,3 1/60 mp
ISO3200; F6,3 1/125 mp
ISO12800; F4 1/15 mp

Korábbi PowerShot G szériák ISO tesztképei 9 év a megapixel versenyben - zaj vagy minőség? című cikkünkben található.

A gyártás előtti mintával eddig merészkedhettünk. Amint megérkezik a végleges, gyártásból származó modell, frissítjük a fenti sorozatot és folytatjuk a részletes tesztet.

A Canon PowerShot G11-et a Canon Hungária Kft-től kaptuk a bemutató idejére. Köszönjük.

„Sosem vagyok elégedett” - interjú Gáti Kornél fotóssal

Folyamatosan keresi az új utakat, képeivel érzéseket közvetít - Gáti Kornél az egyetlen magyar fotós, aki karnyújtásnyi távolságból fényképezhette indiai lakhelyén a Dalai Lámát. Tapasztalatairól, élményeiről (is) beszélgettünk.

„Akkor jó, ha időtlen” - interjú Viszlay Márk divatfotóssal

Nem hozzák lázba a divattervezők, és nem elegszik meg a kepeivel. Szakácsnak készült, de fotós lett belőle – furcsa állítások, de igazak, ráadásul az ország egyik legkeresettebb divatfotósáról, Viszlay Márkról szólnak. Mindezek tetejébe szerinte még fénymásolóval is lehet fényképezni.

„Keresni az összefüggéseket a világban” – interjú Szalontai Ábel fotográfussal

Nem feltétlenül kell szeretnie annak a focit, aki focikapukat fényképez – vallja Szalontai Ábel fotóművész. Igaz, a kapuk nem is kötődnek feltétlenül a labdarúgáshoz, inkább segítenek az alkotónak megtalálni a válaszokat az éppen aktuális kérdésekre – bármilyen irányból jöjjenek is.

„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.

„Ha látod, nincs lefényképezve” – interjú Mirkó István sportfotóssal

Fordított munkarend és rengeteg meccs jellemzi Mirkó István sportfotós életét. A Nemzeti Sport munkatársával többek között arról is beszélgettünk, szabad-e szurkolni, és mi van, ha Overdose elfut az ember mellett.

„Az a szép, ami iszonyatosan fáj” – interjú Nánási Pál fotóssal

Lágy zene, akvárium, egy pihenő kutya, és egy rendezői szék, a hátán a fotós nevével. Nánási Pál stúdiója már az első pillanattól azt üzeni: nyugodj meg, és, mint az az interjúból kiderül, nem véletlenül. Az elsősorban Playboy-fotósként emlegetett Nánási büszke egyéb munkáira, és vallja: az embereknek át kell látniuk a meztelenségen.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

 
Bezárás