Kipróbáltuk: HP Deskjet D2560 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2009. március 11. 08:15 (Fotónyomtatók)
A Hewlett-Packard két otthoni nyomtatóját próbáltuk ki az egyszerű A4-es asztali nyomtatók közül. A legkisebb D2560-as olyan olcsó, hogy áráért majdhogynem egy-egy tintapatront vehetük. Mondhatnánk azt is, hogy a nyomtató 3e Ft-ba kerül, amelyhez 9e Ft-ért kapunk tintát. Bizony, ez nem áll messze a valóságtól. De mire képes egy ennyire olcsó készülék? Természetesen utánajártunk.

Külső

Bevezető

A HP belépőszintű nyomtatói - melyek nem elsősorban fotónyomtatásra vannak kihegyezve – a Deskjet családba tartoznak. Tavaly ezen család egy középszerű modelljét próbáltuk ki, idén azonban még lejjebb nyúltunk, és az egyik legolcsóbb A/4-es nyomtatót vettük górcső alá, amely ára bőven 15 ezer Ft alatti.

A HP Deskjet D2560-ban új jelzésű tintapartonokat használhatunk, melyek a 300-as sorozat részei. A 350-es sorozattal ellentétben itt a fekete és színes tintákat tartalmazó cartridge-ek nem kaptak más számjelzést, így 300-asból létezik külön fekete és külön színes változat is. Az új számozás ellenére ezekben a tartályokban is Vivera tinták találhatók.
Mivel a színes tinta egy patronban tartalmazza a cián, sárga és bíbor színeket, s nincs lehetőség a színenkénti cserére, gazdaságos nyomtatásról nemigen beszélhetünk. Ebből is látszik, hogy ez a termék elsősorban dokumentum nyomtató, s csak másodsorban feladata a színes, esetleg fotónyomtatás.

A használt cartridge-ek tehát a következők:
  • HP300 (CC640E): fekete, 4,5 ml
  • HP300 (CC643E): három színű, 3,5 ml
A termál tintasugaras fejet egyébként a tintatartályokkal szerelték egybe, így annak cseréjekor a fejet is cseréljük.
Legjobb minőségben 4800×1200 dpi optimalizált felbontást érhetünk el, amely már fotónyomtatásra is elegendő, de tegyük hozzá, hogy már középkategóriában is nagyobb felbontással találkozhatunk, ahol a színenként cserélhető tartályok mellett különálló strapabíró fejet használnak.
A nyomtatás során maximum A/4 méretű lapokat használhatunk, de persze kisebb papírokkal is elboldogul a D2560.

Belépőszintű modellről lévén szó, kártyaolvasóval, CD-nyomtatási képességgel, WiFi támogatásról, illetve hálózati nyomtatás lehetőségéről nem beszélhetünk.

A nyomtatás sebességének gyári adatai: A4 dokumentum vázlat módú nyomtatásnál: fekete-fehér 26 lap/perc, színes: 20 lap/perc, 10×15 cm-es fotó vázlat minőségű nyomtatásnál 26 mp.
A fenti nyomtatási sebességek a leggyengébb minőségre vonatkoznak!

Külső, design

Olcsó nyomtatóhoz olcsó dizájn dukál – mondhatnánk a Deskjet D2560-ra nézve. S valóban, a nyomtató nem tűnik túlzottan túlrajzoltnak. Külsejét az egyszerűség jellemzi, műanyag borítása a sarkokon és elöl lekerekített. Kezelőszerveit a bal oldalra helyezték, s mivel nincs túl sok belőle, nem is hat bonyolultnak a gép használata – egyébként valóban nem az.

A készüléken található gombok a következők:
  • Ki/bekapcsoló
  • Nyomtatás törlése
  • Lap behúzása/folytatás

Az üres lapokat a kihúzható tálcára helyezhetjük, itt foglalnak helyet az A4-es papírok, vagy a kisebb fotópapírok. Egyszerre csak egyfélét tarthatunk a gépben, sima fénymásoló papírból például maximum 80 lapot.

A DC adapter csatlakozója hátul kapott helyet, emellett találjuk az USB aljzatot is.
PictBridge csatlakozó nem került a kis Deskjet-re.

Üzembe helyezés, kezelés

A kicsomagolása, majd a nyomtatópatronok betöltése után jöhet a szoftver és driverek feltelepítése. A 10 percig eltartó folyamat során a gép megkér minket, hogy csatlakoztassuk a nyomtatót és kapcsoljuk be. Ezt egyébként érdemes eddig tartogatni is, mert a driverek nélkül bekapcsolt és csatlakoztatott nyomtató felboríthatja a Windows kényes egyensúlyát. A cartridge-ek behelyezése, majd a szoftver feltelepítése után fejigazítást érdemes végrehajtanunk a legjobb képminőség elérése érdekében.
Ezt a HP szoftveréből végezhetjük, amely egy lap kinyomtatása után manuálisan kéri vissza a legjobb fedettségű minták kódjainak beírását. Ez a módszer amellett, hogy kényelmetlenebb, több hibalehetőséget is rejt magában.

A fotónyomtatást a gyárilag mellékelt HP Photosmart Essentials v2.5-ből is végezhetjük, de természetesen képszerkesztő programból is használható a készülék. A Photosmart Essentials természetesen frissíthető az újabb változatokra is. E programban címkék, albumok, vagy a mappáink szerint tekinthetjük meg a fotóinkat, illetve választhatjuk ki azokat nyomtatásra. A hagyományos fotónyomtatás mellett fényképalbum-oldalakat, vagy fényképsablonokat is szerkeszthetünk, ahol egy oldalra több kép, akár különböző méretben is felkerülhet.
A nyomtatás előtt megadható a papír mérete, típusa, szegély vagy szegély nélküli nyomtatás módja, kérhetünk automatikus fényképjavítást (világosság, kontraszt, színek változtatása), automatikus vörösszem eltávolítást, fotódátumozást, választhatunk a „fit” és „fill” képelhelyezési módok közül, illetve megadhatjuk a nyomtatási minőséget.

Tesztünk során mi is a fenti programból nyomtattuk a fotókat, hogy a gyári legjobb minőséget érhessük el.

A vörösszemek korrekciója is a Photosmart Essentials szolgáltatása. Ennek során a képről jó hatékonysággal tűnteti el a program a vörös pupillákat, s javítja ki azt feketére.

A meghajtóprogramban többféle szolgáltatás áll rendelkezésünkre, mint a fejigazítás, fúvókatisztítás, tesztoldal nyomtatás, görgők tisztítása, papíradagoló tisztítás, illetve megtekinthető az egyes tinták mennyisége.
  1. Külső
  2. Mérések
  • (11. 25.)Apple iPhone 6 teszt
    Sokak számára A telefon, mások semmi pénzért nem használnák az Apple készülékét. Megnéztük az iPhone 6-ot.

„Megnyitni valakit csak úgy lehet, hogy mi is megnyílunk.” - interjú Fábián Évi fotográfussal

A pszichotrénerként is aposztrofált szabadúszó fotográfus, a portréiról ismert Fábián Évi mesélt nekünk a nők felemeléséről, a szépség jelenségéről, művész és alany összhangjáról és a mindent megalapozó bizalomról. Berlinben értük utol.

„Öt perc, amire emlékezni lehet” - interjú Glázer Attila fotóssal

Alkalmazott fotós, a 2010 végén nyílt Három Hét Galéria vezetője, aki főként alkalmazott fotósok és grafikusok munkáit mutatja be rendhagyó módon, élményszerűen. Glázer Attilával az inspirációról, a meghökkentő kiállításokról és a szív alakú gumicukrokról beszélgettünk.

„Szeretek olyat csinálni, ami még nem volt” - interjú Burger Barna fotóssal

Szét lehet választani a politikát és a politikusokról készült képeket – véli Burger Barna, a nemrég megjelent „Egy kampány krónikája – Orbán Viktor 2010” című fotókönyv szerzője. Interjúnkban az időről, a politikai érettségről és a tapasztalat fontosságáról beszélgettünk.

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.