Röviden: Minolta DiMAGE 7i (teszt)

Antalóczy Tibor - 2002. december 10. 10:20 (rövid digitális fényképezőgép teszt)
A Minolta 5 Mpixeles, TIPA díjat is nyert DiMAGE 7-es gépének továbbfejlesztett változata, a 7i jópár újdonságot hozott az elődhöz képest. A rengeteg szolgáltatás miatt a gép használata első napokban nehéznek is tűnhet.
A fél-professzionális kategóriába sorolható DiMAGE 7i egyik jellegzetessége az optikával mechanikai kapcsolatban lévő zoomgyűrű, mellyel kézileg tudjuk a zoomot beállítani. A jó fényerejű objektív 7,1x-es zoomtartomány, ám a szokásos 35 mm helyett 28 mm kezdőfókusztávolságú, mely a nagylátószöget kedvelőknek nagy előnyt jelent. A DiMAGE 7-hez képest kényelmesebb markolatot kapott a 7i. A fogyasztása is alacsonyabb lett és az élességállítás sebességét is sikerült jelentősen növelni. A legnagyobb felbontásban 2560x1920 pixeles képeket készíthetünk, ami a jó részletgazdagságnak hála kiváló A4-es papírképek nyomtatásához is elegendő. A kisebb felbontásokban 1600x1200, 1280x960 vagy 640x480 pixeles képeket kapunk. A JPEG tömörítési fok 3 lépcsőben állítható: economy, standard és fine. SuperFine esetén TIFF file-t kapunk. Ezek bármelyik felbontásban használhatók. Ezen kívül a legnagyobb felbontásban rendelkezésünkre áll a CCD-ből kiolvasott módosítatlan képadat is RAW formátumban. A fényképezőgép ISO100, ISO200, ISO400 vagy ISO800 érzékenységgel használható. Automatikusan a gép ISO100 és ISO200 közötti érzékenységeket használ. A blende F2,8 és F9,5 között állítható, a zársebesség 4 mp és 1/4000mp közötti lehet. B-mód esetén akár 30 mp-ig is tarthat az expozíció. Éjszakai felvételeket tehát minden további nélkül készíthetünk, sőt a vaku a második redőnyre is szinkronizálható.

A Minolta GT APO optikája legnagyobb látószögével és alacsony aberrációs szintjével tűnik ki társai közül. Az F2,8-F3,5 közötti kezdő fényerejű objektív - figyelembe véve a 7x-es zoomtartományt - jónak mondható. Az F2,8 kezdő fényerő ebben a kategóriában nem számít kiemelkedőnek, sok más gép ehhez képest kétszeres fényerejű, F2,0-s objektívvel dolgozik, azoknál azonban jelentősebb az aberráció, illetve a zoomtartomány is kisebb. A fókusztávolság kézi úton állítható be, 28 mm ekvivalenstől 200 mm ekvivalensig. A legkisebb tárgytávolság normál esetben 38 cm, makró esetén 13 cm. Makrózáskor legkisebb befogható terület szélessége 50 mm, mely közepes makróképességet jelent. Ám ha figyelembe vesszük azt, hogy ekkor 200 mm-es fókusztávolsággal is dolgozhatunk, ez akár álmosabb pillangók fényképezését is lehetővé teszi. Ehhez természetesen kellően jó megvilágítás szükséges, hogy a minimum 1/200 mp-es zársebességet használhassuk. A DiMAGE 7i mélységélessége viszonylag kicsi, ami elsősorban makrónál jelenthet problémát, hiszen szűk rekesszel kell dolgoznunk a kellő mélységélesség eléréséhez, ami a bejutó fény mennyiségét csökkenti. Porték készítésekor azonban jó szolgálatot tesz az eleve kicsi mélységélesség (természetesen a filmes gépek kis mélységélességét nem érheti utol a gép, hiszen az érzékelő 2/3"-os).
A legjobb az lett volna, ha a fényképezőgépet tükörreflexes keresővel látják el. Mivel ez jelentősen megnövelte volna a gép árát, ezért inkább az olcsóbb elektronikus kereső (EVF) mellett döntöttek a tervezők. A DiMAGE 5/7/7i/7Hi-ben alkalmazott elektronikus kereső a Microtech által gyártott különleges megjelenítő, mely a hagyományos R,G,B képpontokból álló LCD-vel szemben minden képponton képes bármilyen szín megjelenítésére. (Erről részletesen beszámoltunk az Elektronikus kereső, de milyen? című cikkünkben). Az EVF felfelé 90 fokban felhajtható. A kereső nagy szög alatt látható képet biztosít, pixelessége nem zavaró, képfrissítése azonban sajnos alacsony (ez a Microtech megjelenítő működésének hátránya). A fókusz beállítása kézileg is történhet, a 4x-es képnagyítás ezt meg is könnyíti, amivel tökéletes fókuszálás is megvalósítható (bár első használatkor valószínűleg furcsa lesz).

A fényképezőgépet programautomatika módon kívül tájkép, sport, naplemente, éjszakai és szöveges téma-módokban használhatjuk, ezen kívül rekesz-előválasztás, zársebesség-előválasztás és kézi mód is rendelkezésünkre áll. Sorozatfelvétel esetén másodpercenként 2 kép készíthető. Ultra nagy sebességű sorozat esetén 7 kép/mp sebességgel készülnek a képek, maximum 1280x960 pixeles felbontásban. Ennek a módnak a hátránya az, hogy mivel a CCD ilyenkor video módban dolgozik, a képélesség sajnos nem tökéletes. A DiMAGE 7i időzített sorozatfelvétel készítését is lehetővé teszi, ráadásul ezeket nem csak különálló képekként, de mozgóképként is képes elmenteni (4 kép/mp AVI). A 3 képes automatikus expozíció sorozat +-0,3, 0,5 vagy 1 Fé különbségekkel készíthető. Ezen kívül kontrasztra, színtelítettségre, vagy digitális színszűrőre nézve is készíthetünk expozíció sorozatot.
A fehér-egyensúly napfény, felhős, izzó, fénycső értékekre állítható be, ezen kívül lehetősége van kézi beszabályozásra is. A fényképezőgép tetején háttérvilágítással ellátott állapotjelző LCD is található, melyen a legfontosabb beállítások láthatók (tömörítési fok, képméret, hátralévő képek száma, vakumód, rekesz-érték, zársebesség, stb.).
A fényképezőgéppel videó felvétel is készíthető, maximum 60 mp terjedelemben, hanggal együtt. Természetesen a manuális zoom beállításának köszönhetően mozgókép rögzítésekor is használható a zoom, sőt az élességállítás is folyamatos, ez akár kézileg is történhet a felvétel közben.
A fém állványmenetet az optika tengelyétől 3,5 cm-re találjuk.

A Minolta DiMAGE 7i beállítása a rengeteg gombnak köszönhetően a menü használata nélkül lehetséges. Ez a gép előnyének mondható, bár a sok gomb kezdetben inkább bonyolult, mint jól használható. Több hónapos használat után válik csak világossá, hogy milyen sok minden beállítható, használható ezzel a géppel - ráadásul gyorsan. Akik tehát arra vágynak, hogy csak az exponáló gombot kelljen nyomogatni, ne vásároljanak DiMAGE 7i-t, nekik inkább a kompakt automata fényképezőgépeket ajánljuk.

A teszttéma ez esetben is a már megismert karácsonyi hangulatú volt. Hogy a valós szituációkhoz igazodjunk, megvilágításnak két olvasólámpát választottunk. Ezek alaposan megtréfálták a gépek fehér-egyensúly állítását. Mivel a szobában legtöbbször vakut is használunk, készítettünk vakus felvételt is. Íme az eredmény:
Automatikus fehér-egyensúly állítás, vaku nélkül. Az automatika bizony szobában nem hoz megfelelő eredményt. A kép részletgazdagsága nagyon jó, bár a vörös részletek kissé összefolynak. (100%-os nagyítás)
Manuális fehér-egyensúly állítás Az optika színszórása igen alacsony, szinte elhanyagolható. (100%-os nagyítás)
Automatikus fehér-egyensúly állítás, vakuval. Örökölt DiMAGE 7 hiba: a vaku teljesítményvezérlése kissé túllő a célon, a fehérek néhol beégnek. Remek részletesség, alacsony zaj még ISO200-nál is.
A fényképezőgépbe CompactFlash kártyát rakhatunk, mind a Type I, mind a Type II-t fogadja a gép (az IBM MicroDrive is használható). A dobozban 16 MB kapacitású Lexar kártyát kapunk, de célszerű már a vásárláskor minimum 128 MB-os kártyát beszerezni, hiszen az 5 Mpixeles fotók akár 2-3 MByte-ot is elfoglalhatnak a kártyán.

A fényképezőgép dobozában a gépen kívül a következőket találjuk:
  • 4 darab 1850 mAh akku
  • akkumulátor töltő
  • objektívvédő sapka
  • napellenző az objektívre
  • vállszíj
  • USB kábel
  • A/V kábel
  • 16 MB kapacitású CF kártya
A Minolta DiMAGE 7i-t azoknak ajánljuk, akik szükségesnek tartják a nagy felbontást, szeretnének tükörreflexeshez hasonló gépet használni, ragaszkodnak a sokrétű kézi beállításokhoz.

A Minolta DiMAGE 7i ára a Digitcam karácsonyi akciójában nettó 260 ezer forint. A tesztgépet a Digitcamtől kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére.

Bármelyik gépet is választja figyeljen arra, hogy a gépekhez mellékelt memóriakártya ritkán biztosít megfelelő tárolókapacitást, ezért egy nagyobb memóriakártya beszerzése mindig ajánlott. Ceruzaelemekkel szállított gépek mellé érdemes Ni-MH akkumulátorokat és egy jó töltőt is beszerezni. Ezekből a fontos kiegészítőkből nagy választékot talál partnereink, köztük a Digitcam üzleteiben.

A fényképezőgépről készült felvételeket a Canon termékeivel készítettük.

Röviden bemutattuk





















































„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Fontos megtartani az értékeket” - interjú Hack Róbert fotográfussal

A műemlékeket kevésbé szakmai, inkább közönségcsalogató módon kellene bemutatni, hogy az emberek felismerjék: érdemes őket megőrizni – vallja Hack Róbert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatásos fotográfusa. Munkájáról, Budapestről, valamint az épületfotózás szakmaiságáról beszélgettünk.

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„Keresni az összefüggéseket a világban” – interjú Szalontai Ábel fotográfussal

Nem feltétlenül kell szeretnie annak a focit, aki focikapukat fényképez – vallja Szalontai Ábel fotóművész. Igaz, a kapuk nem is kötődnek feltétlenül a labdarúgáshoz, inkább segítenek az alkotónak megtalálni a válaszokat az éppen aktuális kérdésekre – bármilyen irányból jöjjenek is.

„A fényképezés egyfajta terápia is” - interjú Marjai Judit fotóművésszel

Aktmodellként kezdődött, majd fotósként folytatódott Marjai Judit karrierje, aki a legszívesebben azt csinálja, amit ő akar. Kóka Jánostól Karafiáth Orsolyáig rengetegen megfordultak már a fényképezőgépe előtt, ő pedig vallja: képei kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolni a közönségnek kell.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.