Kipróbáltuk: Sony DSC-R1 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2006. június 9. 06:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A Sony új nagyágyúja a CyberShot DSC-R1 igazi különlegesség, hiszen ötvözi a tükörreflexes gépek nagy érzékelő méretéből adódó előnyöket a kompakt gépekre jellemző LCD-s keresőképpel és a D-SLR-eknél sem megszokott, 24 mm-nek megfelelő gyújtótávolságtól induló, nagy fényerejű beépített objektív jó minőségével. A hibrid megoldású gép a Sony merész kezdeményezése, ám úgy tűnik, az egyre növekvő felbontású kompaktok mellett igenis van igény ezekre a modellekre is.

Felépítés I.

Főbb vonások

Ha egy évvel ezelőtt megkérdezett volna valaki, hogy ajánljak neki egy olyan digitális fényképezőgépet, amely kiváló képminőséget produkál, nagy érzékenység mellett is alacsony képzajt termel, a képek komponálását az LCD-n élőkép segítségével végezhetjük, s mindezt úgy, hogy a kijelzőt el is forgathatjuk, akkor biztosan nem tudtam volna az összes szempontnak megfelelő gépet ajánlani, mivel ilyen akkor még nem létezett. Az LCD-s keresőkép igen ritka a digitális tükörreflexesek között, a Fujifilm FinePix S3Pro-n kívül jó ideig nem is létezett más alternatíva, igaz, az is csak fekete-fehér élőképpel rendelkezett, s csak viszonylag rövid ideig; az LCD-je pedig nem kihajtható. Az Olympus és Panasonic közös fejlesztésében készült LiveMOS szenzorral szerelt tükörreflexes gépe jelent csak komoly konkurenciát a Sony DSC-R1-nek.
Nézzük a Sony R1 igazi erősségeit csokorba szedve:
  • 10,3 Mpixeles, 3:2 oldalarányú CMOS képérzékelő
  • ISO160-3200 érzékenység
  • akár 3 perces expozíciós idő
  • 24-120 mm ekv. fókusztávolságú f/2,8-4,8 fényerejű Carl Zeiss T* Vario-Sonnar zoomobjektív
  • Gyűrűvel állítható zoom és kézi élességállítás
  • 2"-os felhajtható és elfordítható LCD
  • 235 ezer pixeles elektronikus kereső
  • Beépített felpattanó vaku és vakupapucs
  • Igen hosszú üzemidő a kis fogyasztású szenzornak és a nagy kapacitású InfoLithium akkumulátornak köszönhetően

Képérzékelő

2/3"-os CCD és az R1 CMOS-a
A gépbe 21,5x14,4 mm hasznos képfelületű, új fejlesztésű CMOS képérzékelő került, amely működését tekintve nagyban hasonlít a D-SLR-ekben alkalmazott képérzékelőkhöz, azzal a különbséggel, hogy az itt használható elektronikus zárnak és az elegendő kiolvasási sebességnek köszönhetően a szenzor élőkép biztosítására is alkalmas. Bár az élőkép minden kívánalmaknak megfelel, valami oknál fogva a gép videórögzítésre nem használható.

Legnagyobb felbontásban 10 Mpixeles képeket készíthetünk, ezen kívül még 4 különböző felbontási érték közül választhatunk: 7M, 5M, 3M és 1Mpixel. Érdekes, ám mégsem okoz hiányt a korábban sokszor alkalmazott VGA felbontás támogatásának elhagyása. A fotókat kétféle formátumban menthetjük el: JPEG és RAW, előbbi esetén kétféle tömörítési fok közül választhatunk. A TIFF formátumot ebben a gépben hiába is keressük, ezzel a géppel nem menthetünk ily módon, bár valószínűleg 100 emberből egy fogja csak ezt hiányolni.

Optika

24 mm ekv.
120 mm ekv.
24 mm ekv.
120 mm ekv.
A 10 Mpixeles felbontáshoz még ekkora szenzorméret mellett is tökéletes minőségű objektívre van szükség. Ezt a Sony szokásához híven a Carl Zeiss-szel együttműködve valósította meg. A hangzatos és patinás név mellett a piros T* jelzés tovább növeli bizalmunkat az objektívvel szemben. Mint később látni fogjuk, panasz nem is lehet a képminőségre, kiváló felbontás, alacsony színhiba, jól korrigált torzítás jellemzi az optikát. Félprofi modellről lévén szó, manapság már elvárás, hogy a gyújtótávolságot az optikával mechanikus kapcsolatban álló zoomgyűrűvel állíthassuk be. Nincs ez másként az R1-nél sem, a gyűrű kellően széles, igen jó tapintású, és a teljes zoomtartományban egyenletes erővel forgatható, nincs szorulás, vagy megakadás. Az élességet kézi úton szintén gyűrűvel állíthatjuk be, ez azonban már "csak" elektronikus úton vezérli a lencsetagok elhelyezkedését.
gyári napellenzővel
Az APS-C szenzorméretű digitális tükörreflexes gépeknél a nagylátószög elérése általában megfizethető áron csak a kit objektívekkel lehetséges, így - ha az árat vesszük alapul - a Sony DSC-R1 (kisfilmre vetítve) 24 mm-től induló gyújtótávolságú rendszere nem is nevezhető drágának. Az 5x-ös zoomátfogású optika tele végállásában 120 mm-es kisfilmes gyújtótávolságnak megfelelő képkivágást ad. A fényerő kategóriájában átlag feletti, hiszen ekkora szenzorméretnél a kit objektívek fényereje általában nagylátószögnél f/3,5, míg a DSC-R1 objektíve f/2,8 kezdő fényerejű. Tele állásban az átlag D-SLR kit optikák (kb. 55-70 mm-nél) f/5,6 fényerőt biztosítanak, de az R1 optikája 120 mm-nél is f/4,8.
Az optikára 67 mm menetátmérőjű szűrők illetve előtétlencsék, valamint a gyárilag mellékelt, szirom formájú napellenző tehető fel.

Sorozat fényképezés

A sorozat képváltása gyári adatlap szerint 3 kép/mp, melyet méréseink igazoltak is, igaz, viszonylag nagy eltérések tapasztalhatók mind pozitív mind negatív irányban: 2,8-3,3 kép/mp sebesség között többféle értékkel találkoztunk (Lexar WA 2 GB-os, 80×-os memóriakártyát alkalmazva). E módban egymás után maximum 3 képet készíthetünk, ez bármilyen felbontásban és bármilyen JPEG minőségben azonos, nincs különbség a készíthető képek számában. Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy a gép a feldolgozatlan képeket tárolja az átmeneti pufferben, ennek ellenére RAW formátumban nem készíthetünk sorozatot. Mint látható, a sorozat mód inkább a kompaktok világára jellemző értékeket és használhatóságot mutat, a D-SLR-eknél hosszabb és RAW formátumban is használható üzemmóddal találkozhatunk.
Automatikus expozíció sorozatot (automatikus expozíció eltolást) is készíthetünk, szintén 3 kép hosszban, a képek közötti Fé különbség 0,3..1 Fé lehet. Az expozíció eltolást kombinálhatjuk a -2..+2 Fé-es expozíció-kompenzációval is.

  • (05. 21.)Synology DS413j NAS teszt
    Változatlan külső mellett alapos ráncfelvarráson esett át a Synology otthoni felhasználóknak szánt négylemezes hálózati adattárolója.