Kipróbáltuk: Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX (teszt)
Az APS-C szenzormérethez már több gyártó is készít nagylátószögű zoomobjektívet. Ezeknek közös tulajdonsága, hogy csak ilyen érzékelő méret mellett érdemes használni, hiszen nagyobb képérzékelőnél erőteljes peremsötétedés léphet fel. A Tokina a DX betűkkel jelzi, hogy optikáját APS-C szenzorhoz ajánlja.
Felépítés
A Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX objektíve APS-C méretű képérzékelővel ellátott digitális tükörreflexes gépekhez készült. Vetélytársának több objektív is tekinthető, melyek főként árukban és képminőségükben térnek el. A Tokina ezen objektívje nem tartozik a túlzottan drága nagylátószögűek közé, így főleg azok számára lesz kívánatos darab, akik nem szeretnének több százezer Ft-ot elkölteni e célra.
| Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX |
| Gyújtótávolság | 12-24 mm (19-38mm ekv.) |
| Látószög (diagonális) | 99o-61o |
| Legszűkebb blende | F22 |
| Felépítés | 13 lencsetag 11 csoportban |
| Fókusz rendszer | belső élességállítású |
| Rekesz | 9 lamellából |
| Közelpont | 30 cm |
| Legnagyobb nagyítás | 1:8 (0,12x) |
| Szűrőmenet | 77 mm |
| Méretek (átmőrő x hossz) | 84x89,5mm |
| Tömeg | 570 gramm |
| Gyári tartozék | objektívsapka BH777 napellenző |
| Opcionális tartozékok | tok |
Az élességállítás viszonylag csendes, a teljes tartományt oda-vissza 1,8 mp alatt járja be (hangfelvétel itt). Az automatikus élességállítással viszont nem nagyon vagyunk megelégedve. A két végállásban többször bizonytalankodott, s előfordult hogy teljesen rossz fókuszponton maradt. A Tokina objektíveknél megszokott módon az AF/MF átállást az élességállító gyűrű magunk felé húzásával érhetjük el. Ennek a megoldásnak az előnye hogy nem kell keresgélnünk a kapcsolót, hátránya hogy egyszerűen nem használhatjuk a beállítottért élesség rögzítésére, mivel a gyűrű hátrahúzásakor az elállítódik. Szerencsére az optikán távolságskála is van, így ennek állását megfigyelve visszaállíthatjuk az eredeti élességi pontot. A zoomgyűrű kicsit keskenyebb, mint az élességet állító, ráadásul elég nehezen jár. Ugyan kényelmetlennek még nem lehet nevezni, de ha lazábban el lehetne forgatni az jobb volna.
Az optikát Canon EOS-300D-vel próbáltuk ki.
„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.
„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.
„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.
„Nem szabad akarni az alkotást” - interjú Keleti Éva fotográfussal

Az, hogy mi a művészet, nehéz megállapítani – vallja Keleti Éva, aki még most is folyamatosan küzd azért, hogy a fotóművészet az őt megillető helyére kerüljön elismertség szempontjából. Bár ma már ritkán fényképez, ezer szállal kötődik a fotós közeghez, és úgy gondolja: a digitális kor hamarosan letisztul, és visszatér a fotózás gyökereihez.
Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.
Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.
Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.
Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.
Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.
Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.