Ne akarjunk rossz fotóból jót varázsolni, és figyeljünk oda másokra – vallja Balogh Tamás „Osztya”, akivel a közösségi fotóoldalak hasznosságáról, a tanítás szépségéről és arról beszélgettünk, hogyan lehet rusztikus egy sima pörkölt.

Nem hozzák lázba a divattervezők, és nem elegszik meg a kepeivel. Szakácsnak készült, de fotós lett belőle – furcsa állítások, de igazak, ráadásul az ország egyik legkeresettebb divatfotósáról, Viszlay Márkról szólnak. Mindezek tetejébe szerinte még fénymásolóval is lehet fényképezni.

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

Fiatalon robbant be a természetfotósok világába, a szakma azonban hamar befogadta. Mára Máté Bence Costa Ricába szervez fotósutakat, és azt vallja: a fotózás technológiai szintje előbb-utóbb eljut arra a szintre, ami már tökéletes lesz az akciófotózáshoz.

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

Ha valakinek sztori kell, vegyen regényt – vallja Szipál Márton, alias Martin S. Martin, akinek lakásán járva ízelítőt kaphattunk abból, milyen is örökké fiatalnak maradni. A 83 éves művész fényképekkel teli lakásában lágy swing szólt, ő pedig folyton felpattant, előszedett egy-egy képet, festményt, könyvet, magazint. „Nyugodtan tegezz” – mondta, majd elkezdett mesélni a régi időkről, Amerikáról, Magyarországról, egyszerűen mindenről.

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.