Az U-40 mindösszesen 83x39x26 mm helyet foglal, azaz alig nagyobb egy cigarettás doboz felénél. Ezért a gép hátulján a kezelőgombok sem lettek túl nagyok. Méreteinek köszönhetően a legkisebb retikülben is elfér, de a mellékelt nyakpánttal akár nyakban is hordható. Az U-40-es egész kialakításában nagyon hasonlít a sorozat előző tagjához, az U-50-hez - leszámítva persze az elforgatható optikát -, a fém váz, de még a gombok is: mind a hét gomb megegyezik, csak az exponáló és a bekapcsoló gomb formája más (az egyiken az exponáló gomb kerek és a bekapcsoló ovális, a másikon pont fordítva).

Ebbe a kicsi gépbe egy pici, 1"-os 64.000 pixeles LCD-t építettek, igaz nem is nagyon van hely méretesebb kijelzőnek. Ez az LCD pontosan megegyezik a már említett U-50-esével, ezért ugyan azt tudjuk elmondani; az élőkép részletgazdag és szépen követi a gép mozgását, a visszajátszáskor azonban nehéz megítélni az élességet, és ezen még az ötszörös nagyítás sem sokat segít. Összességében azért jó ez az LCD, hiszen erős fényben illetve sötétben, valamint lapos szögben is jól látható marad. A gépen optikai kereső nincs, de talán erre a gépre nem is nagyon kell.

A fény érzékeléséért egy 1/2,7 inches, 2,1 megapixeles Super HAD CCD felel. Az U-40 csak 640x480, illetve 1632x1224pixeles felbontással dolgozik. A képek mindkét méretben hozzák a Sonytól megszokott színtelítettséget, a jól használható előre programozott négy fehéregyensúly segítségével pedig bármilyen időben szép képeket kaphatunk. Ezeket érdemes használni, mert az automata fehéregyensúlyt könnyű becsapni, már kicsit felhős időben is színtelenek lehetnek a képek. Egyébként zajosságra sem lehet panasz, emellett részletgazdagok és torzítás mentesek a képek. Érdekes változtatás az U-50-hez képest, hogy az U-40-ből kivették a képeffekteket, még csak egy fekete-fehér képet sem lehet készíteni.

Mint ahogy az U-sorozatban már megszokhattuk, az U-40-et is egy fix, 5mm (kisfilmes rendszerbe átszámolva 33mm) gyújtótávolságú optikával látták el. Sajnos még egy kétszeres digitális zoom sincs a gépben, pedig ez a két megapixel mellé még talán elfért volna. Az optika fényereje átlagos, f/2,8. Az automata fókusz rendkívül gyors és korrekt. Az automatikát kikapcsolva négy különböző fókusztávolságból lehet választani. A makró nem valami meggyőző, tíz centinél közelebb ne menjünk a kép tárgyához, ekkor is 8,5 centi a legkisebb befogható terület.

Ezzel a kis "marok-fényképezőgéppel" könnyen és gyorsan lehet fotózni, a gépnek mindössze egy másodpercre van szüksége a lencsevédő elhúzása után, hogy készen álljon a fényképezésre. Vagyis szinte azonnal kattintgathatunk. És ha már kattintgatunk, készíthetünk sorozatfelvételeket is, VGA felbontásban 6 másodperc alatt 10 felvétel készíthető. Sajnos nagyobb felbontásban ez a szám kettőre csökken. Kényelmes és jó megoldás viszont a fényképezési viszonyokhoz igazodó öt beállítás: a lágy portré, reflektorfény, éjszakai, táj és aktív szabadidő. Záridő és blende beállítására nincs lehetőség, sőt, erre vonatkozó információkat a gép nem ad gazdájának. Egyébként a záridő 1/8 és 1/2000 között mozog. A vaku ebben a gépben is - mint az U-sorozatos gépekben általában - nagyon közel került az optikához, így vörösszem-hatás csökkentés ide vagy oda, a képeken azért még mindig sok a piros szemű egyén. Hang nélküli videofelvétel is készíthető, 320x240-es vagy 160x112-es felbontásban, 8kép/másodperc sebességgel, melynek hossza csak a kártyán lévő szabad helytől függ. A kis méret, az apró LCD és a "kapkodós" fotózás egyik legnagyobb hátulütője, hogy a vízszintes megállapítása nem túl egyszerű dolog, így az óvatlan fotós képein a horizont bizony nem mindig lesz vízszintes. Ezt persze kellő odafigyeléssel megelőzhető.

Szokásunkhoz híven a kész felvételeket a szerkesztőség Canon i965-ös nyomtatóján nyomtattunk ki. Az első néhány kép után fel kellett ismernünk, hogy a fotók nyomtatás előtt némi élesítést igényelnek. Az unsharp maszk alkalmazása után a 2 megapixeles felvételekből szép 10x15-ös papírképek készültek. A Sony DSC-U40 PictBridge kompatibilis, így a akár számítógép közbeiktatása nélkül is képes az újabb fotónyomtatók irányítására.

• 8 MB-os MemoryStick Duo kártya és adapter
• USB kábel
• két AAA akkumulátor
• akkumulátortöltő
• nyakpánt

A memóriakártyát érdemes rögtön nagyobbra cserélni, az akkumulátorok viszont elegendő áramot biztosítanak, de aki gyakran használja gépét érdemes még két akkumulátort beszereznie, hogy ne kelljen mindig a töltésre várnia.

Bár a Sony DSC-U40 semmi újdonságot nem tartalmaz, mégis egy könnyen használható, jó minőségű divattermék, ami maroknyi méretének és a választható színeknek (ezüst, kék, piros) köszönhetően főleg azok fogják kedvelni, akik szeretik, ha mindig náluk van a fényképezőgép. Népszerű lehet még azok körében is, akik unják már a mobilok csak telefonon élvezhető fényképeit, és szeretnék képeiket végre papíron is látni. Nagy előnye még a gyors bekapcsolhatóság, így ideális társ lehet a hétköznapi, spontán szituációk megörökítésére is.