Röviden: Nikon Coolpix S70 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2009. november 11. 07:00 (rövid digitális fényképezőgép teszt)
Nem csak a telefonoknál, de a fényképezőgépeknél is egyre divatosabbak a nagyméretű, érintésérzékeny kijelzők. A Nikon is behódolt ennek a divatnak, s már kapható is a 3,5" képátlójú érintőképernyős ultrakompaktja, a Coolpix S70. Az 5×-ös zoomátfágású rejtett optikával és 12 Mpixeles CCD-vel felszerelt masina nagy kijelzőjén túl HD videófelvételi képességével is tarolhat.

Felépítés

Bevezető

Nemrégiben már bemutattunk egy nagyméretű érintésérzékeny kijelzővel szerelt fényképezőgépet, a Samsung ST550-et. Az akkori tapasztalatok vegyesek voltak, a kijelzőn keresztüli kezelés nem minden esetben mutatkozott kényelmesebbnek, mint ha dedikált gombokkal, vagy menüben kellett volna a beállításokat elvégezni. A Samsungnál hiányoltuk az egyszerű nagyítást és a nagyított képen való könnyed mozgást is.

Jelen tesztünk a Nikon hasonló elgondolásból készített fényképezőgépéről, az érintőképernyős Coolpix S70-ről szól. Érdekes lesz összehasonlítani majd a Samsung gépével, vajon a Nikon kezelése is nehézkesebb lesz, mint gombokkal?

Képérzékelő

A Nikon Coolpix S70 szenzora felsőbb kategóriás, vagy úgymond komolyabb kompakt géphez méltó módón nagy felbontású. Az 1/2,33" típusú CCD-re 12,2 millió hasznos képpont került, amely így legnagyobb felbontásban 4000×3000 pixeles képeket eredményez. A fotók oldalaránya alapesetben 4:3, de van lehetőség 16:9 oldalarányú képkészítésre is, igaz, csak nagy felbontásban.

A fotókat csak JPEG tömörítéssel menthetjük el, legnagyobb felbontásban kétféle tömörítési fok közül választhatunk. Kisebb felbontásoknál csak egyféle tömörítési fok használható.

A fényképezőgép használható automatikus érzékenységgel is, amelynek során maximum ISO800-at választ a gép. Választhatunk fix tartományú automatikus érzékenységet is, ekkor kétféle tartomány áll rendelkezésünkre: ISO80 és ISO200 vagy ISO80 és ISO400 közötti. Ezen felül kézzel is megadhatjuk a nekünk tetsző értéket ISO 80 / 100 / 200 / 400 / 800 / 1600 / 3200 / 6400 értékek valamelyikére. Utóbbi két nagy érzékenységű mód csak maximum 3 Mpixeles felbontással használható.

Optika

A Nikon Coolpix S70-be az S1000pj-ből már ismerős prizmás objektív került. Az 5×-ös zoomátfogású optika 5-25 mm-es fizikai gyújtótávolságú, amely látószögében megfelel egy 28-140mm-es kisfilmes objektívének. A fényerő a rejtett megoldás miatt természetesen gyengébb, mint a hagyományos megoldású optikáknál, itt nagylátószögnél f/3,9, tele állásban f/5,8 áll rendelkezésünkre.

Az objektíven belül nincs valódi rekesz, csak ND szűrő, így a gép csak két F érték közül tud választani (s az sem befolyásolja a mélységélességet): nagylátószögnél F3,9 vagy F7,8, tele állásban F5,8 vagy F11,6.

A gép kikapcsolása az előlapon lévő fedlap feltolásával lehetséges, amely így a frontlencsét is védi. Kár, hogy lejátszás módba is csak úgy léphetünk, ha ezt a fedlapot elhúzzuk, ennek következménye ugyanis a frontlencse esetleges szennyeződése lesz.
Az objektív elé természetesen sem szűrő, sem előtétlencse nem tehető.

A Nikon Coolpix S70 normál esetben 30 cm-es közelponttal használható, de a makró módot bekapcsolva 3 cm-re is megközelíthetjük a témánkat.
Makrózáskor használhatjuk a zoomot is, legalábbis egy bizonyos gyújtótávolságig. A makrózásra alkalmas tartományt a gép a többi Nikon kompakthoz hasonlóan zöld sávval jelzi. Legjobb nagyítást 38 mm-nek megfelelő gyújtótávolságnál érhetünk el (efelett már jelentősen megnő a minimális tárgytávolság).

Tejes nagylátószögnél 42 mm széles témával tölthetjük ki a teljes képet, ami már bőven átlag feletti makróképességet jelent, mindez a már említett 38 mm-nek megfelelő gyújtótávolságnál 34 mm-re csökken, amely kiváló nagyítás. A munkatávolságunk ilyenkor 3 cm, tehát ijedősebb rovarok fotózására azért nem lesz alkalmas, de statikus témáknál könnyedén használható. A geometriai torzítás elhanyagolható, s a sarkok homályosodása sem drasztikus.

Makró módban tehát igen jól teljesít a kis Coolpix, jóllehet, a rejtett objektíves gépekre ez többnyire jellemző is.

28 mm-nek megfelelő gyújtótávolság
lefedett terület: 42 mm
38 mm-nek megfelelő gyújtótávolság
lefedett terület: 34 mm

Ergonómia

A fényképezőgép előlapján a bekapcsoláshoz szükséges fedlapot, ezen a Coolpix feliratot, illetve a gép másik felén a Nikon feliratot láthatjuk. Az elülső rész kezünk felé eső részét (ahol a gépet fogjuk) bőr textúrájú műanyag bevonattal látták el.
A vakut középtájt találjuk, az objektív pedig a gép sarkába került. A vaku és az objektív között látható az AF segédfény LED-je.

A felső részre csak az exponáló gomb került.
Hátul sem találunk több gombot, azt ugyanis teljes egészében az óriási OLED megjelenítő uralja.
Picit talán lehetne is szélesebb a gép, mert normál esetben úgy esik kézre a gép fogása, hogy a hüvelykujjunk pont a zoomolás virtuális gombjához esik. Ez alapvetően nem is lenne baj, ha igazi gombról lenne szó, ez azonban virtuális, így érintésre is aktiválja a zoom funkciót, vagyis bekapcsolás után azonnal zoomolni kezd a gép. Ezt első időben szokni kell, s vagy bentebb, vagy kintebb tartjuk bumfordi hüvelykujjunkat.

Kijelző

A gép hátlapjára 3,5" képátlójú (hasznos átló: 8,8 cm), 280 ezer szubpixeles OLED megjelenítő került. A kijelző felbontása ekkora mérethez picit kevésnek tűnhet, de mindenkit megnyugtathatok: egyáltalán nem látszik durván pixelesnek a kép. Persze nem olyan szép részletező, mint a Samsung ST550 millió pontból álló megjelenítője, de egyáltalán nem nevezném gyengének.
Az OLED és az LCD közötti legnagyobb különbség, hogy míg az LCD esetén a (hidegkatódos, vagy LED-es) háttérvilágítás fényét az elektromos előfeszítésre elforduló folyadékkristályok engedik át, vagy blokkolják, ezáltal érve el világosabb, vagy sötét részeket, az OLED-nél szén alapú polimert használnak apró világító pontokat létrehozva, ahol tehát nincs szükség háttérvilágításra. A betekintési szög az OLED felépítés miatt természetesen kiválóan magas értékű, szinte teljesen alulról és felülről nézve is remek képet kapunk, amely extrém helyzetekben jön jól (fej fölül vagy föld szintjéről fotózáskor). Egy jó betekintési szögű fix kijelző képes – ha nem is teljes mértékben – kiváltani a kihajtható kijelző funkcióját.

A kijelző fényerejét 5 lépésben változtathatjuk. Segédrácsot a kijelzőre nincs módunk megjeleníteni, pedig ez néha segíteni a könnyebb komponálásban (pl. a vízszintek eltalálásában). Fotózáskor az exponáló gomb félig lenyomására a hátsó megjelenítő alján megjelenik a kiválasztott rekesz és zársebesség értéke. Automatikus érzékenységnél az ISO jel mutatja, hogy az alapérzékenységnél magasabbat választott a gép, konkrét értéket azonban nem közöl a masina.

Lejátszáskor maximum 10×-es nagyítás érhető el. Ez teljesen elegendő is az élesség ellenőrzésére, s nem is jelent túlnagyítást.
Örömteli, hogy a gépet elfordítva a képet is elfordítja automatikusan a gép, így a portré állású fotók igen könnyen megtekinthetők a kijelző teljes méretében is (a Samsung ST550 erre sajnos nem képes, hiába a nagy kijelző, az álló formátumú képek piciben jelennek meg).
Az is pozitív, hogy a kész képek közötti lapozáshoz mindössze annyit kell tennünk, hogy a kijelzőn végighúzzuk az ujjunkat jobbról balra, vagy balról jobbra. Sőt, a képbe nagyítást két ujjunkat széthúzva is elérhetjük, ahogy azt az Apple iPhone-nál is tennénk.

Élességállítás

Az élességállítást csak a gép végezheti automatikusan, az üzemmódok azonban választhatók: érintéses kioldás , témakövető, érintéses AF/AE.

Érintéses kioldás során a kijelző egy pontjára bökve a gép élességet állít és exponál is.

A témakövető módban hasonlóan kell eljárnunk, vagyis a kijelző egy pontjára bökünk. Ekkor a gép élességet állít és a témán tartja a fókuszt akkor is, ha a képet újrakomponáljuk, vagy a képmezőben mozog a téma. Kár, hogy az exponáló gomb félig lenyomását követő élességállítás után ekkor sem követi az élesség a kiválasztott témát. Ez a mód csupán az újrakomponáláshoz jó.

Érintéses AF/AE esetén szintén a kijelző egy pontjára kell böknünk, ekkor rögzíthető az adott pozíción az élességállítás helye, illetve a fénymérés. Az exponáló gomb félig lenyomásával újra élességet állíthatunk. Ez a pozíció a következő fotónál is megmarad.

Az arcfelismerés átlagos sebességű, az arcok követése azonban picit lassú, viszont a Coolpix S70 a ferdén álló fejeket is felismeri. A felismert arcok közül az érintőképernyőre bökéssel választhatjuk ki, hogy melyikre történjen az élességállítás.

Ha gyenge fényben kell fotóznunk, az élességállítást narancs fényű AF segédfény támogatja, amely akár 3-4 méteres távolságban lévő témát is kellően megvilágíthat.

Vaku

A Nikon Coolpix S70 beépített vakuja kb. 2,5 cm-re, oldalt található az optikai tengelytől. A villanót a gép felső részének közepére helyezték, üzemmódjai között tiltott, automatikus, vörösszem csökkentő, derítő és lassú szinkronú található.
A vörösszemek javítására nem ad lehetőséget a gép, annak ellenére, hogy többféle retusálási és képjavítási technológiát is ismer.

A vaku feltöltése viszonylag gyors, derítésnél 3-4 mp, míg teljes kisütésnél 4-5 mp-nek kell eltelnie a feltöltésig.

A fényképezőgépre méretéből adódóan külső vaku nem tehető.

Csatlakozók, akku, memóriakártya

A műanyag állványmenet kb. 1,5 cm-re található az optikai tengelytől, közel a gép tömegközéppontja alatt. Mivel az akku fedlapja elég közel található az állványmenethez, így állványon lévő gépből nem tudjuk cserélni sem az akkut, sem a memóriakártyát.

A Nikon Coolpix S70 egyetlen csatlakozóját a fényképezőgép alján találjuk, egy gumilap mögött. E kombinált aljzatba illeszthetjük az USB vagy az A/V kábelt. Kár, hogy – bár HD videót képes felvenni az S70 – HDMI kimenet nem található a gépen.

A fotókat és a videókat a gép belső, 20 MB-os memóriájába, vagy külön megvásárolható SD illetve SDHC memóriakártyára menthetjük. A kártyafoglalat az akkumulátor fedlapja alatt található. Ha a fedlapot kinyitjuk, a gép továbbra is használható, vagyis véletlen letörése nem okozza a gép használhatatlanságát. Az ajtó eltörésének veszélye egyébként ha minimálisan is, de fennáll, tekintve, hogy a tengellyel csak két apró műanyag áll kapcsolatban.

A fényképezőgépet Nikon EN-EL12 típusú, 3,7V névleges feszültségű, 1050 mAh töltéstároló képességű Lítium-ion akkumulátor táplálja. Az akku töltése az előbb említett USB csatlakozón keresztül történhet, akár PC-ről, akár a mellékelt hálózati USB adapterről.
A fényképezőgép az akkumulátor töltöttségét külön nem jelzi, csak lemerülés előtt előtt figyelmeztet.

Menürendszer

A Nikon Coolpix S70-t féligmeddig magyar nyelvű menüvel is használhatjuk. Azért csak féligmeddig, mert a Home menü grafikus felépítésű, s a képek itt angol feliratot kaptak. A könnyebb érthetőség kedvéért egyes menüpontokról súgó is megjeleníthető, magyar nyelven is.

Home menü

  • Easy auto mode: teljesen automatikus mód
  • Auto mód: megfelel a program automatikának
  • Scene: témamód (portré, tájkép, sport, éjszakai portré, beltéri, tengerpart/hó, naplemente, alkonyat/hajnal, éjszakai tájkép, közeli, étel, múzeum, tűzijáték, másolás, rajzolás (az érintőképernyő segítségével), ellenfény, panoráma segédlet (a képeket nem fűzi össze gépen belül))
  • Movie: videófelvétel
  • Play: lejátszás mód
  • Favorite pictures: kedvenc képek megjelenítése, illetve kijelölése, kiválasztása, vagy kedvenc jelzés törlése
  • Auto sort: automatikus csoportosítás a képtartalom alapján (arcok, portrék, ételek, tájképek, éjszakai fotók, makrók, videók, feldolgozott képek, sorozatok)
  • List by date: dátum szerinti képlista
  • Setup: beállítás menü

Fényképezés funkció menü közvetlenül a kijelzőn:

  • felvétel üzemmódba váltás: egyszerű, automata, témamód, videórögzítés
  • lejátszás üzemmódba váltás: normál lejátszás, kedvencek, automatikus csoportosítás, dátum szerint
  • önkioldó: ki, 10mp, 2 mp
  • vaku: auto, vörösszem csökkentő, ki, derítés, hosszú szinkron
  • képmód: 12M Fine, 12M Normal, 8M, 5M, 3M, PC, TV, 16:9
  • mosoly időzítő: ki, be
  • expozíció kompenzáció: -2..+2 Fé
  • zoom tele és nagylátószög irányba
  • érintéses fényképezés: érintéses kioldó, témakövetés, AF/AE érintés
  • info: a megjelenített információk mennyiségének csökkentése, valójában a funkciómenü elrejtése
  • makró mód: ki/be
  • sorozat mód: egy kép, sorozat, BSS, 16 képes sorozat
  • fehéregyensúly: automata, manuális, napfény, izzó, fénycső, felhős, vaku
  • érzékenység: auto, fix tartományú auto (80-200 vagy 80-400), ISO 80, 100, 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400
  • dátumozás: ki, dátum, dátum és idő
  • Home menü

Beállítás menü

  • kijelző: fénykép, clipart, kézműves (a home menü megjelenésének formája, stílusa)
  • üdvözlő képernyő: nincs, Coolpix felirat, saját kép kiválasztása
  • dátum, idő és időzóna beállítása
  • monitor beállítások: előnézeti kép exponálás után (ki/be), fényerő (1-5)
  • rázkódás csökkentés: be (hibrid), be, ki
  • AF segédfény: auto, ki
  • digitális zoom: ki/be
  • hang beállítások: gombnyomás hangja: ki/be, zár hangja: ki/be
  • automatikus kikapcsolás: 30 mp, 1 perc, 5 perc, 30 perc
  • kártya formázása
  • nyelv: 24 nyelv, köztük magyar
  • videó mód: NTSC/PAL
  • töltés számítógépről: automatikus, ki
  • pislogás jelzése: ki/be
  • alapértékek visszaállítása
  • másolás memóriakártya és belső memória között mindkét irányban
  • firmware verzió lekérdezése

Lejátszás funkció menü

  • rajzolás (toll, radír, díszítő bélyegző, fényerő növelése/csökkentése ecset, keretezés
  • gyors retusálás három fokozatban (főként a kép színeire és világosságára hat)
  • D-Lighting
  • színbeállítások: élénk, fekete-fehér, szépia, cianotípia
  • leméretezés (640×480, 320×240, 160×120)
  • kép elforgatása
  • nyújtás/perspektíva korrekció
  • kedvenc képek kezelése
  • hangmegjegyzés felvétele (max. 20 mp.)
  • bőrlágyítás 3 fokozatban
  • kijelölés nyomtatásra
  • törlés elleni védelem (egy vagy több kép)
  • nagyítás
  • 9 képes indexkép nézet
  • diavetítés
  • kép törlése
  • Home menü

„Fontos megtartani az értékeket” - interjú Hack Róbert fotográfussal

A műemlékeket kevésbé szakmai, inkább közönségcsalogató módon kellene bemutatni, hogy az emberek felismerjék: érdemes őket megőrizni – vallja Hack Róbert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatásos fotográfusa. Munkájáról, Budapestről, valamint az épületfotózás szakmaiságáról beszélgettünk.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„Érezni, hogy nem megismételhető” – interjú Máté Bence természetfotóssal

Fiatalon robbant be a természetfotósok világába, a szakma azonban hamar befogadta. Mára Máté Bence Costa Ricába szervez fotósutakat, és azt vallja: a fotózás technológiai szintje előbb-utóbb eljut arra a szintre, ami már tökéletes lesz az akciófotózáshoz.

„Mindig törekedtem arra, hogy mást csináljak” - interjú Bánkuti András fotóriporterrel

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.