Kipróbáltuk: Nikon Df teszt

0

Bevezetés

A fényképezés sokféle lehet. Lehet munka, lehet hivatás és lehet szabadidős tevékenység. Munkára az ember megbízható, strapabíró fényképezőgépet keres, a fotózást hivatásként üzők ezen túlmenően olyan masinára pályáznak, amik a saját stílusuknak is megfelel (no persze itt már az objektívek kérdésköre is jelentősen bekavar). Aki azonban kedvtelésből fotózik, annak talán az egyik legfontosabb szempont, hogy élmény legyen a fotózás. Ez persze nem csak kialakításban, de működésben is fontos feltételeket szab, például hogy ne kelljen soha attól rettegni, hogy hibás fókuszú kép készül, hogy az érzékenységet rosszul megválasztva berázott fotót kapunk, vagy hogy a keresőben még nem láttuk azt a valamit, ami a végén belógott a képbe.

A Nikon Df főként a szerelemből fotózók számára készült, erre erősít rá régies hatású külseje is, amely a filmes Nikon FE-t idézi. Ezt a külsőt lehet szeretni és lehet nem szeretni is, nekem személy szerint nagyon tetszik, s noha nem sokat nyom a latba, azért érdekesség képpen érdemesnek tartom megosztani, hogy amikor 10 éves lányomnak megmutattam a tesztre érkezett fényképezőgépet, így kiáltott fel: „Aztaaa, de gyönyörűűűűűű!”. Ha a Nikon Df-et én terveztem volna, azt hiszem ennél nagyobb dícséretet nem is kívánnék magamnak.

De térjünk át kicsit műszakibb vizekre. Nézzük meg nagy vonalakban, hogy mit is kínál számunkra ez a különleges masina:

  • A Nikon F sorozatot idéző retro váz, mechanikus tárcsákkal és modern kezelőszervekkel
  • időjárásálló szigetelés
  • Ai és Ai nélküli Nikkor manuális objektívek támogatása
  • 16,2 megapixeles FX (36×23,9 mm) CMOS érzékelő
  • 1,5×-es (DX) képkivágás is beállítható, ileltve használhatók a DX objektívek is
  • EXPEED 3 képfeldolgozó rendszer
  • 0,14 mp-es bekapcsolás utáni készenlét
  • 0,052 mp-es zárkésleltetés
  • JPEG, RAW és TIFF képformátumok támogatása
  • ISO100-25600 érzékenység 1/3 Fé lépésekben (ISO50-re és ISO204800-ig kiterjeszthető)
  • 39-pontos Multi-CAM 4800 AF rendszer (9 keresztszenzorral)
  • 2016-pixeles RGB fénymérő szenzor
  • 5,5 kép/mp sorozat
  • 150.000 expozícióval tesztelt zárszerkezet
  • 100%-os lefedettségű, 0,7×es nagyítású kereső
  • 3,2″-os LCD, 921 000 képponttal
  • Nincs beépített vaku , i-TTL rendszervakukkal kompatibilis vakupapucs, szinkron kimenet
  • HDR mód
  • Gépen belüli RAW szerkesztés
  • Time-lapse videó lehetősége
  • 2-5 képes expozíció sorozat
  • Opcionális Wi-Fi adapter
  • EN-EL14 lítium-ion akkumulátor

Bár elsőre nem egyértelmű a fenti adatokból, de érdemes már jó előre tudnunk, hogy a fényképezőgép javarészét a Nikon D600-ból örökölte. Ez alól kivétel a szenzor, hiszen az a Nikon D4-ből való. Azonos technológiát és technológiai megoldásokat feltételezve ez jobb dinamika átfogást és nagy érzékenységen alacsonyabb képzajt eredményezhet, mint a D600 24 Mpixeles szenzora, de persze azt nem tudhatjuk, hogy ugyanolyan szenzorfelépítéssel készül-e a két gép képérzékelője. Mindenesetre az eltérő szenzornak is köszönhetjük, hogy a Df érzékenysége jóval a D600-nál elérhető fölé megy.

Ami viszont azonos a két gép között, azt a fenti listában dőlt betűkkel szedtük.