Kipróbáltuk: Nikon 1 J1 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2011. október 5. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)

AF, LiveView, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

Az automatikus élességállítás területén kiemelkedőek az új Nikon 1 gépek. Az ebben a kategóriában megszokott kontraszt alapú autofókusz mellett fázis-különbség elvén működő mód is elérhető. A pontos technológiai megvalósítását nem ismerjük, emiatt egy kicsit szkeptikusan is fogadtuk (a Fujifilmtől hallottunk már hasonlót, de az nem igen akart működni). A próbák során azonban bebizonyosodott, hogy valóban sok esetben tudja a gép, merre kell indulnia a helyes élesség eléréséhez, s ilyenkor SLR-hez hasonló sebességű élességállítást kapunk. Néha azonban kontraszt alapúra vált át (azonos megvilágítás esetén is), s előre-hátra keresgél. De ez a művelet sem lassú, az átlag kompaktokhoz képest ez is jóval gyorsabb.

A szenzorra épített fázis-különbség alapú rendszerről nem kaptunk részletes technológiai ismertetőt, viszont a látottak és tapasztaltak alapján közelítőleg feltérképezhető.
A szenzoron bizonyos megvilágítási körülmények között (homogén, párhuzamos beeső fény, megfelelő beesési szög) jól látható vízszintes csíkozottság vehető észre, mely a szenzor szélességének 75%-ában húzódik (a hosszanti oldallal párhuzamosan), s mindösszesen 9 darab van belőle.

A törőék-sorok elhelyezkedése biztosítja, hogy a lehető legtöbb esetben használható segítséget adjon.
De fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon ez nem rontja-e a képek törőék-sor alatti részét. Nos, a válasz prózai: az esetek igen túlnyomó többségében nem.

Tulajdonképpen ennek felismerése is egy véletlen következménye. Véletlenül pont úgy sikerült a Nikon 1 V1-gyel ISO tesztábránkat lefotózni, hogy az ábra vízszintes vonalai tökéletesen párhuzamosak a szenzor hosszanti oldalával, ráadásul (s itt jön az igazi csoda!) a vonal széle pontosan a törőék alá esik. Ennek következménye, hogy a gépen belüli képfeldolgozás - mely a törőék-sor alatti kép javítását végzi feltételezhetően az Adobe Photoshop CS5-ben is megjelent Content Aware Fill-hez hasonlóan -, itt nem tudott mit kezdeni a helyzettel. A törőék sortól felfelé világos, lefelé sötét részt talált, hát kiátlagolta. De ettől éppen jól láthatóvá vált.
Ugyanezen okból jelent meg hasonló anomália néhány betű talpa alatt.
Megpróbáltuk egy könyv oldalának többszöri (képenként enyhe eltolása mellett készült) fotózásával reprodukálni a furcsaságot, de nem sikerült.
Átnéztük az összes készült tesztfotót, de nem találtuk nyomát a hibának (pedig könnyű dolgunk volt, tudtuk, hol kell keresni a képen, de így sem jártunk sikerrel).
Megnéztük a J1 ISO képeit (amelyek már enyhén ferdék is), szintén nincs nyoma ennek a jelenségnek.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a törőék-sor okozta képi hibák a legritkább esetben jelentkeznek, ennél még a moiré hatása is sűrűbben okozhat gondot, amely ráadásul 10×15 cm-es papírképnél is láthatóan jelentkezhet, nem úgy, mint ez a hatás.

Ritka, törőék-sor okozta képtorzulás (Nikon 1 V1)

fókusz területek
Az autofókusz mérőmezőt 15×9-es mátrix pontjaira állíthatjuk, de van lehetőség arra is, hogy a gép ismerje fel automatikusan a szükséges pozíciót. Ezen felül témakövetés és arcfelismerés is rendelkezésre áll.

Gyenge fényben a vázra szerelt zöld színű LED szolgál segédfényként, melynek hatótávolsága kb. 2-3 méter.

A fókuszmódok között egyszeri és folyamatos is választható, illetve kézi élességállítás is használható. Ez utóbbi esetben digitális zoom segíti a pontosabb élességállítást. Sokkal jobb lett volna, ha a nagyítást nem ilyen módon oldják meg. Igazság szerint kicsit érthetetlen is a dolog, hiszen a szenzor képes teljes felbontásban 60 kép/mp-es kiolvasásra is, vagyis a frissítéssel nem lenne gond, s ha a teljes képből egy képkivágást jelenítene meg a gép, tökéletesen tudnánk élességet állítani. Így sem lehetetlen, csak sokkal nehézkesebb a gyenge minőségű nagyítás miatt.

A fénymérés középpontosan súlyozott, mátrix, vagy szpot elvű lehet (a kép 2%-án) .

Sorozat fényképezés, videó

A gyors CMOS szenzor lehetővé tette, hogy sorozatfelvételt kategórián belül kiemelkedő sebességgel készítsünk. A Nikon 1 J1 normál módban 4,2 kép/mp sebességgel készít sorozatot, de nagy sebességű sorozat is készíthető 10, 30 vagy 60 kép/mp-cel. A felbontás még a legnagyobb sebességnél is marad 10 megapixel.
Nagy sebességű módokban (10-60 kép/mp) a sorozat a puffer telítődése után befejeződik, míg normál módban folytatódik a kártya sebességének függvényében. A Nikon J1 12-13 képig képes nagy sebességű sorozatfelvételre.

Hagyományos sorozatokon túl expozíció sorozat nem érhető el. Időzített (időközi) sorozat azonban beállítáható, ahol a képek száma 1..999 lehet, míg a képek közötti idő 5 mp és 24 óra között változtatható 1 mp-es lépésben.

A kioldást normál módon felül 2, 5 vagy 10 mp-es időzítővel is végezhetjük, illetve opcionális infravörös távkioldóval (ML-L3) azonnali vagy 2 mp-es időzítés választható.

Videofelvételt maximum 1920×1080 pixeles felbontásban készíthetünk, emellett 1280×720 pixeles mód áll még rendelkezésünkre. A tömörítés H.264 kodekkel történik, MOV konténerben. A képfrissítés FullHD felbontásnál 60 kép/mp váltott soros, vagy 30 kép/mp lehet progresszív elvnél, illetve 1280×720 pixeles felbontásnál 60 kép/mp progresszív elvnél.
A filmekbe sztereó hang kerül, a videofájlok maximális mérete kb. 2 GB.

A videofelvétel során akár folyamatos élességállítás is használható, amely csendben és gyorsan teszi a dolgát. Szintén működik menet közben a fénymérés is.
A videofelvétel alatt maximum 15 állóképet menthetünk el teljes felbontásban (de 16:9 oldalaránnyal), miközben a mozgóképrögzítés nem akad meg (valóban nem vehető észre szaggatás a felvételben).

A lenti videók a Nikon 1 V1-gyel készültek, de tekintve, hogy a szenzor és a képfeldolgozó rendszer is azonos a két gépben, a videóképességek is azonosak.

1920×1080 pixel, 60i fps, H.264, 29 mp, 40 MB, ~21400 kbps
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Eredeti videó letölthető: ide kattintva

Nem szoványos, de igazán jó funkció, hogy a felvétel elejét és végét fel- és lekeverhetjük, akár fehér, akár fekete képernyőre.

Fókusz teszt
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Fókusz teszt #2
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Szintén különleges lehetőség a mozgó pillanatkép (Motion SnapShot), amely egy rövid videót készít nagy képfrissítéssel, lassított lejátszással (gépen belül lejátszva négy féle választható zenével), s emellé egy fotót is készít teljes felbontásban (16:9 oldalaránnyal).

Választhatunk nagy képfrissítési sebességű SlowMotion videórögzítést is, ez esetben 5 mp-es felvétel készülhet 400 kép/mp vagy 1200 kép/mp-es sebességgel 640×240 illetve 320×120 pixeles felbontásban. Lejátszáskor 30 kép/mp frissítéssel nézhetjük vissza a videót, amely 13,3×-es illetve 40×-es lassítást jelent.

640×240 pixel, felvétel 400 fps, lejátszás 30 fps, H.264
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
320×120 pixel, felvétel 1200 fps, lejátszás 30 fps, H.264
Eredeti videó letölthető: ide kattintva

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Amit nem látsz éppen a keresőben, mindig az a jó kép!” - interjú Kőhalmi Péter fotóriporterrel

Síversenyző, siklóernyős és Magyar Sajtófotó díjas fotós. Bár Kőhalmi Péter ma szabadúszó fotóriporter, dolgozik a francia AFP hazai képviseletének és a National Geographic magazinnak is. Ennek ellenére mégis egy belvárosi műteremben futottunk össze, ahol beszélgettünk fotózásról, életről, szerencséről…

„Magas labdát erősen kell lecsapni” - interjú Huszti István fotóriporterrel

A 2010-es év legkiemelkedőbb teljesítményért díjban részesült, első kiállítását mint az Év fotóriportere nyithatta meg. Az Index fotósával, Huszti Istvánnal a díjról, munkahelyéről és a gyerki látásmódról is beszélgettünk.

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„A bizalom az elsődleges” - interjú Spilák Zsuzsanna fotóművésszel

Megmutatni a világot és a benne élő embereket – ez a célja Spilák Zsuzsannának, akinek nemrég ért véget Erzsi a börtönben című kiállítása. A fotóművész szeretné feléleszteni a fotóesszé műfaját, és úgy véli: egy-egy anyagnál a koncepció és a tálalás is fontos szerepet játszik.

„Akkor érzem jól magam, ha elfogadnak”- interjú Korniss Péter fotóművésszel

A közösség motiválja legjobban, célja pedig, hogy bizonyos dolgokat unokáink is lássanak: Korniss Péter fotóművész maga is elcsodálkozott, amikor Erdélyben találkozott azzal a kultúrával, aminek megörökítését immár több mint negyven éve küldetésének érzi.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.