Kompozíció

2008. 04. 14. 08:00 | Domshow

“Fotózz, ne csak kattints” olvassuk a szlogent. De hogyan komponáljuk meg a képünket, hogy ne csak egy elkattintott tucatkép legyen, hanem tudatos, megszerkesztett fénykép, melyre izgalommal tekintenek barátaink, ismerőseink?

A mai bejegyzés kissé rendhagyó olyan szempontból, hogy nem egy blog bejegyzéséből, hanem a wikipédia szócikkéből másolok ki egy részt, mégpedig a Kompozíció címűből, némi hozzáfűzéssel.

A harmadolási szabály

A harmadolás szabálya egy olyan útmutató, amit a művészek nagy általánosságban követnek. Lényege, hogy a kép tárgyát nem középen, hanem a képet függőlegesen és vízszintesen három részre osztó, egymást metsző párhuzamos vonal valamelyik találkozásánál helyezik el. A szemlélők az ilyen kompozíciókat harmonikusnak találják.

A harmadolás szabálya az aranymetszés számszerű, 5%-os közelítése. Alkalmazásának oka az, hogy az aranymetszés arányának követésével szebb, érdekesebb fénykép készíthető, mintha a téma egyszerűen középre kerülne. Jó segítség lehet, ha nem mutatkozik más mód megfelelő kompozíció kialakítására.

Egy apró trükk, amivel felkelthetjük a szemlélő érdeklődését a kép iránt, hogy kimozdítjuk a témát a középpontból.

seerdani – Tündérke

Portrénál szabálynak mondható, hogy az egyik harmadolópontba kerül a szem, méghozzá úgy, hogy a képen hagyjunk helyet a tekintetnek, azon az oldalon, amerre néz a modellünk.

Természetesen itt is vannak kivételek, melyek erősítik a szabályt, egy képből “kinéző” ember erős feszültséget vihet a fotóba.

Ha tovább olvassuk a Kompozíció szócikket, segítséget kaphatunk az alábbiakra

  • egyszerűsítés
  • a lényeg kiemelése
  • szimmetria
  • nézőpont változtatása
  • vonalak alkalmazása

Azért, hogy szó ne érje a ház elejét, a photodoto.com oldal A kompozíció megértése: a harmadolási szabály című bejegyzése ihlette mostani írásomat. Képekkel illusztrálva mutatja be, hogy hogyan lehet egy egyszerű középre komponált, kissé unalmasnak mondható képből egy izgalmas alkotást készíteni.

2 hozzászólás a(z) “Kompozíció” című bejegyzéshez

  1. Pixinfo.com blog - Blog Archive - Kompozíciós vonalak írta:

    [...] ahogy a Kompozíció című bejegyzésben is megemlítettem, egy kép alkotásakor fontos szem előtt tartani, hogy a témához bizonyos [...]

  2. ötfelezős írta:

    Ne haragudj, de ez nagyon félrevezető.
    Én Wikipédia használó vagyok, de ez a szócikk sem tudja, mit mond. Először is eleve az 5% nem jó (lapzártakor az osztás mást mutatott) – és különösen félrevezetően kicsinek mutatkozik így olvasásra. Ingyenes programot letöltve lehet kattintani a harmadolás és az aranymetszés vonalai között. Mellbevágó az eltérés…
    Aztán “Alkalmazásának oka az, hogy az aranymetszés arányának követésével szebb, érdekesebb fénykép készíthető” ez az aránykövetés idáig 2500 évig nem azt jelentette, hogy az osztóvonalakra helyezek egy fát…
    Előtte meg ‘”A szemlélők az ilyen kompozíciókat harmonikusnak találják.” Igazából magában fehér háttér előtt egy osztóvonalra helyezett baseballütő nem harmonikus. Más pontokra helyezett dinamikus ellensúlyokkal rögtön más lesz a helyzet. És a jó képeken azért ez nyomon követhető. Pld Seerdani fenti képén a jobb felső főpontra helyezettel közelíthető arcközéppontúságot ellensúlyozza a bal alsó redőnycsíkozás. De ellensúlyozza a bal felső világosodás is – kinek mi. A lényeg az, hogy a helyzet kissé bonyolultabb, mint ahogy azt a photodoto oldalon gondolják…
    Itt van egy link http://www.mcs.surrey.ac.uk/Personal/R.Knott/Fibonacci/fibInArt.html ezen az oldalon feletájékon jobb oldalt van egy kis ábra. Látunk egy szigetet egy fával egy harmadolóvonalon? Dehogy. Dehogy csak azt. A sziget kontra nap, a pálmakorona kontra hajó, ezek adják a kép dinamikus egyensúlyát és a kompozíció harmonikusnak találódását.

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
Kipróbáltuk: Pentax K-x
(2010. február 8.)
Nagyjából egy év van az egykor bejelentett Pentax K-m és utódja a tavaly ősszel piacra került K-x között. A különbség kettejük között külsőre nem számottevő, sőt, mintha egymás ikertestvérei lennének. A külcsín azonban megtévesztő, hiszen a belső többek között olyan naprakész újdonságokat tartalmaz, mint a HD videofelvétel, vagy az élőképes kereső. Ezeknek és még több újdonságnak néztünk a körmére a most következő tesztben.
Történelem: Sanyo
(2010. február 4.)
Képzeletbeli technikatörténeti lexikonunk ma a Sanyo címszónál nyílt ki. A céget nyilván mindenki ismeri, ha másról nem, hát akkumulátorairól. Azért nem kell lebecsülnünk a digitális fotótechnikában betöltött szerepét sem. Viszonylag észrevétlen, kevés saját modellt bejelentő gyártó, ez azonban csak a felszín. A részletek kiderülnek a cikkből.
Kipróbáltuk: HP Photosmart Plus (B209a)
(2010. február 1.)
A multifunkciós készülékek között jelenleg a Photosmart Plus névre hallgató jelenti a HP kínálatában a középkategóriát, mely ,,önkéntest" szíves örömest górcső alá vettünk, ha már tiszteletét tette nálunk. A nyomtató - másoló - lapolvasó olyan érdekes extrákkal is büszkélkedhet, mint a vezeték nélküli kapcsolat, vagy az érintőképernyős vezérlés, amit nem hagyhattunk szó...vagyis teszt nélkül.
,,Oda kell figyelni az apró részletekre" - interjú Matis Edit sminkes-stylisttal
(2010. január 28.)
Legyen az divatfotó vagy enteriőr, tévéműsor vagy egy magazin borítója, a stylist minden mögött ott lehet. Legtöbbször ott is van - hogy mennyire, az az egyéni kreativitástól, és a stílusérzéktől függ. Matis Edittel a divatról, a sminkről, és a bugyija színéről beszélgettünk. Utóbbiról kevesebbet.
Történelem: Magyarok a fototechnikában
(2010. január 15.)
Kipróbáltuk: Sony Alpha DSLR-A500
(2010. január 11.)
,,Előre látni az út végét" - interjú Kudász Gábor Arion fotóművésszel
(2010. január 8.)
Exkluzív: Samsung NX10
(2010. január 5.)
  • (02. 08.)Iomega ScreenPlay Director HD teszt
    Az Iomega (valójában az EMC) a tárolórendszerek mellett belevágott a médialejátszók készítésébe is - mi most a ScreenPlay sorozat csúcsmodelljét, a ScreenPlay Director HD-t teszteltük le.

Archívum