Röviden: Nikon Coolpix S1000pj (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2009. október 21. 07:00 (rövid digitális fényképezőgép teszt)
A Nikon Coolpix S1000pj a világon elsőként kínál fényképezőgépbe épített apró kivetítőt. A projektornak köszönhetően pofonegyszerű lesz gyors képbemutatókat tartani, akár egy klubban, akár otthon, akár a nagyinál. Az ultrakompakt S1000pj persze elsősorban egy kompakt fényképezőgép, nem pedig kivetítő, ezért itt a helye a Pixinfo.com-on.

Felépítés

Bevezető

Közhellyel kezdeném, ha az első mondat arról szólna, mennyire hasonlóak manapság a kompakt gépek. A helyzet azonban úgy hozza, hogy jelen cikket nem is nagyon lehet másként kezdeni, csak ezzel a közhellyel.

Igen, a kompakt gépek nagyon hasonlók, mind tudásban, mind szolgáltatásban, szinte alig van igazán kiemelkedő modell. Rengeteg e-mailt kapok, melyben olvasóink arra kérnek, döntsek helyettük, A, B, vagy C gépet válasszák-e. Ilyenkor mindig azt kell írjam, hogy az a fotózási szokásoktól és az elvárt szolgáltatásoktól függ, hogy melyik gép lesz majd az ideális – pontosabban a kevésbé kompromisszumos.
A Nikon Coolpix S1000pj-t persze egyedüliként tudnám ajánlani annak, aki azt kérdezné: melyik fényképezőgép az, amelyikkel nem csak a hátsó LCD-n, nem csak analóg TV-n, sőt nem csak LCD TV-n, de falra vetítve is be tudná mutatni a képeit.
Erre a kérdésre a válasz egyértelműen a Nikon Coolpix S1000pj. Legalábbis egyelőre.

Képérzékelő

A Nikon Coolpix S1000pj szenzora felsőbb kategóriás, vagy úgymond komolyabb kompakt géphez méltó módón nagy felbontású. Az 1/2,33" típusú CCD-re 12,2 millió hasznos képpont került, amely így legnagyobb felbontásban 4000×3000 pixeles képeket eredményez. A fotók oldalaránya alapesetben 4:3, de van lehetőség 16:9 oldalarányú képkészítésre is, igaz, csak nagy felbontásban.

A fotókat csak JPEG tömörítéssel menthetjük el, legnagyobb felbontásban High és Normal tömörítési fok közül választhatunk. Kisebb felbontásoknál csak a Normal tömörítési fok használható.

A fényképezőgép használható automatikus érzékenységgel is, amelynek során maximum ISO800-at választ a gép. Választhatunk fix tartományú automatikus érzékenységet is, ekkor kétféle tartomány áll rendelkezésünkre: ISO80 és ISO200 vagy ISO80 és ISO400 közötti. Ezen felül kézzel is megadhatjuk a nekünk tetsző értéket ISO 80 / 100 / 200 / 400 / 800 / 1600 / 3200 / 6400 értékek valamelyikére. Utóbbi két nagy érzékenységű mód csak maximum 3 Mpixeles felbontással használható.

Optika

A Nikon Coolpix S1000pj-be rejtett, prizmás objektív került. Az 5×-ös zoomátfogású optika 5-25 mm-es fizikai gyújtótávolságú, amely látószögében megfelel egy 28-140mm-es kisfilmes objektívének. A fényerő a rejtett megoldás miatt természetesen gyengébb, mint a hagyományos megoldású optikáknál, itt nagylátószögnél f/3,9, tele állásban f/5,8 áll rendelkezésünkre.

Az objektíven belül nincs valódi rekesz, csak ND szűrő, így a gép csak két F érték közül tud választani: nagylátószögnél F3,9 vagy F7,9, tele állásban F5,8 vagy F11,6.

A frontlencsét kikapcsoláskor automatikusan bezáródó kemény fém lap védi a külső behatásoktól.
Az objektív elé szűrő és előtétlencse nem tehető.

A Nikon Coolpix S1000pj normál esetben 40 cm-es közelponttal használható, de a makró módot bekapcsolva 3 cm-re is megközelíthetjük a témánkat.
Makrózáskor használhatjuk a zoomot is, legalábbis egy bizonyos gyújtótávolságig. A makrózásra alkalmas tartományt a gép a többi Nikon kompakthoz hasonlóan zöld sávval jelzi. Legjobb nagyítást 38 mm-nek megfelelő gyújtótávolságnál érhetünk el (efelett már jelentősen megnő a minimális tárgytávolság).

Tejes nagylátószögnél 41 mm széles témával tölthetjük ki a teljes képet, ami már bőven átlag feletti makróképességet jelent, mindez a már említett 38 mm-nek megfelelő gyújtótávolságnál 35 mm-re csökken, amely kiváló nagyítás. A munkatávolságunk ilyenkor 3 cm, tehát ijedősebb rovarok fotózására azért nem lesz alkalmas, de statikus témáknál könnyedén használható. A geometriai torzítás elhanyagolható, s a sarkok homáyosodása sem drasztikus.

Makró módban tehát igen jól teljesít a kis Coolpix, jóllehet, a rejtett objektíves gépekre ez többnyire jellemző is.

28 mm-nek megfelelő gyújtótávolság
lefedett terület: 41 mm
38 mm-nek megfelelő gyújtótávolság
lefedett terület: 35 mm

Ergonómia

A szinte teljesen téglatest formájú fényképezőgép remekbeszabott tervezőmunka eredménye. Bár konkrét markolata nincs, s ezt kidudorodás sem pótolja, az egész gép az átgondoltságot tükrözi. Hátul az LCD-től jobbra találjuk a kezelőszervek túlnyomó többségét. A hátlap bal felső részén enyhe kiemelkedés szolgál a hüvelykujjunk megtámasztásának, emellett helyezték el az infravörös távvezérlő egyik vevőegységét.
Fent további gomb, csúszka és tárcsa található a projektor ki/bekapcsolásához, a projektor fókuszálásához, a gépki/bekapcsolásához, illetve a zoomoláshoz.
Az előlapon a szálcsiszolt kiemelkedés közepén díszeleg a Coolpix felirat, alatta a mikrofon, felette a projektor frontlencséje, mely előtt tükör irányítja a lentről érkező fénysugarat. E felett pedig a kis méretű vaku található. A fényképezőgép optikája szemből nézve a jobb felső sarokba került, emellett látható az AF segédfény LED-je, valamint az infravörös távvezérlő második vevőegysége.

LCD

A gép hátlapjára 2,7" képátlójú (hasznos átló: 6,7 cm), 230 ezer szubpixeles LCD került. A gyártó adatai szerint ez a kijelző vízszintes irányban széles betekintési szöget kínál, amely valóban érezhető is. Kár, hogy függőleges irányban már csak gyenge betekintési szöget kapunk, amely miatt lentről 45 fokos szögből nézve alig látunk valamit, így fej fölüli fotózásnál gondban leszünk a komponálással. Apró trükk: fejjel lefelé álló gépnél jól látható a kijelző, így fej fölül is könnyű lesz komponálni, csak az exponáló gomb bal hüvelykujjal történő megnyomása lesz furcsa.

A kijelző fényerejét 5 lépésben változtathatjuk. A könnyebb kompozíció érdekében lehetőségünk van segédrácsot is megjeleníteni. Fotózáskor az exponáló gomb félig lenyomására az LCD alján megjelenik a kiválasztott rekesz és zársebesség értéke. Automatikus érzékenységnél az ISO jel mutatja, hogy az alapérzékenységnél magasabbat választott a gép, konkrét értéket azonban nem közöl a masina.

Lejátszáskor maximum 10×-es nagyítás érhető el. Ez teljesen elegendő is az élesség ellenőrzésére, s nem is jelent túlnagyítást.

Élességállítás

Az élességállítást csak a gép végezheti automatikusan, az üzemmódok azonban választhatók: arcfelismerő, automatikus, manuális, középpontos, valamint témakövető. A témakövető módban az S1000pj a témán tartja a fókuszt akkor is, ha a képet újrakomponáljuk, vagy a képmezőben mozog a téma. Kár, hogy az exponáló gomb félig lenyomását követő élességállítás után ekkor sem követi az élesség a kiválasztott témát. Ez a mód csupán az újrakomponáláshoz jó.

A manuális mód a fókuszpont manuális kiválasztását jelenti: a kép belső részén 11×9 cellás mátrixból választhatunk nekünk tetsző pozíciót. Ezt az Ok gombbal kezdeményezhetjük és azzal is zárhatjuk le.
Az arcfelismerés átlagos sebességű, s az arcok követése is picit lassú. A felismert arcok közül sajnos nem választhatjuk ki, hogy melyikre történjen az élességállítás.

Ha gyenge fényben kell fotóznunk, az élességállítást narancs fényű AF segédfény támogatja, amely akár 3-4 méteres távolságban lévő témát is kellően megvilágíthat.

Vaku

A Nikon Coolpix S1000pj beépített vakuja kb. 3 cm-re, oldalt található az optikai tengelytől. A villanót a gép felső részének közepére helyezték, üzemmódjai között tiltott, automatikus, vörösszem csökkentő, derítő és lassú szinkronú található.
A vörösszemek javítására nem ad lehetőséget a gép, annak ellenére, hogy többféle retusálási és képjavítási technológiát is ismer.

A vaku feltöltése viszonylag gyors, derítésnél 3-4 mp, míg teljes kisütésnél 4-5 mp-nek kell eltelnie a feltöltésig.

A fényképezőgépre méretéből adódóan külső vaku nem tehető.

Csatlakozók, akku, memóriakártya

A műanyag állványmenet kb. 1,5 cm-re található az optikai tengelytől. Bár a mérnökök megpróbálták távolra helyezni az akku fedlapjától, állványra helyezett gépnél mégsem cserélhető sem az akku, sem a memóriakártya. Ez akkor lenne lehetséges, ha teljesen a sarokra került volna az állványmenet.

A fotókat és a videókat a gép belső, 36 MB-os memóriájába, vagy külön megvásárolható SD illetve SDHC memóriakártyára menthetjük. A kártyafoglalat az akkumulátor fedlapja alatt található. Ha a fedlapot kinyitjuk, a gép továbbra is használható, vagyis véletlen letörése nem okozza a gép használhatatlanságát. Az ajtó eltörésének veszélye egyébként ha minimálisan is, de fennáll, tekintve, hogy a tengellyel csak két apró műanyag áll kapcsolatban.

A Nikon Coolpix S1000pj egyetlen csatlakozóját a fényképezőgép jobb oldalán találjuk, egy gumilap kögött. E kombinált aljzatba illeszthetjük az USB vagy az A/V kábelt.

A fényképezőgépet Nikon EN-EL12 típusú, 3,7V névleges feszültségű, 1050 mAh töltéstároló képességű Lítium-ion akkumulátor táplálja. Az akku töltése külső akkumulátor töltőben végezhető.
A fényképezőgép az akkumulátor töltöttségét külön nem jelzi, csak lemerülés előtt figyelmeztet.

Menürendszer

A Nikon Coolpix S1000pj-t magyar nyelvű menüvel is használhatjuk. A menü a szokásos felépítésű, lefelé lapozható, több oldalas. A könnyebb érthetőség kedvéért egyes menüpontokról súgó is megjeleníthető.

Üzemmód menü

  • automatikus mód (program automatika)
  • témamód (automatikus, portré, tájkép, sport, éjszakai portré, beltéri, tengerpart/hó, naplemente, alkonyat/hajnal, éjszakai tájkép, közeli, étel, múzeum, tűzijáték, másolás, ellenfény, panoráma segédlet (a képeket nem fűzi össze gépen belül))
  • intelligens portrlé (mosolyra exponálás, bőrlágyítás, pislogás érzékelés)
  • témakövetés
  • videó

Fényképezés menü:

képmód: 12M Fine, 12M Normal, 8M, 5M, 3M, PC, TV, 16:9
  • fehéregyensúly: automata, manuális, napfény, izzó, fénycső, felhős, vaku
  • sorozatfelvétel: egy kép, sorozat, BSS, 16 képes
  • érzékenység: auto, fix tartományú auto (80-200 vagy 80-400), ISO 80, 100, 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400
  • színbeállítások: szabványos, élénk, fekete-fehér, szépia, cianotípia
  • AF mező mód: arc-prioritás, automatikus, manuális, középső
  • Beállítás menü

    • menük: szöveg, vagy ikonok
    • üdvözlő képernyő: nincs, Coolpix, saját kép
    • dátum és idő, valamint időzóna beállítása
    • monitorbeállítások: fényképadatok felvételkor (mutatás, automatikus rejtés, rejtés, segédrács), készített kép előnézeti megmjelenítése, fényerő (1..5)
    • dátumozás: ki, dátum, dátum és idő
    • rázkódáscsökkentés (optikai stabilizálás): ki/be
    • mozgásérzékelés: ki/be (be állásban a gép elmozdítását érzékelve a fényképezőgép nagyobb érzékenységet használ a berázott kép elkerülése érdekében)
    • AF-segédfény: ki/auto
    • digitális zoom: ki/be
    • hangbeállítások: gombnyomás és zár hangja ki/bekapcsolható
    • automatikus kikapcsolás: 30 mp, 1 perc, 5 perc, 30 perc
    • formázás
    • nyelv: 24 nyelv, köztük magyar
    • videó mód: PAL/NTSC
    • pislogás jelzése: ki/be
    • alapértékek visszaállítása
    • firmware verzió lekérdezése

    Lejátszás menü

    • gyors retusálás (főként a kép színeire és világosságára hat)
    • D-Lighting
    • bőrlágyítás 3 fokozatban
    • kijelölés nyomtatásra
    • diavetítés: képek közötti idő megadható 2, 3, 5 vagy 10 mp-re
    • törlés: kijelölt képek, vagy összes kép (egy kép külön gombbal törölhető)
    • törlés elleni védelem (egy vagy több kép)
    • kép elforgatása (az elfordítást a gép megjegyzi)
    • kis kép (leméretezés): 640x480, 320x240 vagy 160x120 pixelre
    • hangjegyzet (utólagos hangmegjegyzés max. 20 mp időtartamban)
    • másolás belső memória és kártya között, választható irányban

    „Fontos megtartani az értékeket” - interjú Hack Róbert fotográfussal

    A műemlékeket kevésbé szakmai, inkább közönségcsalogató módon kellene bemutatni, hogy az emberek felismerjék: érdemes őket megőrizni – vallja Hack Róbert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatásos fotográfusa. Munkájáról, Budapestről, valamint az épületfotózás szakmaiságáról beszélgettünk.

    „Sosem vagyok elégedett” - interjú Gáti Kornél fotóssal

    Folyamatosan keresi az új utakat, képeivel érzéseket közvetít - Gáti Kornél az egyetlen magyar fotós, aki karnyújtásnyi távolságból fényképezhette indiai lakhelyén a Dalai Lámát. Tapasztalatairól, élményeiről (is) beszélgettünk.

    „Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

    Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

    „Nem csapok a saját kezemre” – interjú Gőbölyös Luca képzőművésszel

    A művészség nem erőből jön, a jó mester pedig hagyja kibontakozni diákjait – véli Gőbölyös Luca. Arról is beszélgettünk, van-e még határvonal művész és fotós között, valamint lehet-e divatfotókat készíteni a kutyagumiról. Utóbbit eláruljuk: lehet.

    „Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

    Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

    „Finom részletek kellenek” – interjú Díner Tamás fotóművésszel

    Lemezborítóival vált ismertté, ma már az épületek fotózása felé mozog Díner Tamás, akinek gyűjteményes kiállítása jelenleg Tihanyban látható. Mindenre van egy sztorija, sőt, több is - hitvallása szerint pedig lehet kifejezetten kiállításra szánt képeket készíteni.

    Fotóelmélet: Optika 4

    A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

    Fotóelmélet: Zárak

    Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

    Fotóelmélet: 100%

    Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

    Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

    Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

    Fotóelmélet: Optika 2

    Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.

    Fotóelmélet: Optika 1

    Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.