Exkluzív: Nikon D3 (teszt)

Petur - 2007. október 17. 14:10 (Fényképezőgépek (exkluzív))
A magunkfajta digikütyü fanatikust nem kell kétszer kérni, ha egy új fényképezőgép tapogatásáról van szó. Főleg, ha az az új gép a Nikon termékpaletta csúcsának új üdvöskéje, a D3. Egy napfényes reggelen meg is jelentünk hát a Nikon hazai főhadiszállásán, hogy kezünkbe vegyük a szépreményű masinériát. Még akkor is megérte, ha – gyártás előtti mintadarabról lévén szó – egy árva tesztképet sem készíthettünk emlékbe a géppel. Következzék hát – a teljesség igénye nélkül – néhány érdekesség és gondolat az új csúcsmodellről.

A kamugép

Amikor, néhány nappal a bejelentése előtt, először hallottam a Nikon D3 specifikációiról, ugyanaz volt a reakcióm, mint szinte mindenkinek. Na, ez kamu! Teljes, kisfilmes képkocka nagyságú (fullframe) érzékelő, 9-11 kép/mp-es sorozattal és kimondani is nagy érzékenységgel, megfejelve egy közel 1 millió képpontos LCD-vel? Nem létezik. Aztán néhány nap múlva már létezett.

Akik követik a japán cég körüli híreket talán emlékeznek még a kétértelmű, sőt inkább a témát megkerülő nyilatkozatokra a Nikon prominensek szájából. Nem tervezik fullframe érzékelős gép bevezetését, tökéletesen elégedettek a DX nyújtotta minőséggel és előnyökkel. Az egyre-másra megjelenő DX-es objektívet is ügyesen altatták a gyanútlan júzereket. Közben pedig már javában rotyogott valami a Nikon kondérban, ami időközben szépen megfőtt. A fogás neve Nikon D3 és a napokban meghívást kaptunk a Nikon képviseletre, hogy – ha kóstolót még nem is – de az illatát megismerhessük a náluk lévő demo példánynak.

Ergonómia

Na, most abba nem mennék bele részletesebben, hogy sportosabb lett a piros csík a markolaton, mert nem sok jelentősége. Különösebben annak sincs, hogy a váz igen masszív és kiválóan összerakott. Ebben a kategóriában ez alap, innen indulunk. Viszont történt néhány apróbb változás a Nikon D2X-hez képest, ami összességében tényleg csak aprócska, de jól mutatja, hogy a gyártó mennyire odafigyelt az apró részletekre.

Néhány gombot kicsit áthelyeztek, így kényelmesebb a kezelésük. Ilyen a korábban magasabban lévő AF-L/AE-L gomb a váz hátulján. Kiemelték a többirányú tárcsát is, de ami legjobban megfogott azok az enyhén döntött szögben elhelyezett vezérlőtárcsák voltak. Elhelyezésüknél figyelembe vették a kéz pozícióját és a kényelmet. Ami viszont nem tetszett, az a portréállás markolatának fogása. Ugyanaz a szögletes, mély, de keskeny markolat, mint a Nikon D2X-nél. A függőleges markolat kényelméhez nem is mérhető.

Apróság, de végre kicserélték a gép elején lévő vakuszinkron- és távkioldó csatlakozójának csavaros fedőkupakjait. A lecsavart sapkákat egy szórakozottabb fotós hamar elveszthette, a mostani gumi fedlapok viszont nem igényelnek „törődést”.

A mostani trendhez igazodva az LCD monitoron is bekapcsolhatjuk a legfontosabb felvételi infók státusz kijelzését, és szintén a részletekre való odafigyelést dicséri, hogy változó fényviszonyok között a feliratok háttere is változik. Mindez a jobb láthatóság kedvéért.

Még egy érdekesség, a repülőgépek műszerfalát idéző horizont mutató. Állványra helyezett fényképezőgépnél vehetjük hasznát, hiszen 1 fokos pontossággal jelzi a gép vízszintjét – vagy annak hiányát. Ugyanezt a szolgáltatást a Nikon D300-as modellnél is megtaláljuk.

A Nikon D3 külsejének két legszembetűnőbb jellegzetessége a nagyobb prizmaház, és a termetesebb LCD kijelző, de ezekről még ejtünk néhány szót. A váz emiatt kissé méretesebb az elődnél és közel negyed kilóval nehezebb, a megnövekedett tömeg viszont egyszersmind biztosabb, masszívabb fogást és jobb súlyelosztású vázat is jelent. A váz természetesen az elődhöz hasonlóan szigetelt az különféle időjárási viszontagságokkal szemben.

Érzékelő

Itt ez a sokat megénekelt érzékelő. Az első fullframe CMOS a Nikontól. Saját tervezés, de a gyártást külső céggel végezteti a Nikon, mivel erre nincsen kapacitása. És, hogy honnan a nagy pálfordulás? Hogyan nőtt mégis fullframe érzékelő egy Nikon vázba. A gyártó hazai képviselője szerint most érett meg a technológia ehhez a formátumhoz, így időszerűvé vált a bevezetése.

A szenzort teljesen átdolgozták a D2X-hez képest. A teljes képkocka rákfenéje ugyebár az érzékelőhelyek előtti mikrolencsék fénygyűjtő képessége. A D3-nál nagyobb mikrolencséket alkalmaznak. Méretüknek köszönhetően az érzékelőhelyek közötti réseket is kitöltik, több fényt „csalogatva” így az adott érzékelőhöz.

A mérete ugyebár közel megegyezik az úgynevezett Leica-kockával, 36 x 23,9 mm. 12,87 millió érzékelőhelyet kapott, amelyből ténylegesen 12,1 megapixelt használ képalkotásra. A DX jelölésű APS-C méretű szenzorok után FX-re keresztelte a Nikon ezt a CMOS-t. Az FX formátum mellett a megszokott DX -ben is használható a gép. Elég csak egy ehhez fejlesztett objektívet a vázhoz csatlakoztatnunk és máris láthatjuk az eredményt a keresőben. A gép egy szürke kerettel kitakarja a teljes képernyős széleket és csak a DX mérethez igazodó középrész lesz aktív. A legnagyobb fotóméret is 5,1 megapixelre redukálódik. A kisebb képkörű objektívtől függetlenül is átválthatunk DX formátumra a gép menüjében. Emellett egy harmadik formátum is rendelkezésre áll, mégpedig az 5:4 oldalarányú, amely a portréfotósok egyik kedvelt képaránya. Így a rövidebb oldal teljes magassága megmarad, csak jobb és bal oldalról veszítünk 352 pixelt. Mindhárom beállításban (FX, DX, 5:4) három-három egyedi képméret közül választhatunk.

Az érzékenység tekintetében aztán tényleg csak úgy repkednek a nagy számok. A szenzor alap érzékenysége ISO 200-6400, melyek között 1/3, 1/2, vagy 1 értékekkel lépdelhetünk. Ezen kívül 1/3 lépésenként ISO 200 alá mehetünk, egészen ISO 100-nak megfelelő értékig, és ugyanezt megtehetjük magas érzékenységnél is. Itt ez egy-egy lépéssel magasabb érzékenység ISO 12 800-at és ISO 25 600-at jelent. Utóbbit egy sebtiben elkattintott képen ellenőrizhettük is, csak úgy a gép kijelzőjén visszanézve. Zajos és mosott, de még használható volt a kép. Ugyanaz a helyzet, mint a kompaktokkal ISO 200 fölött. Randa, de jó ha van.

Bár már szinte kötelezőnek számít a DSLR világban, a Nikon D3-ból mégis kimaradt az érzékelőtisztítás. A dolog már csak azért is furcsa, mert a D300-ban bevezette a gyártó a low-pass szűrő négyirányú rázását. Ennek hatásosságát még nem volt módunk kipróbálni, de a D3 példája azért jól jelzi, hogy profi viszonylatban mennyi reményt fűz hozzá a Nikon.

Élességállítás

Az autofókusz rendszer is számos újdonságot kínál, amelyek közül talán a legérdekesebb a 3D témakövetés. Az AF a háromdimenziós tér bármely irányában képes lekövetni egy elmozduló témát. Működése hasonló a kompakt gépek arcfelismerő módjához, azzal a különbséggel, hogy itt azért egy fejlettebb rendszerrel van dolgunk, amely nem csak az emberi arcot, de bármely befogott témát biztosan követ. Ráállítjuk a fókuszkeretet egy tetszőleges témára, majd félig lenyomjuk az exponáló gombot és a fókuszmező a téma bármely elmozdulására reagál. Úgyszintén követi a témát, ha a gépet mozdítjuk el. A középen befogott, majd a szélre elmozdított arcot, vagy akár versenyautót is hűséges kiskutyaként követi az AF mező.

Az 51 pontos autofókusz rendszer középső 15 mezője keresztérzékelős, nagy pontosságú. A piacon persze már léteznek több keresztszenzorral szerelt profi gépek is, de a Nikon D3 érzékelői gyenge fényerejű objektíveknél is megőrzik pontosságukat, így nem csak F2,8, vagy nagyobb fényerejű optikákkal aktívak.

A Nikon sem volt képes szembeúszni az árral és két új modelljében – köztük a D3-ban - bevezette az élőkép szolgáltatást. Ez a mód a bal oldali tárcsán állítható be, a sorozat és tükörfelcsapás módok mellett, majd az expo gomb enyhe lenyomása és a tükör felcsapása után aktiválódik.

Sarkalatos kérdés az élőkép (Liveview) funkció alatti automata élességállítás problémája. Ezt két módon oldja meg a Nikon D3:

  • Kézi módban az AF gomb lenyomásával egy pillanatra kikapcsol az élőkép, lebillen tükör, majd néhány tized másodperc alatt beáll a fázisdetekciós elven működő AF. Ugyanúgy, mint korábban, bármely DSLR fényképezőgép keresőjét használva.
  • Állvány módban a hátsó többirányú gombbal állíthatjuk be a fókuszkeretet a teljes képmezőn, több mint 15 000 pozícióba. Ezután az expo gomb enyhe lenyomására indul a kontrasztérzékelős AF rendszer. Ez a mód hasonlít a kompakt fényképezőgépek automata élességállításához.

Az élességállítás további érdekessége az objektívek AF-finomhangolása. Hazai, vagy külföldi technikai fórumokon néha találkozni elégedetlen visszhangokkal, ha egy váz és egy objektív kettőse nem a tulajdonosnak tetsző pontossággal, a téma elé vagy mögé, fókuszál. A fókuszhibák beállítását most a kezünkbe adja a gyártó. Az AF-finomhangolásnál +/- 20 érték között szabályozható a géphez csatlakoztatott objektív. A beállítás 20 programhelyre menthető, így összesen ennyi objektívet észlel a készülék. A Nikon D3 AF pontossága objektívtől függetlenül is beállítható ezzel a módszerrel, így minden felhelyezett „lencse” a beállításnak megfelelő mértékben állít élességet.

Sorozat

A Nikon D3-mat riportergépnek szánja gyártója, ezért nem csak az élességállításra, de a gyors sorozatra is nagy hangsúlyt fektettek. A D3 az eddig bejelentett fullframe érzékelős fényképezőgépek leggyorsabbja. FX formátumban, vagyis teljes képkockán és 12,1 megapixeles felbontáson, 9 kép/mp sebességre képes. Kisebb képmezős, DX módban 11 kép/mp-re kúszik fel ez az érték. Ez több mint duplája a DX érzékelős Nikon D2X másodpercenkénti 5 képes sebességének. Magam is nehezen hittem el. Ez azért hatalmas lépés. A sorozat egyébiránt 70 db, Normal tömörítésű JPEG képet ment egyhuzamban egy SanDisk Extreme IV memóriakártyára, magasabb érzékenységeken viszont ez a szám lecsökkenhet 63-64 darabra. 12 bites RAW fotóból 20 db, 14 bitesből 17 db készülhet sorozatban (FX formátumban).

Képfeldolgozás

Megismerkedtünk egy-két érdekességgel is az új Expeed képfeldolgozó rendszer háza tájáról. Ilyen az Aktív D-lighting. A korábbi Nikon DSLR-ek (sőt a kompaktok is) már rendelkeztek D-lighting móddal, amellyel utólag növelhettük a kép árnyékos területeinek megvilágítottságát. Az aktív változata egy három fokozatú (Low, Normal, High) automatikus szolgáltatás, amely a beállításnak megfelelően, a fotó csúcsfényes részleteinek világosságát megtartva javít a sötétebb részeken.

A képfeldolgozást előre beállított presetekre is bízhatjuk, de lehetőség van ezek kézi finomhangolására is (Set Picture Control). A Nikon D3-nál nagy hangsúlyt fektettek a különböző funkciók grafikus megjelenítésére. Ezen beállításaink is átláthatóbban ellenőrizhetők egy grafikon segítségével.

A Nikon D3-ból nem maradtak ki az előző modellek bevált vívmányai sem, mint a továbbfejlesztett Retouch menü, vagy az egyedi görbék kártyás feltöltésének lehetősége. A Retouch menüben például utólag, egy színpalettán is eltolhatjuk egy rontott kép színhőmérsékletét. A kitűnőre sikerült LCD monitor színvisszaadása szerencsére elég jó ahhoz, hogy meglehetősen pontosan dolgozzunk a különféle színkorrekciókkal.

LCD és kereső

Ha már az LCD-nél tartottunk, akkor dicsérném még, hiszen a 920 000 képpontos, 7,62 cm-es kijelző, pengeéles és színhű képet ad. Betekintési szöge 170 fok, így szinte minden irányból „jóképű”, lefedettsége pedig 100%.

Csakúgy, ahogy a keresőé is. De egy professzionális váznál ez a minimum. A nagyobb képkockához nagyobb pentaprizma és az elődöknél tágasabb keresőkép dukál. Nagyítása kb. 0,7x, vagyis a hasonló kategóriájú konkurens modellekkel közel megegyező méretű. A nagyobb keresőhöz újabb mattüveget kapunk, amely ezúttal Clear Matte VI szériájú.

Sebesség

A Nikon D3 sebessége már sorozatban is kiemelkedő, de azt hiszem bármely működési idejét tekintve az élvonalba sorolhatjuk. Az elődnél gyorsabb bekapcsolás utáni készenléti idővel rendelkezik és a nagy adatmennyiség is gyorsabb feldolgozást igényelt. Ez a modell már 12 csatornás adatkiolvasást használ, ami a szenzor kiolvasását kb. 3x-osára gyorsítja. Összehasonlításképp, a Nikon D80 kétcsatornás szenzor kimenetet használ, a legnagyobb konkurens csúcsmodellje pedig 8 csatornásat. A Nikon D3 többek között ennek köszönhetően képes a rendkívül gyors sorozat sebességre.

Memóriakártya, csatlakotók, akkumulátor

Dupla kártyafoglalat került az új csúcsmodellre, amit már a kissé szélesebb ajtó is jelez. A géphez CompactFlash Type I/I, vagy UDMA kompatibilis, valamint MicroDrive kártyákat használhatunk. Ennek köszönhetően akár egyszerre kettőt. A két kártya nagyobb adatbiztonságot, egyben számos mentési lehetőséget is jelent. Menthetjük ugyanazt a képet egyszerre mindkettőre, de beállítható az egymás utáni mentés is (az egyik beteltével), másolhatjuk egymás között a két adattároló tartalmát, vagy beállíthatjuk, hogy az egyikre csak a JPEG, a másikra pedig RAW formátumú fotóink kerüljenek.

A Nikon D3 az EN-EL4a típusú, nagy kapacitású akkumulátort kapta. A 2500 mAh-es, 11,1V-os energiaforrás elődjénél több mint 30%-al jobb kapacitású. Az előd már azzal az akkuval is elkattogott akár 2-3 ezer expozíciót, így utódjával sem lesz gond. Fontos változás, hogy az új akkutöltő egyszerre két töltési hellyel rendelkezik. Felmérések szerint a géphez adott akku mellé szinte minden fotós vásárol még legalább egyet, vagyis a a dupla töltő biztos sokaknak jelent majd könnyebbséget.

A csatlakozók közül kiemelném a frissen bevezetett HDMI kimenetet. Az eddigi NTSC és PAL külső lejátszás ezzel egy nagy felbontású lehetőséggel bővült.

Képminőség

Sajnos ez az a pont, ahol egyelőre semmi újdonsággal nem tudunk szolgálni. A kipróbálható készüléken még a nem végletesített szoftver futott, így nem készíthettünk és nem publikálhatunk fényképeket.

Megjelenés és ár

Szerencsére az ár és megjelenési idő már nagyjából ismert. A Nikon hazai képviseletének prominense kérdésünkre közölte, hogy mind a Nikon D3, mint a D300 november végétől lesz kapható. A csúcsmodell hazai ajánlott fogyasztó ára 1 119 000, az középkategóriás D300-é pedig 425 000 forint lesz. Természetesen a viszonteladók ezektől az áraktól bizonyos keretek között eltérhetnek.

A fényképezőgépet a Nikon Magyarország jóvoltából próbálhattuk ki. Köszönjük!

„Minden nap meg kell próbálni jobbat csinálni” - interjú Balogh László fotóriporterrel

Magyarország nem csak vízilabda nagyhatalom, a sportág fotózásában is olyannyira az élvonalban vagyunk, hogy a világ egyik legnagyobb hírügynökségét is egy magyar fotós tudósítja évek óta a vízilabda világ eseményeiről. Balogh László a Reuters budapesti fotóriportereként főleg a magyarországi eseményekről készít képeket világsajtóba, de rendszeresen utazik különféle sportágak világversenyeire is.

Van, amit igenis le kell írni - interjú Völgyi Attila fotóriporterrel

A szabadúszás legtöbbször fuldoklás, de mindenben meg kell látni a lehetőséget – véli Völgyi Attila, aki fotós munkái mellett blogján kínál híreket, érdekességeket a fotós-blogger szemszögéből. Attilával a falakról, a jogokról és a viták generálásáról beszélgettünk.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„A jó képhez nem kell magyarázat” – interjú Szipál Márton fotóművésszel

Ha valakinek sztori kell, vegyen regényt – vallja Szipál Márton, alias Martin S. Martin, akinek lakásán járva ízelítőt kaphattunk abból, milyen is örökké fiatalnak maradni. A 83 éves művész fényképekkel teli lakásában lágy swing szólt, ő pedig folyton felpattant, előszedett egy-egy képet, festményt, könyvet, magazint. „Nyugodtan tegezz” – mondta, majd elkezdett mesélni a régi időkről, Amerikáról, Magyarországról, egyszerűen mindenről.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.