Irházy Róbert (Birdie)
- 2003. augusztus 14. 09:30
(rövid digitális fényképezőgép teszt)
A Sony a P-sorozatú digitális fényképezőgépeivel a kezdőket célozza meg. Automata működésének, viszonylag kis méretének köszönhetően bárki könnyen dolgozhat a géppel. Az egyszerű ultra-kompakt fényképezőgép azonban rejt néhány érdekes tulajdonságot.
A Sony CyberShot P-sorozatú gépei a P1-től a P92-ig terjednek. Az elnevezések meglehetősen furák, a P utáni számból igazából nem sok mindent tudunk meg, legalábbis nekünk még nem sikerült rájönni a logikára, pedig biztosan van benne. Mindenesetre így elég nehéz megjegyezni a gépek adatait, ha nem tudjuk őket kapcsolni valamilyen logika szerint a típusszámhoz, hiszen kinézetre minden DSC-Pxx gép teljesen ugyanaz. A DSC-P92 egy 5 Mpixel felbontású, 3x-os zoomos optikával felszerelt gép. Hogy ebből hogy jön ki a 9 és a 2, az egyelőre titok marad.
A hagyományos P-sorozatú gépbe gépbe 1/1,8" tokozott méretű, 5,2 millió pixeles CCD került. A CCD gyártóját nem nehéz kitalálni, hiszen egy Sony gépről van szó. Legnagyobb felbontásban 2592x1944 pixeles képeket kapunk. Ezen kívül 3:2 oldalarányú 2592x1728, 4:3 oldalarányú 2048x1536, 1280x960 és 640x480 pixeles felbontások is választhatók. Utóbbi esetén érdekes módon igen lágy képeket kapunk. A fotók kétféle minőségi fokozatban menthetők el: Fine, Standard. A legkisebb veszteségű Fine módban 98%-os minőségű JPEG fájlokat kapunk. A Fine képek 5 Mpixelen 2 MByte-os fájlokat eredményeznek. Mivel a DSC-P92 már támogatja a MemoryStick Pro-t, így nincs 128 MB-os határ, akár fél gigabájtot is belehelyezhetünk a gépbe.
A érzékenységet a gép automatikusan képes megválasztani, de kézileg is megadható ISO100, ISO200 vagy ISO400 értékek valamelyikére. A zársebesség 2 és 1/1000 mp közötti lehet, ezt az automatika mátrix vagy szpot méréssel állítja be. A 2 mp-es záridő segítségével akár éjszakai felvételek is készíthetők.
A gép optikája F2,8-5,6 fényerejű, fókusztávolsága 8-24 mm, mely kisfilmes formátumra vetítve 38-114 mm. Az optika fényereje nagylátószögnél még átlagos, de tele állásban már gyengébb, mint amivel a legtöbb 3x-os átfogású kompakt gépnél találkozunk. A zoom állását a nagylátószögön kívül 8 állásra állíthatjuk be. Érdekes, hogy a gép kiírja az optikai zoom mértékét is. Ennek alapján 1x, 1,1x, 1,2x, 1,5x, 1,7x, 1,9x, 2,2x, 2,6x és 3x-os állásokat használhatunk. A 8 zoom fokozat egy 3x-os zoomátfogású optikánál átlagos érték. A rekesz mérete nagylátószög esetén F2,8 vagy F5,6 tele állásban F5,6 vagy F10 lehet, de ezt csak az automatika állíthatja be.
Normál esetben a legkisebb tárgytávolság 50 cm. Makróra váltva 10 cm-es közelponttal dolgozhatunk nagylátószög esetén. Sajnos a makró nem a gép erőssége, ugyan a zoomot használhatjuk, de ezzel megnő a legkisebb használható tárgytávolság. A legkisebb befogható terület 90 mm.
Az élesség-állítás nem csak automatikusan történhet, kézi fókuszálása is van lehetőség. Pontosabban megadható a tárgytávolság, 0,5, 1, 3, 7 méterre, illetve végtelenre. Ez természetesen nem elegendő mindenre, de jobb, mintha egyáltalán nem lenne kézi beállításunk. A fényképezőgép átnézeti keresője a géptest közepe környékén található.
Automatikus módon kívül téma-automatika áll rendelkezésünkre a fotók elkészítéséhez. Ezek között megtaláljuk az éjszakai, éjszakai portré, tájkép, havas vidék és strand módokat. Az egyes felvételekhez maximum 5 mp-es hangmegjegyzés is fűzhető, amely külföldi nyaralás során igazán hasznos lehet, mert így nem kell feljegyezni, hogy az egyes képeken mit láthatunk.
A fényképezőgéppel sorozat felvétel is készíthető, összesen 3 kép menthető el, 1,5 kép/mp sebességgel, így tehát 2 mp időtartamig tudunk sorozatfelvételt használni. Ha a SetUp-ban MPEG helyett Multi-Burst módot állítunk be, másodpercenként 6,3, vagy 12,5 vagy 25 képet készíthetünk 16 képig, melyet egy JPEG képre helyez a gép. Ezen kívül ClipMotion is választható, ez esetben GIF kiterjesztéssel, 160x120 pixeles felbontással készül az animáció, az egyes képek akkor kerülnek mentésre, amikor az exponáló gombot megnyomjuk. Így magunk dönthetjük el, hogy milyen mozgásfázisokat rögzítünk. A fehér-egyensúly az automatikus beállításon kívül napfény, felhős, izzó, fénycső értékre állítható, sajnos kézi beszabályozás nem használható.
Mozgóképek felvételekor a gép hangot is rögzít, a felvétel maximális hosszát csak a memória-kártya kapacitása korlátozza. A felbontás 640x480, vagy 160x120 pixeles lehet. Az elterjedt 320x240 pixeles felbontás nem választható. Videófelvétel közben az optikai zoom nem használható, ennek hiányát digitális zoom sem pótolja. Kellemes, hogy a felvétel során nem csak a fénymérés, de a fókusz-rendszer is működik.
Lejátszás esetén a kész felvételekbe 1,1x-5x mértékig lehet belenagyítani. Néha kissé idegesítő, hogy lejátszás módban a gép 25 mp után visszahúzza az optikát. Ez a képek ellenőrzésekor lehet kellemetlen, ha utána újból felvételt szeretnénk készíteni, mert megint meg kell várni, míg a gép kitolja az optikát. Arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben a fogyasztás is indokolatlanul megnő.
A fényképezőgép optikáját kikapcsolt állapotban két lamella védi a környezeti hatásoktól, mely bekapcsolás esetén automatikusan elmozdul a fény útjából.
Az állványmenet fémből készült, az optikai tengelytől mintegy 7 cm-re található, a gép jobb szélén. Így sem az optikai tengely, sem a tömegközéppont alatt nincs az állványmenet. Ennek oka, hogy a viszonylag hosszú MemoryStick a gép aljába csúsztatható, ami elveszi a helyet. Így viszont állványra helyezett gépnél is minden további nélkül cserélhető a memóriakártya és az akkumulátorok.
A gépet két AA-méretű akkumulátor látja el energiával.
A bekapcsolás után 2,5 mp-cel később jelenik meg az élőkép, ez egészen jó érték. A fókuszálás sebessége kellő fény esetén gyors, de AF segédfény használata esetén elég lassú. Nagylátószög esetén 0,4-1,8 mp, tele és makró állásban 1-3 mp lehet. Sajnos már szobai megvilágításkor bekapcsol az AF segédfény, ami miatt jelentősen lassul a fókuszálás. Kint a szabadban egész gyorsan beáll a fókusz, de ha már kevés a fény, akkor sokáig kell várnunk az élességállítás befejezésére. A segédfény narancs színű, hatótávolsága 3-4 m körüli. Az élesség-állítás széles területen, vagy kisebb területét lehetséges. A vaku automatikus, derítés, kikapcsolt, hosszú-szinkron és vörös-szem effektus csökkentő módokban működhet. A vaku teljesítménye normál erősségen kívül magas, vagy alacsony szintre állítható.
A fényképezőgép MemoryStick kártyát fogad, abból a Pro jelűt is kezeli. A gyári összeállításban 16 MB-os kártyát mellékelnek, ez azonban nem túl nagy kapacitású, mindössze 6-7 teljes méretű kép fér el rajta. Így már a gép vásárlásakor érdemes beszerezni legalább egy 128 MB kapacitású kártyát.
A fényképezőgép dobozába a gépen kívül a következők kerültek:
2 db 2100 mAh kapacitású NiMH akkumulátor
akkumulátor-töltő (400 mA töltőárammal)
audio-video kábel
USB kábel
hordszíj
16 MB-os MemoryStick
A gépen lévő video-kimenet segítségével a televízióhoz is csatlakoztathatjuk a gépet, így a TV-n is megtekinthetjük a kártyán lévő képeket, videókat.
Az egérmutató lent látható kis képekre való mozgatása esetén az egérkurzor alatt néhány információ jelenik meg, a képekre kattintva azok eredeti méretben is megtekinthetők.
A fotók részletessége jó, felhős időben kissé gyengülnek a színek. Gyenge fénynél, vagy árnyékos részeknél enyhe zajosodás fedezhető fel. ISO200 érzékenységnél már jelentősebb zajt tapasztaltunk. A fénymérés megfelelő, erős alul- vagy túlexpozíció a fénymérő hibájából nem történt. Az aberráció közepes mértékű.
A Sony DSC-P92-t azoknak ajánljuk, akik fontosnak érzik a lehető legnagyobb felbontás használatát amellett, hogy nem sokat kívánnak foglalkozni a gép beállítgatásával. Az automata DSC-P92-vel készült fotók kiváló minőségben dolgoztathatók ki akár A/4 méretig.
A gép ára netto 128 ezer forint. A tesztgépet a Sony Hungáriától kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére. Köszönjük!
A fényképezőgépről készült felvételeket a Canon termékeivel készítettük.
Kiemelkedő fotográfusi, fotóriporteri tevékenységéért, valamint az új generáció képzésében, oktatásában és a szakmai közéletben végzett munkásságáért kapott Kossuth-díjat március 15-én – Féner Tamással, a hazai szociofotó meghatározó alakjával a díjakról, a munkáról, és a technológiáról is beszélgettünk.
Nem hozzák lázba a divattervezők, és nem elegszik meg a kepeivel. Szakácsnak készült, de fotós lett belőle – furcsa állítások, de igazak, ráadásul az ország egyik legkeresettebb divatfotósáról, Viszlay Márkról szólnak. Mindezek tetejébe szerinte még fénymásolóval is lehet fényképezni.
Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.
A digitális technológia felszabadít, az akthoz pedig kell egyfajta fura női-férfi viszony – vallja Máthé András. A fotóművésszel többek között a spontán képekről beszélgettünk és arról, hogy a hűtőben felejtett ételből is lehet esztétikailag szép alkotás.
Az, hogy mi a művészet, nehéz megállapítani – vallja Keleti Éva, aki még most is folyamatosan küzd azért, hogy a fotóművészet az őt megillető helyére kerüljön elismertség szempontjából. Bár ma már ritkán fényképez, ezer szállal kötődik a fotós közeghez, és úgy gondolja: a digitális kor hamarosan letisztul, és visszatér a fotózás gyökereihez.
Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.
A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.
Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.
Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.
A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.
A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.
Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.