Kipróbáltuk: Nikon D3s teszt

Felépítés I.

Képérzékelő

Ahogy a bevezetőből már kitűnt, a gép a kisfilmes gépek képkockaméretével megegyező CMOS szenzort kapott, mely 36 x 23,9 mm méretű. Felbontása 12,87 megapixel, melyből 12,1 millió pixel jut valódi képalkotásra, villámgyors 12-csatornás párhuzamos kiolvasással. Ezek az adatok pontosan megegyeznek a D3-mal, vagyis első látásra ugyanazt a szenzort kapjuk, gyakorlatilag azonban egy átdolgozottat. Az átdolgozás a képérzékelő elektronikáját érinti elsősorban, valamint a mikrolencséket. Ezek felületét megnövelték, a köztük lévő hézagot csökkentették, így nagyobb fénygyűjtő felülethez jutottak, ami jó hatással lehet az alacsony zajszintre és ezzel együtt a képminőségre. Ugyanennek a célnak rendelték alá az áttervezett elektronikát is.

Az új struktúra miatt bátrabban nyúlt a gyártó az érzékenységi tartományhoz is, amely már az elődben sem volt csekély. Ezúttal viszont még több lehetőségünk lesz. Az érzékenység ISO200-12800 között állítható, mely egy egész értékkel több a korábbinál. Természetesen ezúttal is 1, 1/2, vagy 1/3 lépésekben szabályozható az ISO érték. Megmaradt az 1/3 lépésközökkel elérhető L1.0 érték, valamint a hasonlóan beállítható H1.0. Az előbbi ISO100, az utóbbi ISO25600-nak megfelelő, mint a D3 modellben. A kiterjesztett értékek efölött már csak 1 Fé lépésenként állíthatók, de kapunk még két lehetőséget, az ISO 51600-zal egyenértékű H2.0, és az ISO102400-zal ekvivalens H3.0 beállítást. A menüben magas érzékenységnél bekapcsoló, extra zajszűrést is engedélyezhetünk, mely alacsony, normál és magas hatásfokkal dolgozik. Az érzékenység lehet automatikus is, melynek maximumát szintén beállíthatjuk (ISO400-102400), és meghatározhatjuk az ilyenkor használt minimális záridő értéket is (1-1/4000 mp).

A Nikon D3s a teljes képkocka méret mellett – melyet FX-nek nevez – a kisebb modellek DX formátumát is támogatja, ami 1,5x képkivágást jelent. A gyártó rengeteg DX jelölésű optikát készít kisebb gépeihez, melyek mind használhatók ezen a vázon is, persze ugyanúgy kisebb képmezőt lefedve, mint az olcsóbb modelleknél. A D3s-en külön is beállítható a DX formátum, de választhatunk automatikus lehetőséget is, melynél a gép önállóan ismeri fel a csatlakoztatott DX-es objektíveket és kisebb képkivágásra vált. Ez természetesen kisebb maximálisan 5,1 megapixeles felbontást is jelent.

A fenti két beállítás mellett még kettőt kínál a gép, az elődben is szereplő 5:4 oldalarányt, 30 x 24 mm-es képkivágással, és az új 1,2x-es kivágást, mely 30 x 20 mm-es szenzorterületet jelent. Az előbbi 10 megapixeles, az utóbbi 8,4 megapixeles maximált felbontást jelent. Mind a négy képformátumnál a kivágásuknak megfelelő terület a keresőben is látható. A gép egy félig átlátszó sötét kerettel kimaszkolja a kereső szélén a használaton kívüli területet. A frissen bevezetett 1,2x formátum egyébként nagyon kényelmes tud lenni, ha a 1,5x szorzót túl szűknek találjuk. Egy 85mm-es DX-es optikánál például szépen kimaszkolta a sarkok zavaróan durva vignettálását, így nagyobb képterületünk maradt, mintha DX-módra váltottunk volna.

FX formátum (1x)

1,2x formátum

DX formátum (1,5x)

5:4 oldalarány

Bármely formátumot is választjuk, minden esetben háromféle képméret áll rendelkezésre, L (nagy), M, (közepes) és S (kicsi) jelöléssel. A fájlformátum JPEG, RAW (NEF) és a jó öreg TIFF lehet. RAW fájloknál csak L, azaz nagy képméret választható, de elérhető a kombinált RAW+JPEG is, melynél a JPEG kép bármilyen méretű és tömörítésű lehet. A tömörítés egyébként JPEG formátumnál három értékre (Fine, Normal, Basic) állítható be. Ezen felül megadhatjuk, hogy a gép a tömörítés során az optimális fájlméretet, vagy az optimális minőséget helyezze előtérbe. Hasonlóan részletesen állítható a RAW (NEF) képek minősége is. Választhatunk veszteségmentesen és veszteséggel tömörített, valamint tömörítetlen beállítást, valamint 12 és 14 bitben határozhatjuk meg a „nyers” fájl bitmélységét. A képfeldolgozás most is az Expeed processzor feladata.

Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:

Szenzortisztítás

Az előd tesztjében, közel két éve még azt írtam, hogy „a Nikon – egyelőre – még nem híve az automata szenzortisztításnak”. Nos, azóta már híve, mi több a D3s előtt több modelljében is alkalmazta saját eljárását, melynek alapjai azért sok tekintetben megegyeznek a megszokottal. Itt is a szenzor előtti szűrőréteg alacsony frekvenciás rázásával próbál megszabadulni a rátapadt porszemektől és kisebb szennyeződésektől. A D3s esetében négyféle frekvencián történik a szűrő rezegtetése. A gépben mindehhez a tükörakna antisztatikus, portaszító bevonata is hozzájárul.

Érdekes módon a Nikon kisebb modelljeiben használt légfúvásos porkeringető technológiát nem használja a gép, legalábbis a tüköraknában és a gép adatai között nincsenek erre utaló nyomok. A szenzortisztítás bármikor kezdeményezhető, de beállíthatjuk, hogy a gép ki- vagy bekapcsolásakor (esetleg mindkét alkalommal) automatikusan lépjen működésbe.

A tisztás további módszerei között megtaláljuk a D3-ban, sőt korábban, is használt portérképes megoldást, mely egy külön elkészíthető referenciakép alapján utólag szoftveresen tünteti el a foltokat. És persze maradt a jól bevált kézi tisztítás is a tükör felcsapásával és a zár nyitásával, mely után a nekünk tetsző módszerrel eshetünk neki az igazán makacs szennyeződések eltávolításának.

Objektív

A Nikon D3s-re bármely Nikkor, vagy egyéb gyártó által kínált F-bajonettes optika felhelyezhető. A 36 x 24 mm-es szenzor miatt nem kell gyújtótávolság szorzóval kalkulálnunk a normál kisfilmes objektívek esetén. Egy 50 mm-es optika ugyanúgy 50 mm-nek megfelelő képkivágást ad FX formátumban, mint a kisfilmes gépeken. Kisebb képkivágásnál, vagy DX jelölésű objektívet használva azonban már a kivágásnak megfelelő szorzót kell használnunk a hozzávetőleges látószög kiszámításához. DX képaránynál például az említett 50mm-es objektívünk kb. 75 mm-nek megfelelő képkivágást ad majd.

A D3s-sel a DX, valamint G és D jelölésű autofókuszos objektívek kompatibilisek tökéletesen.

A Nikon komolyabb modelljeihez hasonlóan ebben a gépben is van beépített AF meghajtás, tehát a régebbi kiadású, AF-motor nélküli optikák esetében sem kell majd nélkülöznünk a gépi élességállítást. Ezen felül a bajonett külsején a régi, manuális objektívekhez használt rekeszállító „sarkantyú” és gyűrű is megtalálható. A manuális blendeállítású objektíveknél ez a kiegészítő tájékoztatja a gépet a rekeszállásról. Az ilyen, géppel nem kommunikáló, úgynevezett Non-CPU objektívek közül kilencet regisztrálhatunk előre a menüben, ahol meg kell adnunk gyújtótávolságát és maximális rekeszértékét is.

F5,6, vagy jobb fényerő esetén a gép elektronikus távmérő szolgáltatásának is nagy hasznát vehetjük, amely a kereső státuszsorának bal szélén, három kis ikonnal jelzi, hogy milyen irányba tekerjük az élességállító gyűrűt, illetve mikor tökéletes a fókusz.

Sorozat fényképezés

A készülék sorozat teljesítménye látszólag a régi. A sebességet több tényező határozza meg, például, hogy milyen fájlformátumot, méretet vagy tömörítést választunk. FX formátumban, azaz a teljes felbontást és képmezőt kihasználva legfeljebb 9 kép/mp sebességgel készülhetnek a képek és ugyanez igaz az 5:4-es képarányra, és az új 1,2x-es kivágásra is. DX formátumnál (1,5x-es kivágás) már 11 kép/mp-ig tornázhatjuk a sebességet, mely szintén megegyezik az előd teljesítményével.

A sorozat kétféle módban használható, melyek a bal felső (Kioldási mód) tárcsáról választhatók. CH módban az említett sebességeket kapjuk, míg CL beállításnál előre meghatározható a sebességérték, 1-9 kép/mp között, bármelyik formátumban.

Sorozat FX módban

Sorozat DX módban

Eddig ugyanaz, mint a szintén villámgyors Nikon D3-nál. A különbség ezúttal a készíthető képek számában keresendő. A D3s nagyobb puffert kapott, így az előd modellhez képest egyhuzamban akár dupla mennyiségű kép is készíthető. A gyártó által mért értékeket – összevetve a korábbi modellel – az alábbi táblázat tartalmazza:

Saját méréseink nem sokban különböznek a gyártó által megadottól, bár az alábbi táblázatot végignézve azért feltűnhet, hogy a sebességértékek, bizonyos határok között elég véletlenszerűen szórnak. Így fordulhatott elő 8,6 és 11,5 kép/mp-es sebesség is. A méréshez frissen formázott SanDisk Extreme IV CompactFlash kártyát használtunk, és minden esetben az elérhető leggyorsabb sebességre törekedtünk.

Sorozat alatt nem csak a kártyán tárolható képek számát, de a puffer kapacitását is folyamatosan ellenőrizhetjük. A hátralévő képek száma megjelenik a kereső státuszsorában és a felső folyadékkristályos kijelzőn.

Különböző automata sorozatokat is készíthetünk, melyek száma most egyel bővült. A legtöbbet használt minden bizonnyal az automata expozíció sorozat lesz, mely a BKT gombbal és az első/hátsó vezérlótárcsával állítható. Az elülső tárcsa a gomb nyomása alatt az expozíciós lépésközt, a hátsó a képek számát és a sorozat expozíciós skálán való helyzetét szabályozza az alábbiakban:

• BKT gomb + hátsó tárcsa:
• +3F – 3 kép a mérthez képest pozitív irányban (pl. 0 Fé > +1Fé > +2 Fé)
• -3F – 3 kép a mérthez képest negatív irányban (pl. 0 Fé > -1Fé > -2 Fé)
• +2F – 2 kép a mérthez képest pozitív irányban (pl. 0 Fé > +1Fé)
• -2F – 2 kép a mérthez képest negatív irányban (pl. 0 Fé > -1Fé)
• 0F – kikapcsolt állapot
• 3F – 3 kép a mérthez képest pozitív és negatív irányban (pl. -1 Fé > 0 Fé > +1 Fé)
• 5F – 5 kép a mérthez képest pozitív és negatív irányban (pl. -2 > -1 > 0 > +1 > +2)
• 7F – 7 kép a mérthez képest pozitív és negatív irányban (pl. -3 > -2 > -1 > 0 > +1 > +2 > +3)
• 9F – 9 kép a mérthez képest pozitív és negatív irányban (pl. -4 > -3 > -2 > -1 > 0 > +1 > +2 > +3 > +4)
• BKT gomb + első tárcsa: 0,3, 0,5, 0,7 és 1 Fé lépésköz

A géppel vakusorozat is készíthető, akár önállóan, akár a fenti expozíció sorozattal kombinálva. Ilyenkor szintén 0,3-1 Fé lépésköz állítható be, a fotók száma pedig 2-9 lehet. Ugyanennyi fotó menthető fehéregyensúly sorozat közben is, melynél a szokásos finomhangolási mátrixon 1, 2, vagy 3 fokozatnyi lépésköz állítható be. Egy fokozat 5 mired lépésnek felel meg a színhőmérséklet skálán.

Újdonság az ADL sorozat, mely különböző aktív-dinamika korrekciós (Active D-lighting) beállításokban készít egy-egy felvételt. Két képes sorozat esetén beállíthatunk automatikus módot, és az öt fokozatból bármilyen lépésközt. 3-5 kép esetén mindig egy-egy lépésköz különbséget kapunk.

Szintén újdonság, hogy a Multiple Exposure szolgáltatás, vagyis több kép egymásra fényképezése nem csak felvételenként, de sorozatban is használható. Ebben az esetben is 2-10 fotó menthető egyetlen képkockára.

Csendes (Q) mód

A sorozatokat aktiváló tárcsán érhető el az önkioldó, melyet a korábbi modellhez hasonlóan előzőleg 2, 5, 10 és 20 másodpercre állíthatunk be, és ide került az új csendes kioldási mód (Q) is. Ezt használva a gép az exponáló gomb lenyomásakor felcsapja a tükröt és nyitja a zárat, de a tükör azonnal nem áll vissza eredeti helyzetébe, csak a kioldó gomb felengedésekor, mégpedig nagyon finoman és viszonylag halkan. Lényegében ezt a második tükörcsapást spórolhatjuk meg a beállításával.

A Nikon D3s-ben is megtaláljuk az időeltolásos sorozatot (Interval timer shooting). Alkalmazhatjuk egyképes, vagy sorozat módban azonnali, vagy konkrét időpontra programozott kezdéssel. Ezen felül beállítható a képek közötti idő intervallum, 1 mp és 24 óra között, valamint az intervallumok száma (max. 999). Egy intervallum alatt 1-9 kép készülhet, vagyis legfeljebb 8991 felvétel hosszan tarthat a sorozat.

Videofelvétel

Videofelvétel

A Nikon D3s HD felbontású videofelvételi képességgel is rendelkezik. Ez maximum 1280 x 720 képpontos felbontást jelent, 24 képkocka/mp-es sebességgel. Mellette 640 x 424 és 320 x 216 pixeles méretek választhatók, ugyanilyen képfrissítéssel. A videók Motion JPEG tömörítéssel készülnek, AVI formátumban, hangfelvétellel kiegészítve. A korábbi modellben is volt hangfelvételi lehetőség, de csak legfeljebb 60 mp hosszan, állóképek kommentárjaként. Ez most is adott, de a mono mikrofon a gép elejére került, hiszen a videofelvételnél leginkább itt lesz rá szükség. A mikrofon érzékenysége egyébként szabályozható. Választhatunk automata érzékenységet is, de három fokozatban akár az élő képernyőn is beállítható ez az opció. A fényképezőgép sztereó mikrofonbemenettel (3,5 mm-es TSR csatlakozó) is rendelkezik, így külső forrásból is megoldható a felvétel.

HD video
AVI (Motion-JPEG)
1280 x 720 px, 23mp, 31,1 MB)

VGA video
AVI (Motion-JPEG)
640 x 424 px, 23mp, 11,6 MB)

A video- és hangfelvételt a hátsó, navigáló tárcsa közepén lévő gombbal, vagy elöl a Pv gombbal indíthatjuk a LiveView mód bekapcsolása után, és ugyanezen gombbal állíthatjuk meg. Felvétel közben állóképek, sőt sorozat is készülhet az exponáló gomb lenyomásával. Éppen ezért akár a videó alatt is állíthatjuk az érzékenységet, rekeszt és záridőt, bár ezek közül csak a rekeszállításnak van hatása a mozgóképre. Az érzékenységet automatikusan szabályozza a gép. A felhasználó, csak a magas érzékenységű videomód bekapcsolásával szólhat bele közvetve a beállításába. Ekkor a gép ISO6400-102400 között választ egy értéket.

A D3s mozgókép módjának egyik különlegessége az úgynevezett Flicker Reduction, magyarul vibráció csökkentés. Nem a kézremegés okozta vibrációról van szó, tehát nem stabilizátorral van dolgunk. Néhány esetben a mesterséges fényforrások, például fénycsövek, higanygőz lámpák okozhatnak képvibrációs, sávozódást a felvételen. Ezek ellen védekezhetünk az 50, vagy 60 Hz-es értékek beállításával.

Flicker Reduction: 60 Hz

Flicker Reduction: 50 Hz

A felvétel alatt automata élességállítás is használható, mely az AF-ON gomb lenyomására indul. Ez az élőkép módban is használható kontrasztérzékelésen alapuló AF-rendszer, melyet ebben a modellben kb. 30%-kal gyorsított a gyártó. A gyorsulás valóban érezhető, határozottan fürgébb a gép. Nekem érzetre legalább dupla olyan gyorsnak tűnt, de mivel eredetileg csigalassúságú volt a rendszer, még így is lassúnak nevezhető. Videózás közben az AF hangjelzés természetesen nem hallható.

Video menüpontok

A képernyőn virtuális horizont is megjeleníthető, az elődtől eltérően, akár a videofelvétel élőképén is. A színbeállításokra hatással van az előzőleg megszabott Picture Control, azaz színeffekt. Ennek köszönhetően számtalan lehetőségünk van elszínezni a képet, vagy monokróm felvételt készíteni. Felvétel közben a képernyő jobb felső sarkában a hátralévő időt is figyelemmel kísérhetjük, alul pedig egy státuszsoron láthatjuk az összes fontos beállítást. Az info gombbal az aktuális fókuszmező, illetve kompozíciós segédrács is bekapcsolható.

A videók hossza HD felbontásban (720p) legfeljebb 5 perc, kisebb képméreteknél maximálisan 20 perc lehet. Felvételi menüjében azt is megszabhatjuk, hogy a mozgóképeket melyik memóriakártyára mentse a gép, és ugyanitt látható, hogy az adott kártyán milyen hosszú felvételre van még helyünk.

A mentett mozgóképek utólag, a gépen belül szerkeszthetők, ami az elejének és végének vágását jelenti. A jobb bal iránygombbal kockánként odalapozhatunk a kívánt kezdő és végponthoz, majd egy gombnyomással lenyisszanthatjuk az előtte és mögötte lévő darabot. Lejátszásnál lehetőségünk van bármely képkocka mentésére is.