Különlegességek
Bár a legtöbb itt bemutatott paraméter nem tartozik az igazi különlegességek közé, mégis itt, egy csokorban mutatjuk be az egyes lehetőségeket, kezdve a legfontosabbal, a szenzor stabilizálással.
Stabilizálás
A szenzor eltoláson alapuló stabilizálás egyértelmű előnye, hogy bármilyen rendszerobjektív csatlakoztatásakor használható, szemben az optikai stabilizálással, ahol minden egyes objektívbe ezt be kell építeni. A hatékonyságokról megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre biztos, hogy jó, ha van.Az Olympus E-520-ban 3 féle stabilizálási mód használható:
- IS1 módban mindkét irányban stabilizál
- IS2 módban csak függőleges irányban stabilizál (vízszintes svenkelés)
- IS3 módban csak vízszintes irányban stabilizál (függőleges svenkelés)
A tesztet 1/500 mp-es záridővel indítottuk, majd 1/3 Fé-enként csökkentettük a záridőt. Minden egyes zársebességnél 10-10 kép készült stabilizátor nélkül és stabilizálva, amelyek közül később szemrevételezéssel döntöttük el, hogy berázottnak, vagy jó képnek fogadjuk-e el.
Leginkább ezzel volt gondunk, hiszen elég sok felvétel volt, ami nem tűnt pengeélesnek, de nem igazán lehetett eldönteni, hogy fókuszálási hiba, vagy körkörös berázás okozta-e az életlenedést. Mivel ezek még elfogadható képek voltak, többnyire a jó képek közé kerültek. Ha azonban nagyon kritikusak lettünk volna és csak a tűéles képeket fogadjuk el, sokkal kevesebb jó képet válogattunk volna ki.
Az így kapott számokból egyfajta értékelését képezhetjük a stabilizátornak, persze ez igen szubjektív, hiszen maga a válogatás is az volt.
Ha 100%-ban szükséges, hogy berázásmentes képet kapjunk, akkor közelítőleg 1 Fé-nyi előnyt nyújt a stabilizátor. Ha van lehetőségünk több kép készítésére, s ezek között 50%-nyi berázott hibás kép elfogadható, akkor ez esetben a stabilizátor hatékonysága kissé nagyobb, 1 1/3 blende.
A legjobb hatást a jóval hosszabb záridőknél tapasztaltuk, ugyanis még 1/15 mp-nél is volt egy kép a stabilizátoros sorozatban, amely kiváló lett, míg ugyanezt a nem stabilizátoros sorozatban csak 1/100 mp-nél mondhatjuk el.
Ez csak egy próba a sok közül, ami azt mindenképpen bizonyítja, hogy van hatása és előnye a stabilizátornak.
Képi üzemmódok
Ha a képek színezetén szeretnénk módosítani, a legegyszerűbb, ha képi üzemmódot váltunk. Itt ugyanis könnyedén kiválaszthatjuk a kevésbé telt színeket visszaadó "tompított" (Muted), vagy a szaturáltabb (Vivid) beállítást. Ezen kívül portrékhoz beállított módot is találunk, amely enyhén világosabb és a bőrszínekre kihegyezett teltebb képeket eredményez. A fekete-fehér képek készítésénél különféle digitális szűrőket is használhatunk.(A lenti képeket csak helytakarékosság miatt készítettük 1600x1200 pixeles felbontásban).
Képi üzemmódok
Képkeménység / élesítés
Az élesítés mértékét -2..+2 között állíthatjuk, melyek finoman lágy és élesen kemény képeket eredményezhetnek. Az élesítés mértékét jól sikerült beállítani.Kontraszt
A kontraszt paraméterét is -2..+2 közé állíthatjuk be.Nagyobb dinamikaátfogást igénylő témáknál érdemes csökkenteni.
Színtelítettség
Árnyaltság
Négy féle mód közül választhatunk az árnyaltság kérdésében. A gép automatikusan is kiválaszthatja a szükségeset, de mi magunk is megadhatunk egyet a normál, sötét tónusú (lowkey) és világos tónusú (highkey) lehetőségek közül.A világos tónusú képeknél szinte az egész képet világosítja a belső szoftver, míg a sötét tónusú képeknél a világosabb részekhez nem nyúl a gép.
(A lenti képeket csak helytakarékosság miatt készítettük 1600x1200 pixeles felbontásban).
Vörösszem korrekció
Az E-520 azonos algoritmust használ, mint az E-420, vagyis a korrigált vörösszemek természetes hatásúak.Az Olympus E-420 képei:
Árnyék kompenzáció
A digitális fényképezőgépek egyik legnagyobb problémája, hogy dinamika átfogásuk sajnos nem túl jó. A dinamikaátfogás többek között a szenzoron található képpontok méretétől is függ, így egy kisebb felbontású gép elviekben jobb dinamika átfogással bírhat, mint egy nagyobb felbontású.Bár vannak erőfeszítések a dinamikatartomány kiterjesztésére, a dinamika hiánya manapság is sok képet tönkretesz (pl. borús időben az égbolt szimplán kiég, ahelyett, hogy a felhők árnyalatait látnánk a képen).
E probléma egyik javítási módszere az árnyék kompenzáció, amelynek során a sötétebb részeket szoftveresen felvilágosítjuk (így például bátrabban használhatjuk a negatív expozíció kompenzációt). A módszer hátránya, hogy így sajnos a képzaj is felerősödik.
Az Olympus E-520-ban gépen belül is alkalmazhatjuk az árnyék kompenzációt, igaz, csak JPEG képekre (korábban csak az Olympus szoftverével számítógépen korrigálhattuk így a képeinket). Az árnyék kompenzáció mértéke sajnos nem paraméterezhető.





































