Exkluzív: Nikon Coolpix S01 és Coolpix S800c

0

Ha egy frissen bejelentett fényképezőgép béta, azaz még nem végleges firmware-ű változatát kézbe vehetjük, szinte minden esetben megvan a kikötés: fotó nem közölhető vele. Emiatt aztán meglehetősen meg is van kötve az újságírók keze. Mégis, mi az, amiről érdemes beszélni, ami miatt hasznos megragadni a billentyűzetet.
Nyilvánvaló, hogy csupán a sajtóközleményben szereplő tulajdonságok ismételt szajkózása nem igazán számít különösen érdekesnek, így mi is elsősorban arra törekedtünk, hogy olyan tapasztalatokat szerezzünk és osszunk meg, amelyek a bejelentés perceiben megjelent hírünkből nem szűrhető le.

Így adódott, hogy noha három fényképezőgép is került az asztalra, mi ezek közül csak a Coolpix S01-et és a Coolpix S800c-t választottuk ki, hiszen ezek azok a gépek, amelyek gyökereikben újak.

Nikon Coolpix S01

Mindig is csodálattal néztem a miniatürizálás egyre nagyobb mélységeit. A Nikon most ismét egy nagyot lépett e téren, hiszen megalkotta a Coolpix S01-et.

Ultramini fényképezőgéppel persze már korábban is találkoztunk, még 2002-ben jelent meg a Sony a DSC-U sorozatával, melyben az U10 és U20 igazán kicsi gépek voltak.
A Nikon azonban lekörözte Coolpix S01-ével a DSC-U sorozatot, hiszen azokban a gépekbe fix gyújtótávolságú optikát épített a Sony, míg a Nikon a Coolpix S01-be nagylátószögű zoomobjektív került. Ráadásul három méretéből kettő is kisebb, mint a Sony gépéé.

Az ember vizuális lény. Hiába írjuk le tízszer, hogy a Coolpix S01 csupán 77×51,2×17,2 mm, ez sokunknak nem sokat mond. Ha úgy fogalmazunk, hogy egy bankkártyánál is kisebb, az már mindjárt többet elárul a gép valódi méreteiről.

HTC Desire HD telefon (balról) és Coolpix S01 (jobbról)

Nikon Coolpix S6400 (balról) és Coolpix S01 (jobbról)

Legjobb azonban, ha mindezt megpróbáljuk képileg is szemléltetni, bár nem lesz egyszerű, mert valahogy a fotók nem adják vissza azt a döbbenetes látványt, amit élőben tapasztal az ember.

Nikon Coolpix S01 s alatta egy bankkártya

A Nikon Coolpix S01 különlegességei között kis méretén túl érintésérzékeny LCD-jét említhetjük, mely a gép kezelésében is nagy szerepet játszik. A grafikus felületű menüjében csak néhány beállítást találunk, sok paraméter csak automatikus lehet, vagyis nincs ráhatásunk. Ilyen pl. az érzékenység is, amelyet a gép a körülmények függvényében ISO80 és ISO1600 közé állít.

A krómozott, vagy fehér külsőbe öltöztetett masina további érdekessége, hogy nem tartalmaz kártyafoglalatot, az integrált memóriájából 7,3 GB-ot érünk el fotóinknak, videóinknak. Ezt tovább bővíteni azonban nincs lehetőségünk, s a képek letöltésére is csak USB kábelt használhatunk.

Szintén a gépbe fixen épített az akkumulátor is. A feltételezhetően Li-ion akku a már említett USB kábel segítségével tölthető fel, teljes feltöltés után CIPA ajánlású gyári mérés alapján 190 kép készíthető.

Tapasztalataink vegyesek. A gép igen gyorsan kapcsol be, ami nagyon pozitív. Kezelése egyszerű a kevés beállítási lehetőség miatt, de az érintőképernyőn való tapizás és az egyes funkciók kiválasztása nem annyira gördülékeny, mint szeretnénk. Persze ebben komoly szerepe lehet az egyelőre béta firmware-nek, vagyis a végleges változat szoftvere lehet, hogy jobban optimalizált lesz.

A főként hölgyek figyelmére számító kecses mini gép 29 mm-nek megfelelő nagylátószöget kínál, amely egy kisebb szobában is lehetővé teszi a két oldalt nem félbevágott alakokat tartalmazó csoportképek készítését. A zoom 3×-os átfogású, így a végállásban elérhető 87 mm-nek megfelelő gyújtótávolság meglehetősen enyhe telének számít, de így is sokkal többet nyújt, mint egy mobiltelefon fix látószögű optikája.

Nem csak a teljesen automatikus érzékenység, de a beépített effektek is bizonyítják, hogy kezdőknek való géppel van dolgunk. Az effekt menüpontban szépia, nagy kontrasztú fekete-fehér, high- illetve lowkey hatáshoz való szűrőket találunk.

A géppel készült fotókat nem közölhetjük, de akit érdekel, mire képes ma egy 10 Mpixeles 1/2,9″ típusú szenzor és előtte egy apró optika, a Nikon képfeldolgozó processzorával, megnézheti a Nikon gyári mintafotóit.

Nikon Coolpix S800c

Most pedig térjünk át a minden bizonnyal többeket érdeklőd Coolpix S800c-re.

Az Android alapú fényképezőgép ötlete nem a Nikoné, hiszen a Polaroid már készített ilyen gépet SC1630 típusnévvel. Egy androidos fényképezőgépben azonban olyan lehetőségek vannak, melyeket ma még csak tapogatunk, így érdemes kipróbálni a piacot, hogy van-e ilyen masinára igény. Nem is tétlenkedett sokáig a Nikon, ha a MILC-ek piacára kicsit késve is lépett be, az androidos fényképezőgépek között még úttörőnek számít.

A Nikon Coolpix S800c, mint fényképezőgép, fő jellemzői a 16 Mpixeles BSI-CMOS szenzor és az elé épített 10×-es zoomátfogású, 25-250mm-nek megfelelő gyújtótávolságú stabilizált objektív. A CMOS szenzornak köszönhetően FullHD videók és 8 kép/mp sebességű sorozatok készíthetők. Ennyit emlékeztetőnek, további részletek hírünkből olvashatók ki.

Ami inkább érdekes és új, az az Android alkalmazása. A v2.3.3 verziójú Gingerbread operációs rendszer nem számít a legfrissebbnek, hiszen ma már a v4.0-ás Ice Cream Sandwich is kapott már frissítést a v4.1-es Jelly Bean személyében. Ettől függetlenül egyáltalán nem érezni, hogy bármi komoly hátrányunk származna abból, hogy 2.3-as Android fut a gépen.

Ahogyan azt a lenti videóban is elmondom, a Nikon Coolpix S800c nem csupán az Android rendszerre hagyatkozik. Ha ez így lenne, akkor az akku behelyezése és a gép bekapcsolása után ugyanúgy meg kellene várnunk, míg a bootolási folyamat tart, s ez bizony elég idegesítő volna. Szerencsére a Nikon mérnökei elsősorban a fotózást helyezték előtérbe, így az akku behelyezése és a gép bekapcsolása után pillanatokon belül készíthetünk is képeket, az Android eközben a háttérben töltődik be. Felmerült bennünk az a gyanú is, hogy talán az Android itt csak egy virtuális gépen fut. Ilyen mérnöki részletekbe azonban nem tudunk belemenni külső információk nélkül. Mindenesetre az pozitív, hogy nem kell malmoznunk kezünkkel a bekapcsolást követően.

Talán nem meglepő, de igazság szerint kicsit kellemetlen, hogy a gyári fényképezőgép app-on kívül nincs egyelőre másik alkalmazás, amely kezelné a gép zoomját. Későbbiek során ez persze változhat, feltéve, ha ennek a gombnak az elérését a programozók megkapják.

A képfeldolgozó alkalmazásokkal azonban nincs semmi probléma, tökéletesen futnak, s dolgoznak. A facebook-os megosztás is működik, feltéve ha van WiFi a közelben és arra fel tudunk lépni.
Sajnos SIM kártyát nem helyezhetünk a gépbe, így a 3G-ről le kell mondanunk, de ha rendelkezünk okostelefonnal, a legtöbb alkalmas arra, hogy megosszuk a mobilnetet WiFi hálózatot létrehozva, illetve persze léteznek 3G routeres megoldások is.

A sajtóanyag nem tért ki arra, hogy milyen hardver található a készülékben. Kis nyomozással kiderítettük (s reméljük, hogy a letöltött CPU Info program helyes értékeket adott vissza), hogy a Coolpix S800c ARM v7-es processzort tartalmaz. Az egymagos Cortex A8 1,6 GHz-en ketyeg, amely kategóriájában elég komoly teljesítményt ad. A grafikus megjelenítésért PowerVR SGX450 chip gondoskodik, mely az nVidia Tegra chipnél lassabb ugyan, de előbbi processzor is jópár okostelefonban és táblagépben megtalálható, tehát a fényképezőgépnek is elég lesz. Ami kicsit kevéskének tűnik, az az operatív memória, mely itt 256 MB.

A próbáink kitértek a játék alkalmazások használhatóságára is. Nyilván azok az app-ok, amelyek futnak ARM V7-en, gond nélkül fognak itt is menni, ráadásul a magas processzor sebesség miatt akadásra se kell számítanunk. Mi két játékot próbáltunk ki, a Cut The Rope – Experiments-et és a Rope Rescue-t. Utóbbi kicsit komplexebb grafikát alkalmaz, de gond nélkül futott ez is.

A felhasznált OLED kijelzőnek szép képe van, a 3,5″ méret miatt a 854×480 pixeles felbontás csodaszép részletességet ad. A színek egyébként nem Samsungosan túl élénkek, OLED kijelzőhöz képest meglehetősen visszafogott.

A gépbe a WiFi vevőn túl GPS is került, így valószínűleg a navigáció sem okozhat gondot, de a legfontosabb szolgáltatása az elkészített képek geocímkézése lesz. Mivel épületen belül kellett maradnunk, ezt a funkciót nem nagyon próbálgattuk.

Az alábbi, bő 7 perces videón a gép kezelése is megtekinthető:

Az Android és fényképezőgép házasítása tehát sikerült a Nikonnak. Most már a vásárlóközönségen múlik, hogy lesz-e ennek folytatása, vagy elvetélt ötlet.
Magam részéről látok benne fantáziát, hiszen egy ilyen rendszernél nem csak a gyártó által kínált effektek közül választhat a felhasználó, hanem egyéb, mások által fejlesztett alkalmazásokat is futtathat. Nyilvánvaló, hogy ez a gép nem azoknak lesz érdekes, akik Photoshop guruk, ők továbbra is számítógépen dolgozzák majd fel képeiket. Akik viszont szeretik azonnal megosztani életük eseményeit, de nem elégednek meg a telefonok nyújtotta minőséggel, s éreznek magukban annyi kreativitást, hogy hajlandók ezért különféle alkalmazásokat használni az érintőképernyőn, a Coolpix S100c-vel nagyon jól járnak.