Kipróbáltuk: Tamron 17-35 mm/F2,8-4 Di LD (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2004. augusztus 9. 10:55 (Objektívek)
Az elérhető árú cserélhető objektíves digitális fényképezőgépek elterjedésével (Canon EOS-300D, Nikon D70) egyre inkább igény van a hozzájuk vásárolható objektívek bemutatására is. Sorozatunk reméljük hasonló sikerekre számíthat, mint a gépbemutatók. Első teszt alanyunk a Tamron tavaly novemberben bejelentett nagylátószögű, nagy fényerejű zomobjektíve, amely többféle típusú bajonettel is kapható. Mi a Canon EF bajonettes változatát próbáltuk ki.

Ismertető

A Tamron nagylátószögű optikája több konkurens termékkel próbálja meg felvenni a harcot, így pl. a Canon 17-40mm/F4 L USM-mel, a Sigma 17-35mm/F2,8-4 EX DG HSM-mel, esetleg Nikon 18-35mm/F3,5-4,5 D ED-IF-fel. Ezek ára egyébként nagyon hasonló, bár vannak természetesen eltérések. Nézzük az optika paramétereit:

Tamron SP AF 17-35mm/F2,8-4 Di LD Asph [IF]
Fókusztávolság17-35 mm
Legszűkebb blendeF22/F32
Felépítés14 lencsetag 11 csoportban
Fókusz rendszerbelső élességállítású
Rekesz7 lamellából
Közelpont 30 cm
Legnagyobb nagyítás1:5,4
Szűrőmenet77 mm
Méretek (átmőrő x hossz)83,2x86,5 mm
Tömeg440 gramm
Az optika pontos neve: Tamron SP AF 17-35mm/F2,8-4 Di LD Asph [IF]. Nézzük mit is jelentenek az egyes rövidítések:
- Tamron: gondolom a japán cég nevét nem kell külön bemutatnom, sokféle bajonettel készít különböző optikákat az olcsó szériáktól a kiváló minőségű, profi optikákig.
- SP: Az SP a Super Performance rövidítése, mely a cég felső kategóriás optikáinak jelzésére használatos.
- AF: AutoFocus, minthogy ez egy automatikus élességállítással is használható optika. Természetesen a kézi élességállításra is van lehetőség.
- 17-35mm a beállítható fókusztávolság a nagylátószögű tartományban található, méghozzá a szuper nagylátószögű kategóriába sorolható.
- F2,8-4 fényerő igen jónak mondható ilyen fókusztávolságoknál, így tehát ezt az optikát jó fényerejűnek nevezhetjük.
- Di: Digitally Integrated Design rövidítése. Ezeket az optikákat a cég digitális fényképezőgépekhez is ajánlja, no nem a kisebb képméret miatt, hanem az utolsó lencsetag miatt, amely kevésbé összetartó fénysugarakkal vetíti a képet a képérzékelőhöz, mint a hagyományos nagylátószögű optikák. Más cégek "digitális" optikái az APS érzékelőmérethez igazított képet vetítenek, ezzel szemben a Tamron Di objektívjei tökéletesen használhatók teljes Leica képkockájú gépekkel is (akár filmes, akár digitális).
- LD: LowDispersion, vagyis alacsony szórású lencsetagokat is tartalmaz az optika, amely csökkenti a színszórást és nagy kontrasztot biztosít.
- Asph: aszférikus lencsetagot is alkalmaztak a geometriai torzítások minimálissá csökkentése érdekében, méghozzá ebben az optikában hármat, mint ahogy az optika felépítését szemléltető ábrán látható.
- IF: Internal Focusing, vagyis belső élességállítás. Az élességállítás során a külső lencsetag nem fordul el, ami könnyebbé teszi polárszűrő vagy átmenetes szűrők használatát.




Az objektív belső felépítését a jobb oldali ábra mutatja. A külső felépítés jó, a masszív kialakítású gyűrűk pontosan forgathatók. Az optikán egyébként két gyűrű található, egy a fókusztávolság beállításához, egy pedig az élességállításhoz. A fókusztávolság-gyűrűnél öt értéket tüntettek fel, ezek a következők: 17mm, 20mm, 24mm, 28mm és 35mm. Az automatikus és kézi élességállítás között egy AF/MF kapcsolóval válthatunk, legalábbis a Canon változat esetén. A Nikon és Pentaxhoz készített változatoknál egy harmadik gyűrűvel a rekeszértéket is beállíthatjuk. Az optika két végállása között nincs jelentős változás az optika hosszában, kevesebb, kb. 1 cm-rel változik csak meg a teljes mérete.


17 mm 35 mm
Mivel az optikát Canon EOS-300D-vel próbáltuk ki, a következő képek mindegyike a teljes Leica képkocka 1,6x-es kivágásaként értelmezendők.


„Nem műkajákat fotózunk” - interjú Balogh Tamás „Osztya” fotóssal

Ne akarjunk rossz fotóból jót varázsolni, és figyeljünk oda másokra – vallja Balogh Tamás „Osztya”, akivel a közösségi fotóoldalak hasznosságáról, a tanítás szépségéről és arról beszélgettünk, hogyan lehet rusztikus egy sima pörkölt.

„Akkor jó, ha időtlen” - interjú Viszlay Márk divatfotóssal

Nem hozzák lázba a divattervezők, és nem elegszik meg a kepeivel. Szakácsnak készült, de fotós lett belőle – furcsa állítások, de igazak, ráadásul az ország egyik legkeresettebb divatfotósáról, Viszlay Márkról szólnak. Mindezek tetejébe szerinte még fénymásolóval is lehet fényképezni.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Érezni, hogy nem megismételhető” – interjú Máté Bence természetfotóssal

Fiatalon robbant be a természetfotósok világába, a szakma azonban hamar befogadta. Mára Máté Bence Costa Ricába szervez fotósutakat, és azt vallja: a fotózás technológiai szintje előbb-utóbb eljut arra a szintre, ami már tökéletes lesz az akciófotózáshoz.

„Mindig törekedtem arra, hogy mást csináljak” - interjú Bánkuti András fotóriporterrel

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

„A jó képhez nem kell magyarázat” – interjú Szipál Márton fotóművésszel

Ha valakinek sztori kell, vegyen regényt – vallja Szipál Márton, alias Martin S. Martin, akinek lakásán járva ízelítőt kaphattunk abból, milyen is örökké fiatalnak maradni. A 83 éves művész fényképekkel teli lakásában lágy swing szólt, ő pedig folyton felpattant, előszedett egy-egy képet, festményt, könyvet, magazint. „Nyugodtan tegezz” – mondta, majd elkezdett mesélni a régi időkről, Amerikáról, Magyarországról, egyszerűen mindenről.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

 
Bezárás