Röviden: Samsung NV10 teszt

0

Új gépcsalád

A korábbi Samsung Digimax modelleken nem nagyon találtunk különleges megoldásokat. A néhány évvel ezelőtti Samsung fényképezőgépek igazából mind egy kaptafára készültek, elsődlegesen az egyszerűség és a könnyű kezelhetőség szem előtt tartásával. A Digimax i5 és i6 PMP-vel kezdődött a Samsung reformja, amely a teljes termékpaletta megújítását célozta meg. A különleges multimédiás képességekkel rendelkező gépek után most itt van egy vadonatúj gépcsalád: az NV. Az NV jelzés tulajdonképpen az angol „envy” szóból ered, amely irigységet jelent. A dobozon ott is díszeleg a következő szöveg: „A digital camera that others can only envy.” Hogy pontosan mit is kell, illetve lehet irigyelnünk az új modellekben, az még nem teljesen ismert, mindenesetre az NV10 modellből az érdekes kezelés, esetleg a nagy felbontás adhat okot a sárgulásra.

Külső, kezelés

Egy vékony, ultrakompakt fényképezőgépnél nehéz olyan kialakítást készíteni, amely egyszerre szép és kényelmes fogású. Az NV10 formatervezése viszont remekül sikerült, hiszen kis mérete ellenére igen jól kézben tartható. Ezt a gép elején lévő kiemelkedésnek és a rajta végigfutó gumicsíknak köszönhetjük. Az NV10 felülről egy 1-es számjegyhez hasonlít, melynek szára maga a gép, csúcsa pedig a kézben tartást biztosító markolat.

A teljes fényképezőgépet fém burkolattal látták el. A hátsó részen szintén fémből egy kis fület alakítottak ki, amely egyrészt a csuklópánt felfűzésére, másrészt hüvelykujjunk megtámasztására szolgál.

Az egyik érdekesség az NV10-zel kapcsolatban a kezelőszervek kialakítása. No nem a felül elhelyezett üzemmód tárcsára, vagy az exponáló gombra, esetleg a bekapcsoló gombra, vagy a hátlapon lévő zoom kapcsolóra gondolok, hanem az LCD-t alulról és jobbról körbeölelő ún. smart, vagyis okos gombokra. Ezek ugyanis feleslegessé teszik a felvétel menüt, hiszen minden funkciót el tudnak helyezni így egy-egy gombra. Ezen kívül lejátszáskor a képek közötti lapozásra, ill. nagyított nézetben a görgetésre használhatjuk. A felvétel módban elérhető funkciók tehát gyors és kényelmes kezelést nyújtanak, viszont lejátszáskor a gyorslapozás elég körülményes. A simogatás helyett jobb lenne erre a célra a már bevált négy irányú navigáló nyilak, annak folyamatos nyomva tartása sokkal egyszerűbb megoldás, mint a gombok simogatása. Igen, simogatni kell őket, hiszen érintés érzékenyek, így a lapozáshoz és a nagyított képekben való mozgáshoz elegendő őket megérinteni. Ha az ujjunkat rajta hagyjuk egy jobbról balra, vagy balról jobbra simogatás után az érintőgombokon, a gép folyamatos lapozásba kezd, de ehhez kell egy kis gyakorlás, hogy érezzük: hol kell abbahagyni a simikézést 😉 Szintén az érintés hatására fog felvétel módban megjelenni az aktuális gomb funkciójának egyszavas leírása, ha esetleg a piktogramból nem lenne egyértelmű. A különböző értékek választásához viszont az adott gombot le kell nyomnunk.

A szó szoros értelemben menüvel csak a beállításoknál (setup) találkozhatunk, amely felépítése miatt jól áttekinthető, és könnyen használható.

Az üzemmód tárcsán a teljesen automatikus módon kívül találunk még programautomatika és kézi üzemmódot is. Ez utóbbinál mind a rekeszt, mint a zársebességet a fotós állíthatja be. Sajnos rekesz-előválasztás ill. zársebesség előválasztás fényméréssel együtt kombinálva nem áll rendelkezésünkre, így mindkét értéket magunknak kell megadnunk.

A tárcsa következő állásában találjuk az ASR (Advanced Shake Reduction), vagyis kézremegés csökkentő funkciót. Ez digitális úton próbálja csökkenteni a berázott képek elmosódottságát.
Az E betűs állásban különböző effekteket használhatunk, amely 9 féle előre definiált képkeretet, animált gif készítését, ill. összetett (kettő egymás alatt, 4 mozaikszerűen, 3 egymás mellett, ill. 2 egymás mellett) képek létrehozását foglalják magukban. Ha már effektekről esett szó, itt érdemes megjegyeznünk azt is, hogy a normál fotókon kívül készíthetünk fekete-fehér, szépia, kék, vörös, zöld, negatív és saját színekkel is fotókat, amely program és manuális állásban is elérhető, de a színekkel kapcsolatos beállításokat csak automatikus fehéregyensúly esetén érhetjük el, illetve a saját színeket csak E effekt üzemmódban. Ekkor a vörös, zöld és kék komponenseket külön-külön állítgathatjuk.

A témamódok közül part és hó, tűzijáték, ellenfény, hajnal, naplemente, szöveg, makró, tájkép, gyerek, portré, éjszakai fotózáshoz használható, előre programozott értékek között választhatunk.
Az ezt követő üzemmód a videórögzítésre szolgál, amelyről természetesen még részletesen írni fogunk.
Az utolsó üzemmód a fotógaléria elérését jelenti, ahová 4 csoportba rendezhetjük képeinket: magunkról szóló, családról szóló, barátokról szóló ill. eseményt bemutató. Ezután az egyes albumokban lévő képeket végignézhetjük, illetve diavetítést is indíthatunk ezekből, ráadásul ekkor háromféle aláfestő zene közül is választhatunk. A képek közötti váltáskor mix, sarokból átúsztatás, középről bekeverés és átkeverés (fade).

Képérzékelő

Az NV10-zel a Samsung is beállt a 10 Mpixeles kompaktokat gyártók sorába. A képérzékelő mindössze 1/1,8″ típusú, felületére azonban 10,3 millió képpontot zsúfoltak. Érdemes megemlíteni, hogy a bridge ill. félprofi gépeknél régebben alkalmazott és viszonylag nagy területe miatt sokak által kedvelt 2/3″ típusú CCD-ből a legnagyobb felbontású 8 Mpixeles volt. E modellbe ahhoz képest már jóval kisebb elemi képpontokból felépülő képérzékelő került, ami jelentősen rosszabb alapérzékenységet, ill. jel/zaj arányt okoz.
Legnagyobb felbontásban 3648×2736 pixeles fotókat készíthetünk, de ezen kívül választhatunk 7, 5, 4, és 0,8 Mpixeles felbontás közül.

A fotókat csak JPEG tömörítésben menthetjük el, háromféle fok közül választhatunk: extrafinom, finom és normál.

Az érzékenységet a gép automatikusan is meghatározhatja, de kézzel is kiválaszthatjuk a szükséges értéket ISO100/200/400/800/1000 közül.

LCD

Manapság megfigyelhető, hogy az egyre nagyobb méretű, folyadékkristályos megjelenítők miatt átnézeti keresőnek már nem jut hely a fényképezőgépen. Ez a Samsung NV10-re is igaz: hátlapjára 2,5″-os, 230.000 pixeles LCD került (hasznos képméret: 6,2 cm). A kijelzőn látható kép még kevés fényben is folyamatos, viszont sajnos nem 100% lefedettségű, így előfordul, hogy olyan is kerül a végső képre, amit az LCD-n eredetileg nem láttunk. Ez a tesztképeken is érezhető, pl. a Bzmot vonatos fotón.

Az LCD-t függőlegeshez képest kicsit lentebbről nézve már jelentősen csökken a kontraszt, ill. jobbról és balról sem tökéletes a látvány. Talán felülről nézve lehet még egész jó képet látni. A fényerőt normálon kívül két érték valamelyikére állíthatjuk: vagy világosabbra vagy sötétebbre vehetjük.

Optika, vaku

A fényképezőgép optikája átlagon aluli fényerejű, a 3x-os zoomátfogáshoz képest tele állásban csak f/5,1 fényerővel rendelkezik. Az átlagos kompakt digitális gépek ugyanilyen zoomtartomány mellett f/4,8 fényerőre képesek.
A fizikai gyújtótávolság 7,4-22,2 mm, amely kisfilmes gépnél 35-105 mm-nek felel meg. A nagylátószögű álláson kívül 7 zoompozíciót használhatunk, amely kissé nagy lépésekben váltja az egyes gyújtótávolság értékeket.
Ha az optikai zoom kevésnek bizonyulna, még további 5x-ös digitális zoom is rendelkezésünkre áll, amely finoman állítható. No persze ennek alkalmazása már a képminőség jelentős romlását is maga után vonja.

Az optika védelméről kikapcsolt állapotban két fém lapocska gondoskodik, amely a gép bekapcsolásakor és az objektív előre tolásakor automatikusan félre csúszik.

f=35 mm ekv.
lefedett terület: 45 mm;
1% hordótorzítás

Az átlagos 3x-os zoomátfogású optika átlag feletti makrózásra képes. A teljes képet nagylátószögnél akár 45 mm széles témával kitölthetjük, ha 4 cm-es középpontba helyezzük a témánkat. Átlagosan az ebben a kategóriában lévő fényképezőgépeknél ez az érték 55-60 mm. A legnagyobb nagyításnál a torzítás közepes mértékű, az 1%-os hordótorzítás már látható, de túlzottan még nem zavaró.
Nagyobb probléma ennél, hogy teljes kézi módban ugyan választhatunk két rekeszérték közül, de a kisebb rekesz itt nem szűkebb blendét, hanem ND szűrő alkalmazását jelenti. Emiatt a mélységélességet nem tudjuk kontrollálni, így a közeli makróképeknél sok esetben túl kicsi mélységélességet kapunk.
A makró módban a zoomot ugyan használhatjuk, de a legnagyobb nagyítás csak nagylátószögnél érhető el, a gyújtótávolság növelésével a közelpont is egyre távolabb kerül, és a nagyítás is csökken.

Az ultrakompakt kialakítású fényképezőgépen – meglepő módon – felpattanó vakut helyeztek el, hogy minél távolabb kerülhessen a villanó az optikai tengely középpontjától, bár az így elért 3,5 cm-es távolság nem nevezhető túl nagynak. A vakumódok között kikapcsolt, derítés, vörösszem csökkentés, automatikus és lassú szinkron üzemmódokat találunk. Vörösszem utólagos javítására a fényképezőgépen belül nincs lehetőség.
A vaku teljes feltöltéséhez 3-4 mp szükséges, köszönhetően a Li-ion akkumulátor nagy áramleadó képességének.

Akkumulátor, memóriakártya

A kis méretű gépbe természetesen ceruza akkumulátorok nem nagyon férnének el, ezért is választottak a fejlesztők Li-ion alapú táplálást. Az SLB-0837 (B) jelű, 3,7V-os, 800 mAh-s akkumulátor körülbelül 150-200 képig nyújt elegendő tárkapacitást saját becsléseink szerint.
Az akkumulátor töltését a fényképezőben végezhetjük, ha a gépet csatlakoztatjuk USB-n keresztül számítógéphez, vagy a hálózati adapterhez, amely szintén USB csatlakozású. Az akku merülését egyébként nem lineárisan jelzi az NV10-es, a teljes lemerülés előtt kb. 10 perccel jelez 2/3-ad töltöttséget, 5 perccel később 1/3-ad töltöttséget, és a kikapcsolás előtt 1-2 perccel mutatja üresnek az akkumulátort.

Az akkumulátort és a memóriakártyát az alul lévő ajtó mögé kell behelyeznünk. A fedlap igen masszív kialakítású, teljes felületében fém megerősítést kapott. Egyébként ha az ajtó véletlenül letörne, a gép továbbra is működőképes maradna. Az akkumulátor cseréjekor egy rugós reteszt is el kell húznunk, ami megelőzi a fedlap kinyitása után, hogy az akku véletlen kiessen.

Az állványmenetet fémből készítették. Ha a gépet állványra helyezzük, az akkumulátor és a memóriafoglalat ajtaját nem tudjuk kinyitni, mert belelóg az állványfejbe. Az állványmenet az optikai tengely vetületétől kb. 1 cm-re található.

A közel 20 MB szabad kapacitású belső memórián kívül SD vagy MMC kártyát használhatunk a képeink tárolásához. Az NV10 az SDHC kártyákat nem kezeli, a gyártó csak 1 GB-os méretig garantálja a helyes működést.

A fényképezőgépre csak egyetlenegy csatlakozó került, amely a gyári dokkolóállomáshoz, az USB kábelhez (amely egyben a töltést is megvalósítja), és az A/V kábelhez illeszthető.

Gyári extrák

A gyári kiszerelésben a fényképezőgépen kívül 3 extrát is találunk a dobozban: egy bőr tokot, egy infravörös távirányítót és egy dokkoló állomást.

A bőr tok rendelkezik derékszíjra való felfűzéshez alkalmas pánttal. A tok mágnesesen záródik, így kinyitása könnyűszerrel megtörténhet. Ha szükséges, a fényképezőgép csuklópántját átfűzhetjük a tokon kialakított kivágáson.

Az infravörös távirányító elsősorban lejátszás módban, vagyis tévére kapcsolt fényképezőgépnél hasznos, hiszen itt sokkal több funkciót valósíthatunk meg, mint felvételkor. Lejátszáskor válthatunk indexképes módba, nagyíthatunk a képbe, lapozhatunk az egyes képek között, míg felvétel módban a zoom kezelésére, ill. a gép elsütésére használhatjuk.

A dokkoló állomás a képek egyszerű áttöltésére, ill. az akkumulátor feltöltésére használható, valamint ezen is találunk A/V kimenetet (viszont az A/V kábelt közvetlenül a fényképezőgépbe is bedughatjuk). Extrákkal tehát jól elláttak a Samsung mérnökei.

Kézi beállítási lehetőségek

Mindig érdekesen állok egy olyan gép mögé, amely félig automata, félig manuális. Itt ugyanis arról van szó, hogy vagy program automatika módot (esetleg teljesen automatikus, ún. zöld módot) használunk, vagy teljesen kézit. Azaz nekünk kell megadni mind a rekesz, mind a zársebesség értékét. Ami hiányzik: időautomata (rekesz-előválasztás) vagy rekeszautomata (záridő-előválasztás). Mindenesetre a kreativitást a gép nem korlátozza, hiszen manuális móddal rendelkezik – rossz szavunk nem lehet rá.
Arra már inkább, hogy a már említett módon a rekesz csak kétféle értékű lehet, ráadásul a kevesebb fényt beengedő állást nem a szó szerinti blendeszűkítéssel éri el, hanem szürke szűrő (ND) alkalmazásával. Ez pedig nem fogja befolyásolni a mélységélességet, ami kreatív fotózásnál fontos lehet.

A rekesz és zársebesség értékén kívül megadható még kézzel az érzékenység, a fehér-egyensúly, a fénymérés, illetve persze az expozíció kompenzáció ±2 Fé tartományban.

Az élességállítás viszont mindenképpen automatikusan történik, a fókuszterület pedig csak középen lehet. Gyenge fénynél az AF munkáját narancs fényű LED könnyíti.

Természetesen kézzel állíthatjuk be a makró módot, az önkioldót, a vaku különböző üzemmódjait, a felbontást és tömörítési fokot, valamint a képélességet. Ezen kívül kézzel kell megadnunk minden egyes fotó előtt, hogy ahhoz készüljön-e hangmegjegyzés. Lásd az extra szolgáltatások között.

Sorozat, videó

Sorozatfelvét többféle sebességgel is készíthetünk. A normál sorozat minden egyes képkockája előtt a gép újrafókuszál. Ez persze eleve kisebb sebességet okoz. A mérések szerint ekkor 0,75 kép/mp átlagsebességgel készülnek a képek, az LCD-n rövid időre láthatjuk az élőképet is, a felvétel pedig addig tart, amíg a kártya be nem telik.
A gépen választhatunk gyors sorozatot is, legalábbis a képernyőn ez a szöveg jelenik meg. Hogy valóban gyors-e? Azt azért nem mondanám, bár tény, hogy a normál sorozatnál gyorsabb. A gyors sorozat maximum 3 képig készíthető, függetlenül a felbontástól, vagyis a gép a feldolgozatlan képeket tárolja a pufferében. A sebesség ez esetben 1,68 kép/mp.
Van még egy sorozat mód, az ún. mozgó kép. Ekkor a CCD videó módban dolgozik, fix 1024×768 pixeles felbontásban maximum 20 képet készíthetünk, a sebesség pedig 7,9 kép/mp. A képminőség ez esetben elég gyenge, „köszönhető” ez a használt videó üzemmódnak (nincs CCD kiürítés).
Automatikus expozíció sorozatot is készíthetünk, 3 képig, a képek közötti különbség 1/3 Fé lesz. Legalábbis elvileg, mert a tesztfotók között nem egyet találtunk, amely ilyen sorozattal készült, az exp. korrekció értékét pedig 0,5 Fé-re állította a gép. További furcsaság, hogy az EXIF adatok közé nem kerül elmentésre a használt gyújtótávolság, ha expozíció sorozatot használunk.

MPEG-4 (xvid) videó (~2300 kbps)
640×480 pixel 30 fps; 0:15 mp; 4,2 MByte

A Samsung NV10 VGA, vagyis 640×480 pixeles maximális felbontású videókat képes rögzíteni, emellett 320×240 pixeles mozgóképek is készíthetők. A képfrissítés 30 vagy 15 kép/mp-re választható. Felvétel közben az optikai zoom is használható, igaz, ilyenkor elnémítja a felvételt, ami talán zavaróbb, mintha kicsit hallatszana zoommotor. Szintén működik a fénymérés, az autofókusz viszont nem. Így túl sok értelme már nincs is a zoom használhatóságának, hiszen az esetek többségében úgyis csak homályos kép lesz az eredmény (lásd tesztvideó). Különleges lehetőség, hogy a felvételnél pillanatmegállítás is használható, majd kicsivel később folytatható is a rögzítés, így nem kell külön fájlokba felvenni az eseményeket, néhány perces kivárással még tudunk készíteni egy fájlt is.

A kész felvételekből egyébként állóképeket is kimenthetünk, sőt, meg is vághatjuk a kisfilmünket, igaz csak egyetlen helyen.

A felvétel előtt beállíthatjuk a fehér-egyensúlyt, a fénymérés módját, az exp. kompenzációt, a felbontást, a képváltási sebességet, az AF módot, illetve hogy történjen-e hangfelvétel is. A videózáskor is van lehetőségünk a színeffektek használatára, sőt akár időzítővel is indíthatjuk a rögzítést. A kész videók MPEG-4 formátumban kerülnek a kártyára, amelyek nem töltik meg túl gyorsan a kártyát: 1 GB-ra 49 percet rögzíthetünk 640×480 pixeles felbontásban.

Képminőség

A kompaktok körében már régóta megfigyelhető, hogy a JPEG képek a képfeldolgozás során belső képzaj szűrésen mennek át, amelynek hatására már nincs annyira zavaró képzajosodás, ellenben a részletek kimosottsága jelentkezik. A Samsung NV10-nél hasonló helyzetet tapasztalhatunk.

Az ISO100 érzékenység képe is erősen zajszűrt. Ennek köszönhetően a képzaj nem zavaró mértékű (bár az égbolton jól látható), viszont a mosottság néhol már érezhető. Ez azonban még remekül használható, vélhetőleg nem is tűnne fel senkinek, hogy zajszűrt képről van szó és talán a maradék képzaj sem oly’ mértékű, hogy az jelentős gondot okozna.
Az ISO200 viszont már sokkal gyengébb. A lenti képeken jól látható, hogy az erősebb zajszűrés miatt a részletek szinte egybeolvasnak (cérnaspulni és csavar). Ez az ára annak, hogy még az ISO200 érzékenységű felvételek sem nevezhetők igazán zajosnak.
ISO400 még kevesebb részletet tartalmaz. Jó közelítéssel talán fele annyit, mint az ISO100-as. A képzaj itt kezd láthatóvá válni, de zavaró mértéket még nem ölt.
ISO800-tól azonban már megjelenik a képzaj is, elég jól látható módon, a részletek pedig elköltöznek Nyugat-Szaharába. ISO1000 érzékenységnél teljesen felesleges a 10 Mpixeles felbontást használni, sőt még a 7 Mpixeles is sok. Ha erre van szükségünk, nyugodtan tegyük át a gépet 5 vagy akár 4 Mpixeles felbontásba. Legalább a kártyahellyel spórolunk.

Érzékenység – zajtartalom

ISO100, F5,1; 1/4 mp, 2518 kB
ISO200, F5,1; 1/8 mp, 2520 kB
ISO400, F5,1; 1/15 mp, 2390 kB
ISO800, F5,1; 1/30 mp, 2827 kB
ISO1000, F5,1; 1/40 mp, 2633 kB

A fotók 24 °C hőmérséklet mellett készültek.

Vajon elég-e az objektív felbontása a 10 Mpixel kiszolgálására? Tehetnénk fel a kérdést. Nos, én is kíváncsi voltam, így egy kicsit bogarásztam a pixelek között. Arra a megállapításra jutottam, hogy teljes nagylátószögnél (35 mm ekv. gyújtótávolság) korántsem jó a helyzet. Igen lágy képeket kapunk, még a kompaktok között is. A zoom közepén persze jobb a helyzet, s erre már azt mondhatnám én is: elfogadható. De ismét csak egy újabb kérdés: miért kell akkor a 10 Mpixel? A válasz egyszerű: egy hasonló tudású 5 Mpixeles fényképezőgépet nem lehetne eladni 100 ezer ropogós magyar forintért.

Extra szolgáltatások

Jópár extrát találunk az NV10-ben. Ilyen például a képekhez fűzhető hangmegjegyzés, amely ugyan nem újkeletű dolog, de hasznos lehet külföldi utak során amikor egy-egy lefotózott épület nevét rámondjuk a felvétel mellé, így otthon nem emlékezetből kell a képeknek nevet adni. Ennek hossza itt maximum tíz másodperc. A Samsung megoldása viszont kényelmetlenre sikerült, mivel minden egyes kép után a hangmegjegyzés funkció kikapcsolódik, amit nekünk újra be kell kapcsolnunk, ha a következő képet is hangmegjegyzéssel akarjuk készíteni. Ha ezt elhalasztjuk, akkor utólag már nem fűzhetünk megjegyzést a képhez, ahogy más gyártó termékénél ez már természetesnek tűnik.

A hangmegjegyzés mellett hangfelvételt is készíthetünk, amelynek során a gép mintegy diktafonként működik. 1 GB-os kártyára 16 óra 11 percet vehetünk fel. Pontosabban vehetnénk. A felvétel során ugyanis az LCD folyamatosan mutatja az eltelt időt, így a gép fogyasztása jelentős, s mivel nincs LCD-t kikapcsoló gomb, így túl hosszú felvételekre ne is számítsunk.

Úgynevezett összetett kép is készíthető, amely egymás mellett kettő, egymás mellett három, szimmetrikusan felosztott negyedelt, vagy egymás fölé és alá helyezett, felezett képet jelent. Ilyenkor külön expozíciókból hozhatjuk létre a végleges képet, amely például egy kiránduláson jöhet jól, ahol csak ketten vagyunk, de mégis szeretnénk mindannyian szerepelni a képen.

Természetesen a digitális képstabilizálás is extra, bár az optikai és CCD eltolásos módszereknél gyengébb hatásfokú. A fő gond itt inkább az, hogy ASR üzemmódban szinte nem állíthatunk semmit, se érzékenységet, se fehér-egyensúlyt, de még csak expozíció kompenzációt sem.
Ezen kívül azt is észre lehet venni, hogy azonos érzékenység mellett is, az ASR-rel készült kép több képzajt tartalmaz. Ezek után már csak egy elgondolkodtató kérdésem maradt: ASR-t használjunk, vagy inkább ISO800-ra „tekerjük fel”?

Digitális képstabilizátor

ASR nélkül
(ISO200; 1/8 mp)

ASR módban
(ISO200; 1/8 mp)

Extrának számít az is, hogy a fotókat különböző képkeretekkel is elláthatjuk. Ezt az üzemmódtárcsa Effekt állásában tehetjük meg. Képkeretet viszont csak fotózáskor illeszthetünk a képre, utólag már nem kerülhet a képre (vagyis lejátszás módban nincs ilyen lehetőség). Ezek a képkeretek ugyanazok, amivel a Samsung Digimax i6 PMP-ben már találkozhattunk.

Képkeretek

Különleges lehetőség, hogy zenei aláfestéssel is megtekinthetjük az egyéni albumainkba rendezett képeket. A gépben három dallam található, amelyek közül szabadon választhatunk. Sajnos saját zenét nem tölthetünk fel aláfestéshez.

Lejátszás módban a következő lehetőségeink vannak, amelyek extrának számítanak: képforgatás, kép leméretezése bármely gép által támogatott felbontásra, képkivágás, színhatás (FF, szépia, kék, vörös, zöld, negatív), animált GIF készítése kész képekből.

Gyári tartozékok

  • Használati útmutató
  • Szoftver, driver CD
  • Li-ion akkumulátor
  • Hálózati adapter
  • Audió/videokábel
  • USB kábel
  • Infravörös távirányító
  • Csuklópánt
  • Bőr tok
  • Dokkoló állomás

Összegzés

A Samsung NV10-zel nehéz dolgom van. Az mindenképpen látszik, hogy a Samsung igyekszik gyökeresen megváltoztatni a gépeiről kialakult képet. Ez a törekvésük valószínűleg sikeres is lesz, hiszen az NV10 kialakítása, építési minősége fényévekre van a korábbi tucat modellek kidolgozásától. A részletek azonban – mint általában – jelentősen árnyalják a képet. Itt van például a 10 megapixeles felbontás, ami a részletekben alig tettenérhető. ISO100-ban, közép zoomállásban még valamelyest rendben is van a dolog, de nagyobb érzékenységeknél illetve nagylátószögnél már korántsincs annyi hasznos részletünk a képen, ami megérné a 10 Mpixeles CCD okozta erősebb zajosodást, illetve az erősebb zajszűrést.
Persze vannak olyan részei az NV10-nek is, amik tetszettek, ilyenek pl. a kényelmes fogás, a fém burkolat, a kis méret, a diktafon funkció, a manuális mód, az AF segédfény és a felvétel közben megállítható videó. No és a jó makróképesség, igaz ez csak nagylátószögre igaz és rekeszelni sem tudunk. A remek külsőn kívül valamiért mindig az volt az érzésem, hogy az alkalmazott megoldások nem teljesen átgondoltak (pl. diktafon „kötelező” LCD használattal, rekesz-előválasztás hiánya, szűkebb blende helyett ND szűrő, AF nélküli videó mód, ASR üzemmód puritánsága, keretezés csak fotózás előtt lehetséges, az i6 PMP-nél már alkalmazott utólagos vörösszem-korrekció hiánya stb.).

Bár a cikk egy korábbi részében már ellőttem a poént, most mégis kicsit félve írom le a masina árát. Mindezért ugyanis jelenleg 108 ezer forintot kérnek.

Köszönjük a Leitz Hungária Kft.-nek, hogy kipróbálhattuk a fényképezőgépet.

Ha bemutatónk segített a gép kiválasztásában, a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja az oldal működését. Köszönjük!

Tesztképeink:

A fényképezőgéppel készült tesztfotók megtekintéséhez kattintson az egyes képekre, a képekről expozíciós információk is leolvashatók (a gyújtótávolság értékeket sajnos a gép nem mentette el az EXIF fejlécbe).

A cikkben és a tesztfotók között szereplő összes képet szerzői jogok védik. Előzetes, írásos engedély nélküli felhasználásuk tilos!