Kompozíció

2008. 04. 14. 08:00 | Domshow

“Fotózz, ne csak kattints” olvassuk a szlogent. De hogyan komponáljuk meg a képünket, hogy ne csak egy elkattintott tucatkép legyen, hanem tudatos, megszerkesztett fénykép, melyre izgalommal tekintenek barátaink, ismerőseink?

A mai bejegyzés kissé rendhagyó olyan szempontból, hogy nem egy blog bejegyzéséből, hanem a wikipédia szócikkéből másolok ki egy részt, mégpedig a Kompozíció címűből, némi hozzáfűzéssel.

A harmadolási szabály

A harmadolás szabálya egy olyan útmutató, amit a művészek nagy általánosságban követnek. Lényege, hogy a kép tárgyát nem középen, hanem a képet függőlegesen és vízszintesen három részre osztó, egymást metsző párhuzamos vonal valamelyik találkozásánál helyezik el. A szemlélők az ilyen kompozíciókat harmonikusnak találják.

A harmadolás szabálya az aranymetszés számszerű, 5%-os közelítése. Alkalmazásának oka az, hogy az aranymetszés arányának követésével szebb, érdekesebb fénykép készíthető, mintha a téma egyszerűen középre kerülne. Jó segítség lehet, ha nem mutatkozik más mód megfelelő kompozíció kialakítására.

Egy apró trükk, amivel felkelthetjük a szemlélő érdeklődését a kép iránt, hogy kimozdítjuk a témát a középpontból.

seerdani - Tündérke

Portrénál szabálynak mondható, hogy az egyik harmadolópontba kerül a szem, méghozzá úgy, hogy a képen hagyjunk helyet a tekintetnek, azon az oldalon, amerre néz a modellünk.

Természetesen itt is vannak kivételek, melyek erősítik a szabályt, egy képből “kinéző” ember erős feszültséget vihet a fotóba.

Ha tovább olvassuk a Kompozíció szócikket, segítséget kaphatunk az alábbiakra

  • egyszerűsítés
  • a lényeg kiemelése
  • szimmetria
  • nézőpont változtatása
  • vonalak alkalmazása

Azért, hogy szó ne érje a ház elejét, a photodoto.com oldal A kompozíció megértése: a harmadolási szabály című bejegyzése ihlette mostani írásomat. Képekkel illusztrálva mutatja be, hogy hogyan lehet egy egyszerű középre komponált, kissé unalmasnak mondható képből egy izgalmas alkotást készíteni.

2 hozzászólás a(z) “Kompozíció” című bejegyzéshez

  1. Pixinfo.com blog - Blog Archive - Kompozíciós vonalak írta:

    [...] ahogy a Kompozíció című bejegyzésben is megemlítettem, egy kép alkotásakor fontos szem előtt tartani, hogy a témához bizonyos [...]

  2. ötfelezős írta:

    Ne haragudj, de ez nagyon félrevezető.
    Én Wikipédia használó vagyok, de ez a szócikk sem tudja, mit mond. Először is eleve az 5% nem jó (lapzártakor az osztás mást mutatott) - és különösen félrevezetően kicsinek mutatkozik így olvasásra. Ingyenes programot letöltve lehet kattintani a harmadolás és az aranymetszés vonalai között. Mellbevágó az eltérés…
    Aztán “Alkalmazásának oka az, hogy az aranymetszés arányának követésével szebb, érdekesebb fénykép készíthető” ez az aránykövetés idáig 2500 évig nem azt jelentette, hogy az osztóvonalakra helyezek egy fát…
    Előtte meg ‘”A szemlélők az ilyen kompozíciókat harmonikusnak találják.” Igazából magában fehér háttér előtt egy osztóvonalra helyezett baseballütő nem harmonikus. Más pontokra helyezett dinamikus ellensúlyokkal rögtön más lesz a helyzet. És a jó képeken azért ez nyomon követhető. Pld Seerdani fenti képén a jobb felső főpontra helyezettel közelíthető arcközéppontúságot ellensúlyozza a bal alsó redőnycsíkozás. De ellensúlyozza a bal felső világosodás is - kinek mi. A lényeg az, hogy a helyzet kissé bonyolultabb, mint ahogy azt a photodoto oldalon gondolják…
    Itt van egy link http://www.mcs.surrey.ac.uk/Personal/R.Knott/Fibonacci/fibInArt.html ezen az oldalon feletájékon jobb oldalt van egy kis ábra. Látunk egy szigetet egy fával egy harmadolóvonalon? Dehogy. Dehogy csak azt. A sziget kontra nap, a pálmakorona kontra hajó, ezek adják a kép dinamikus egyensúlyát és a kompozíció harmonikusnak találódását.

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
,,Finom részletek kellenek" - interjú Díner Tamás fotóművésszel
(2009. július 3.)
Lemezborítóival vált ismertté, ma már az épületek fotózása felé mozog Díner Tamás, akinek gyűjteményes kiállítása jelenleg Tihanyban látható. Mindenre van egy sztorija, sőt, több is - hitvallása szerint pedig lehet kifejezetten kiállításra szánt képeket készíteni.
Érzékelők 1
(2009. július 2.)
A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.
Kipróbáltuk: Olympus E-P1
(2009. július 1.)
Ötven évvel az eredeti Olympus PEN megjelenése után a japán gyártó újra elővette a koncepciót, és az aktuálisan elérhető technológiák felhasználásával elkészítette az E-P1 modellt. Az alap gondolat szerint a PEN kicsi, könnyen használható és nagyon jó minőségű képeket készít. Részletes tesztünkben természetesen utánajártunk, hogy ez mennyire igaz. Minket meggyőzött.
M42: csatlakozószabvány karnyújtásnyira
(2009. június 30.)
Van, aki megállapodik a DSLR gépvázhoz vásárolt kitobjektívnél, vannak azonban örök nyugtalanok, akik megpróbálják minél szélesebb körben kipróbálni gépüket. Ez többnyire komoly kiadást jelent, de akadnak pénztárcakímélő megoldások is. Ilyen például az M42 szabványú, manuális, objektívek beszerzése. A szabvány 60 éves, így a kerek évforduló apropójából ideje körülnéznünk, mit kezdhetünk a digitális korszakban Apu vitrinbe zárt objektívjeivel?
,,Nem szabad akarni az alkotást" - interjú Keleti Éva fotográfussal
(2009. június 26.)
Fotóelmélet: Optika 4
(2009. június 25.)
Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-GH1
(2009. június 24.)
Történelem: Kodak
(2009. június 23.)
  • (07. 03.)NVIDIA 3D VISION teszt
    Feltámadt a 3D; az NVIDIA az idei CES-en mutatta be 3D-s szemüvegét, amely végre hozzánk is megérkezett. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a 3D-s játékok hatalmas fejlődése mennyire hatott ki az otthoni 3D-s megjelenítésre.

Archívum