Exkluzív: Panasonic Lumix DMC-GF5 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. április 5. 06:01 (Fényképezőgépek (exkluzív))
A Panasonic ma jelentette be legújabb tükör nélküli, cserélhető objektíves kis méretű de nagy szenzoros fényképezőgépét, a Lumix DMC-GF5-öt. A DMC-GF3 jó tulajdonságaira épülő, de azt megfejelő DMC-GF5-öt a Panasonic helyi képviseleténeknek köszönhetően a bejelentés előtt megkaphattuk, így részletes beszámolót tudunk közölni az új gépről.

Bevezetés, újdonságok

Ha a Panasonic új MILC fényképezőgépet jelent be, akkor nincs egyszerű dolga. E gyártótól ugyanis mindig jól átgondolt, komoly gépet várunk, hiszen az elsők között lépett be a cserélhető objektíves tükör nélküli szegmensbe, így az ő háta mögött van a legnagyobb tapasztalat.

Nos, szégyenkezésre semmi ok, a GF5-be - ha nem is túl sok, de azért - kerültek hasznos újítások. Aki nagyobb felbontású szenzort várt, azt ki kell ábrándítsam, maradt a 12 Mpixel. Ami egyébként magánvéleményem szerint ebben a szegmensben teljesen elegendő is. A szenzor azonban nem ugyanaz, mint a GF3-ban volt, legalábbis a gyártó így nyilatkozott sajtóközleményében.
Új a képfeldolgozó processzor is, amely immár több lépcsős zajszűrést végez.
Módosítottak egy kicsit a kezelésen is, jobb felbontású LCD-t alkalmaztak, s ismét sztereó mikrofonnal rögzít hangot a gép.
A változásokat alábbi táblázatunkban foglaltuk össze:

A Panasonic Lumix DMC-GF3 és DMC-GF5 közötti főbb különbségek
Panasonic Lumix DMC-GF3 Panasonic Lumix DMC-GF5
Érzékenység ISO160-6400 ISO 160-12800
Automatikus érzékenység maximuma ISO200-1600 ISO 200-3200
Fókusz módok AF-S, AF-C, MF AF-S, AF-F (flexibilis), AF-C, MF
LCD 3", 460e képpont 3", 921e képpont
Képfeldolgozó processzor Venus Engine VII HD Venus Engine VII HD2
többlépcsős zajszűréssel
Videófelvétel tömörítése AVCHD, MjPEG AVCHD, MP4
AF sebesség (gyári adat) 0,18 mp 0,09 mp
Beépített mikrofon mono sztereó
  • (10. 21.)Samsung PowerBot VR9000 robotporszívó teszt
    Sokszor panaszkodtunk már, hogy a háztartási robotok gyártói igazi innováció helyett csak a meglévő technológiákat csiszolgatják. Szerencsére azért ez nem teljesen van így, az idei IFA-ra két cég is teljesen új koncepcióval érkezett. Közülük a Samsung ciklon rendszerű robotporszívóját már ki is próbáltuk.

„Minden nap meg kell próbálni jobbat csinálni” - interjú Balogh László fotóriporterrel

Magyarország nem csak vízilabda nagyhatalom, a sportág fotózásában is olyannyira az élvonalban vagyunk, hogy a világ egyik legnagyobb hírügynökségét is egy magyar fotós tudósítja évek óta a vízilabda világ eseményeiről. Balogh László a Reuters budapesti fotóriportereként főleg a magyarországi eseményekről készít képeket világsajtóba, de rendszeresen utazik különféle sportágak világversenyeire is.

„Fontos, hogy frissek legyünk”- interjú Balla Vivienne divatfotóssal

Tanít, kiállít, fotózik, és mindeközben Youtube, Twitter, honlap, fotóblog, portfólió-mobilapp segíti, hogy munkáját és saját magát megismerjük. Mi azért leültünk vele beszélgetni is.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Akkor érzem jól magam, ha elfogadnak”- interjú Korniss Péter fotóművésszel

A közösség motiválja legjobban, célja pedig, hogy bizonyos dolgokat unokáink is lássanak: Korniss Péter fotóművész maga is elcsodálkozott, amikor Erdélyben találkozott azzal a kultúrával, aminek megörökítését immár több mint negyven éve küldetésének érzi.

„A jó képhez nem kell magyarázat” – interjú Szipál Márton fotóművésszel

Ha valakinek sztori kell, vegyen regényt – vallja Szipál Márton, alias Martin S. Martin, akinek lakásán járva ízelítőt kaphattunk abból, milyen is örökké fiatalnak maradni. A 83 éves művész fényképekkel teli lakásában lágy swing szólt, ő pedig folyton felpattant, előszedett egy-egy képet, festményt, könyvet, magazint. „Nyugodtan tegezz” – mondta, majd elkezdett mesélni a régi időkről, Amerikáról, Magyarországról, egyszerűen mindenről.

„Nincs másodosztályú munka” - Interjú Szigetváry Zsolt fotóriporterrel

Hétszeres Magyar Sajtófotó-díjas, egy első és egy második helyezést ért el a World Press Photo Awardson, a Magyar Hírlap fotósaként pedig Pulitzer-emlékdíjat is kapott. Szigetváry Zsolt ennek ellenére azt mondja, az élete nem változott meg a díjaktól, munkájában pedig továbbra is próbálja kerülni a napi rutint és a sablonokat. „A telefonom bármikor megcsörrenhet, és akkor menni kell” – vázolta a fotóriporteri lét esszenciáját egy kávé mellett.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.