Kompozíció

2008. 04. 14. 08:00 | Domshow

“Fotózz, ne csak kattints” olvassuk a szlogent. De hogyan komponáljuk meg a képünket, hogy ne csak egy elkattintott tucatkép legyen, hanem tudatos, megszerkesztett fénykép, melyre izgalommal tekintenek barátaink, ismerőseink?

A mai bejegyzés kissé rendhagyó olyan szempontból, hogy nem egy blog bejegyzéséből, hanem a wikipédia szócikkéből másolok ki egy részt, mégpedig a Kompozíció címűből, némi hozzáfűzéssel.

A harmadolási szabály

A harmadolás szabálya egy olyan útmutató, amit a művészek nagy általánosságban követnek. Lényege, hogy a kép tárgyát nem középen, hanem a képet függőlegesen és vízszintesen három részre osztó, egymást metsző párhuzamos vonal valamelyik találkozásánál helyezik el. A szemlélők az ilyen kompozíciókat harmonikusnak találják.

A harmadolás szabálya az aranymetszés számszerű, 5%-os közelítése. Alkalmazásának oka az, hogy az aranymetszés arányának követésével szebb, érdekesebb fénykép készíthető, mintha a téma egyszerűen középre kerülne. Jó segítség lehet, ha nem mutatkozik más mód megfelelő kompozíció kialakítására.

Egy apró trükk, amivel felkelthetjük a szemlélő érdeklődését a kép iránt, hogy kimozdítjuk a témát a középpontból.

seerdani – Tündérke

Portrénál szabálynak mondható, hogy az egyik harmadolópontba kerül a szem, méghozzá úgy, hogy a képen hagyjunk helyet a tekintetnek, azon az oldalon, amerre néz a modellünk.

Természetesen itt is vannak kivételek, melyek erősítik a szabályt, egy képből “kinéző” ember erős feszültséget vihet a fotóba.

Ha tovább olvassuk a Kompozíció szócikket, segítséget kaphatunk az alábbiakra

  • egyszerűsítés
  • a lényeg kiemelése
  • szimmetria
  • nézőpont változtatása
  • vonalak alkalmazása

Azért, hogy szó ne érje a ház elejét, a photodoto.com oldal A kompozíció megértése: a harmadolási szabály című bejegyzése ihlette mostani írásomat. Képekkel illusztrálva mutatja be, hogy hogyan lehet egy egyszerű középre komponált, kissé unalmasnak mondható képből egy izgalmas alkotást készíteni.

2 hozzászólás a(z) “Kompozíció” című bejegyzéshez

  1. Pixinfo.com blog - Blog Archive - Kompozíciós vonalak írta:

    [...] ahogy a Kompozíció című bejegyzésben is megemlítettem, egy kép alkotásakor fontos szem előtt tartani, hogy a témához bizonyos [...]

  2. ötfelezős írta:

    Ne haragudj, de ez nagyon félrevezető.
    Én Wikipédia használó vagyok, de ez a szócikk sem tudja, mit mond. Először is eleve az 5% nem jó (lapzártakor az osztás mást mutatott) – és különösen félrevezetően kicsinek mutatkozik így olvasásra. Ingyenes programot letöltve lehet kattintani a harmadolás és az aranymetszés vonalai között. Mellbevágó az eltérés…
    Aztán “Alkalmazásának oka az, hogy az aranymetszés arányának követésével szebb, érdekesebb fénykép készíthető” ez az aránykövetés idáig 2500 évig nem azt jelentette, hogy az osztóvonalakra helyezek egy fát…
    Előtte meg ‘”A szemlélők az ilyen kompozíciókat harmonikusnak találják.” Igazából magában fehér háttér előtt egy osztóvonalra helyezett baseballütő nem harmonikus. Más pontokra helyezett dinamikus ellensúlyokkal rögtön más lesz a helyzet. És a jó képeken azért ez nyomon követhető. Pld Seerdani fenti képén a jobb felső főpontra helyezettel közelíthető arcközéppontúságot ellensúlyozza a bal alsó redőnycsíkozás. De ellensúlyozza a bal felső világosodás is – kinek mi. A lényeg az, hogy a helyzet kissé bonyolultabb, mint ahogy azt a photodoto oldalon gondolják…
    Itt van egy link http://www.mcs.surrey.ac.uk/Personal/R.Knott/Fibonacci/fibInArt.html ezen az oldalon feletájékon jobb oldalt van egy kis ábra. Látunk egy szigetet egy fával egy harmadolóvonalon? Dehogy. Dehogy csak azt. A sziget kontra nap, a pálmakorona kontra hajó, ezek adják a kép dinamikus egyensúlyát és a kompozíció harmonikusnak találódását.

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
Exkluzív: Nikon Coolpix P7000
(2010. szeptember 8.)
Épp két éve augusztusban, a Photokinát megelőző termékdömping egyik elindítójaként jelentette be a Nikon a Coolpix termékvonal akkori csúcsát, a P6000-est. A nem sokkal később indult MILC hullámban sokan úgy gondoltuk, hogy a bridge gépnek is nevezhető csúcs kompaktoknak befellegzett. Rosszul gondoltuk. A ma bejelentett Nikon Coolpix P7000-est tegnap fogtuk vallatóra.
Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-FZ100
(2010. szeptember 7.)
Már-már azt hittük, hogy az ultrazoom kategóriában nincs új mondanivalója a Panasonicnak. Nagyjából évente előálltak egy FZ-x8 modellel, mindig egy kicsit jobb felbontással, egy kicsit nagyobb zoomátfogással. Így volt ez idén is, de a megtippelhető sorba érkezett egy váratlan vendég is, mely azonnal átvette a csúcskompaktnak járó koronát. A váratlan jövevényt Lumix DMC-FZ100-nak hívják és most nálunk vendégeskedett.
Történelem: Rollei
(2010. szeptember 3.)
Ha a Rolleire gondolunk többségünknek egy szép, bőrborítású, fekete doboz képe sejlik fel, elején két objektívvel tetején a felnyitható keresőaknával. Az emblematikus Rolleiflex gép szinte egyet jelent a középformátumú fényképezéssel. A nagy múltú és élő jelenű német cég ,,élettörténetét" a következő oldalak elevenítik fel.
Kipróbáltuk: Samsung WB2000
(2010. szeptember 1.)
A koreai gyártó már sok-sok éve van jelen a fényképezőgép piacon, s piaci szereplésüket komolyan is gondolják, hiszen nem csak egyszerű kompaktokat kínálnak, termékpalettájukon tükörreflexes, tükör nélküli cserélhető objektíves, ultrazoom, ultrakompakt, s most már ultragyors sorozatfelvételre alkalmas modell is megtalálható. A Samsung WB2000 a Sony Exmor R CMOS szenzora köré épített fényképezőgépeket hívja ki párbajra. A megmérettetés pedig nem is maradt el. Nézzük miben jobb, vagy rosszabb a WB2000 közeli konkurenseihez képest.
Exkluzív: Sony Alpha DSLR-A560
(2010. augusztus 26.)
Sportfotózás: Forma 1 a Hungaroringen
(2010. augusztus 26.)
Exkluzív: Sony Alpha SLT-A33 (SLT-A55)
(2010. augusztus 25.)
Történelem: Hama
(2010. augusztus 20.)

Archívum