Kipróbáltuk: Olympus SP-560UZ teszt

0
313

Felépítés I.

A Samsung 2005-ben merészet gondolt és létrehozta a világ első 15×-ös zoomátfogású digitális fényképezőgépét. Sokáig az ultrazoomok királyaként emlegetett modell mellett nem is volt másik termék, amely hasonlóan nagy átfogással rendelkezett volna. A nagy átfogás mellett e készülék további előnye volt, hogy igazi, 28 mm-nek megfelelő nagylátószögű állást is kínált.

Az Olympus hasonló megfontolásból készítette el ez év januárjában a még nagyobb, mintegy 18×-os zoomátfogású SP-550UZ-t, amely szintén kínál 28 mm-es nagylátószöget, s mindezeken felül CCD stabilizálással is büszkélkedhet. Az akkori világrekordert részletes tesztben is bemutattuk, melynek termék bejelentése után nem sokkal már meg is jelent az SP-560UZ.

Az Olympus SP-560UZ nagyobb felbontással, még egy kicsivel szélesebb, 27 mm-es nagylátószöggel, és arcfelismerő funkcióval körözi le az SP-550UZ-t. Ezen kívül természetesen vannak további apróbb változtatások – főként a szolgáltatások terén – melyeket ezúttal is az egyszerűség kedvéért táblázatban foglaltunk össze:

Változások

Az Olympus SP-550UZ és SP-560UZ közötti főbb különbségek
Olympus SP-550UZ Olympus SP-560UZ
CCD 1/2,5″
7,4 Mpixel
1/2,3″
8,5 Mpixel
Érzékenység ISO50-1600;
max. ISO5000
ISO50-3200;
max. ISO6400
Objektív 28-504 mm ekv. 27-486 mm ekv.
Témamódok 23 25
Sorozat hossza (mért) normál: 7 kép
Hi1: 10 kép
Hi2: 20 kép
normál: 13 kép
Hi1: 41 kép
Hi2: 41 kép
Belső memória 20 MB 47 MB
LCD 2,5″, 230e pixel,
kis betekintési szög
2,5″, 230e pixel,
nagy betekintési szög
Arcfelismerés nincs van
Árnyék-kompenzáció nincs van
Perfect shot élőkép előnézet Guide módban nincs van
Arc mimika és arc fókusz-zoom szerkesztés nincs van
USB Full Speed USB 2.0 Hi-Speed USB 2.0

Az SP-550UZ-nél hiányoltuk a kihajtható és elforgatható LCD-t, ez továbbra sem áll rendelkezésünkre az új modellnél, viszont a kijelző betekintési szöge annyira jó, hogy a kihajthatóság itt már nem is hiányzik annyira.

Képérzékelő

Általában a kompakt kategóriában a nagyobb felbontáshoz nagyobb képzaj vagy erősebb zajszűrés párosul. Az SP-560UZ-nél ettől nem kell tartanunk, hiszen a CCD felbontása nem sokkal lett nagyobb, s emellett a szenzor mérete is kissé megnőtt (ld. fenti táblázat).
A 1/2,33″ típusú, 8,5 millió teljes pixelszámú CCD seítségével 3264×2448 képpontos fotókat készíthetünk. Ezen felül rengeteg kisebb felbontás áll még rendelkezésre. A 4:3 oldalarány mellett nagy felbontásban választhatunk 3:2 oldalarányt is, illetve készíthetünk HDTV felbontású (1920×1080) 16:9 oldalarányú fotókat is.

A képeket JPEG tömörítés mellett akár RAW formátumban is elmenthetjük, amely tökéletes utófeldolgozhatóságot kínál. RAW formátumban viszont sorozatot nem készíthetünk.

Az érzékenységet teljes felbontásban ISO50 és ISO3200 között választhatjuk meg, de lehetőség van ISO6400 használatára is, de csak JPEG formátumban és 3 Mpixeles felbontásban.

Optika

Az Olympus SP-560UZ ugyanazt az optikát örökölte, amit az SP-550UZ-ben már alkalmaztak, a látószög növekedése a kissé nagyobb CCD miatt következett be. A 14 lencsetagot 11 csoportban összefoglaló objektívbe 4 aszférikus tagot építettek, a geometriai torzítások csökkentése érdekében, valamint 2 ED (alacsony színszórású – extra low dispersion) lencsét is felhasználtak, hogy a kromatikus aberráció a lehető legkisebb legyen. Mint később látni fogjuk, mind a geometriai torzításnál, mind a színhibánál ez csak részben segített.

nagylátószög

tele

Ismert tény, hogy a minőségi objektívek tervezése és gyártása annál nehezebb feladat, minél nagyobb az átfogása. Hatványozottan igaz ez akkor, ha az objektívnek az igazi nagylátószögű tartománytól a nagy tele tartományig kell dolgoznia. Emiatt az ilyen objektívektől nem is várhatunk el olyan képminőséget, mint az átlagos, kisebb átfogású optikáktól.

Az optika fényereje remek, a jelentős nagylátószögű és igen nagy tele állás ellenére f/2,8-tól f/4,5-ig terjed. A konkurens Panasonic DMC-FZ18 hasonló fényerővel rendelkezik, tele állásban kis mértékben jobb fényerőt produkál.

A frontlencse védelmére műanyag sapkát mellékelnek a dobozban, melyhez szíj is jár, így elvesztésétől nem kell tartanunk. Ha előtétlencsét, vagy valamilyen szűrőt szeretnénk az objektív elé illeszteni, előbb az Olympus CLA-10 jelű adaptergyűrűt kell megvásárolnunk, melynek felhelyezése után 48,4 mm-es átmérőjű szűrőket használhatunk.

Sorozat fényképezés, videó

Az Olympus SP-560UZ sorozatmódjainak sebességét tekintve hasonló képességű, mint elődje. A sorozatok hossza viszont a nagyobb felbontás ellenére megnőtt, feltételezhetően a gépbe nagyobb puffermemóriát építettek.
A sorozatokat többféle módon készíthetjük:

  • Normál sorozat: gyári adatok szerint ekkor 1,2 kép/mp sebességet érhetünk el. A mi méréseink ezúttal is 1,1 kép/mp értéket adtak, mint az SP-550UZ-nél. A sorozat hossza specifikáció szerint maximum 7 kép lehet, de mi normál 128 MB-os xD kártyával is 13 képet készítettünk egyhuzamban. Nagy sebességű H-jelű kártyával 15-19 kép is sikerült egyhuzamba. Természetesen a sorozat hossza összetettebb fotók esetén rövidebb. Ha a puffer telítődik, a sorozatkészítés megáll, és akkor sem folytatódik tovább, ha az átmeneti tárolóban már felszabadult egy képhez szükséges tárterület. Kisebb felbontást választva természetesen hosszabb sorozatok készíthetők, 5 Mpixelen még lassú kártyával is 50 képig tart a sorozatunk.
  • Hi1: szemben az SP-550UZ-vel, ahol Hi1 sorozat csak akkor volt kiválasztható, ha az érzékenységet előzőleg minimum ISO400-ra növeltük, az SP-560UZ ezt képes helyettünk megtenni. Pozitív, hogy ha visszaállunk egyképes módra, az érzékenységet is visszaállítja, nem felejti ISO400-on. Ebben a módban a fényképezőgép a felbontást SQ1-re csökkenti, vagyis 2048×1536 pixeles képeket készíthetünk. Önmagában a 3 Mpixeles felbontás még sok esetben elég is lenne, hiszen kisebb kompromisszumokkal akár A4-es papírképeket is készíthetnénk belőle. A gond az, hogy ezek a képek valójában VGA (640×480) felbontásról kerülnek felinterpolálásra, emiatt a képminőség olyan, mintha digitális zoom-ot használtunk volna. A sorozat sebessége egyébként remek, ez esetben 7,5 kép/mp-et mértünk. Az egy sorozatban készíthető képek száma 3 Mpixelen 41 kép volt, H-jelű kártyával.
  • Hi2: szintén minimum ISO400 érzékenységgel használható, a maximális képméret ez esetben 1280×960 képpont. A fotók felbontásának további csökkentésére itt vélhetőleg a képfeldolgozó processzor korlátozott sebessége miatt volt szükség. Igaz, itt is VGA-ról felinterpolált képeket kapunk, így lényegében a felbontás-csökkenésnek nincs részletgazdagság csökkentő hatása. Az elérhető sebesség 15 kép/mp (mért érték 14,5 kép/mp), a képek maximális száma: 40. Mind a Hi1, mind a Hi2 sorozatnál a CCD videomódban dolgozik.
  • Hi2Pre: ez az üzemmód javarészt megegyezik az előzőleg ismertetett Hi2 móddal, azzal a különbséggel, hogy az exponáló gomb félig lenyomása utáni automatikus élességállítást követően a sorozatkészítés félig-meddig elkezdődik, a képek folyamatosan kiolvasásra kerülnek. A pufferben ilyenkor az utolsó néhány (3-4) kép tárolódik, így nem az exponáló gomb teljes lenyomásakor indul a sorozat felvétele, hanem azt megelőzően már 3-4 képpel rendelkezünk. Ez hasznos lehet akkor, amikor nem ismerjük pontosan a fotózni kívánt esemény bekövetkezésének idejét. A pufferben folyamatosan frissített képek miatt a reflexeink miatti késlekedéstől sem kell tartanunk, szinte biztos, hogy elkapjuk a megfelelő pillanatot.
  • AF: teljes felbontásban is használható üzemmód, amely minden egyes fotó előtt újrafókuszál. Előnye, hogy a téma így nem “mászhat ki” az élességi tartományból, hátránya viszont, hogy az állandó újrafókuszálás miatt a sorozat jóval lassabb (cca. 0,7 kép/mp).
  • Automatikus expozíció-sorozat is készíthető, választhatunk 3 vagy 5 kép hossz közül, a képek közötti eltérés 0,3, 0,7 vagy 1 Fé lehet. Ezek a paraméterek (képszám és expozíciós lépésköz) csak a menüben adhatók meg.

Érdekes, hogy a sorozatban készített képeket lejátszáskor először 1 képként mutatja, a sorozat elemeinek kibontásához az exponáló gombhoz közeli “stabilizátor” gombot kell megnyomnunk. Ez az ötletes megoldás könnyebbé teszi a képek közötti lapozást, mert egy 15-20 képes sorozatot egy gombnyomással átlapozhatunk. Hátránya, hogy a sorozat kibontása után minden esetben indexkép módba kerülünk, így egy kép megtekintéséhez minimum 2x kell megnyomni a nagyítás gombot.

normál sorozat

Hi1 sorozat

Hi2 sorozat

AVI videó (~13700 kbps)
640×480, 30 fps; 0:22 mp; 36 MiByte

A videofelvétel legnagyobb felbontása 640×480 pixel, ezen kívül 320×240 vagy 160×120 képpontos lehet. A képfrissítés VGA felbontásnál csak 30 egyéb esetben csak 15 kép/mp, az értéket változtatni nem tudjuk, mint az SP-550UZ-nél. A menüben kiválaszthatjuk, hogy a videó mellé rögzítsen-e hangot a készülék. Ha hang nélkül vesszük fel a mozgóképeket, akkor az optikai zoom és a stabilizátor is használható, ellenkező esetben csak digitális zoom áll rendelkezésünkre, ha azt a menüben előtte engedélyeztük. A fénymérés a felvétel közben is aktív. Az élességállítás is csak a hang nélküli üzemmódban működik, de ilyenkor is csupán félig-meddig, hiszen elég sokszor marad abba a folyamat annak ellenére, hogy a fókusz még nem tökéletes.

VGA felbontásban 128 MB-ra 1:10 perc menthető. A videó tehát viszonylag nagy helyigényű. A folyamatos videórögzítéshez gyors kártya ajánlott, a H-jelű kártyával folyamatos videórögzítés valósítható meg.

Hozzászólások

hozzászólás

Hozzászólás

Ezzel az e-maillel már van regisztráció ezen a site-on. Használd a Belépés funkciót vagy adj meg másikat.

Hibás felhasználónevet vagy jelszót adtál meg

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.