A mélységélesség fontossága

2008. 11. 21. 07:57 | Domshow

“Miért aggódsz a mélységélesség miatt? Úgy értem, az összes pénzem jó minőségű teleobjektívekre költöm, miért ne fotóznék tág rekesszel mindig?” hangozhat a kérdés, de meddig szabad nyitni a rekeszt?

A nagy teléknél használatakor alkalmazandó mélységélességről a vadfotózásban járatos Andy Biggs írt.

Jelenleg látvány szempontjából vizsgáljuk a dolgot, és az “1-2 rekesszel lejjebb kell menni, mert ott teljesít jól az objektív” dolgot kicsit hanyagoljuk, és meghagyjuk a technikával, a tesztekkel foglalkozóknak.

“Mielőtt lenyomnám a gombot, már eldöntöttem, mi a legfontosabb része a képnek” Ez pedig meghatározza a technikát. Az eszközök csak segítenek megmutatni, hogy mi fontos és mi nem fontos a szemlélőnek a fotón. Ennek eszköze a rekesz.

A tág rekesz segíti elmosni a hátteret, nem engedi, hogy a szemlélő tekintete elkalandozzon a háttér részleteiben a fő témáról, ugyanakkor vigyázni kell, nehogy a témánk fontos része ne legyen éles. Ezt egy példával is mutatja, hogy egy anyazsiráf kicsinyével állt előtte, és 4-es rekesszel fotózva sajnos a csemete már életlen.

Ajánl egy mélységélesség kalkulátort, amelyet magunkkal vihetünk a terepre. Kicsit hasonlít egy logarléchez.

Bővebben

3 hozzászólás a(z) “A mélységélesség fontossága” című bejegyzéshez

  1. bányászbéka írta:

    Kevésbé látványos ámde hatékonyabb megoldás, ha kameránkon a megfelelő ujjunkat kiválasztva lenyomjuk a lerekeszelő gombot és úgy ellenőrizzük a mélységélességet.
    Remélem mindenki díjazza, hogy ezt a korszakalkotó ötletemet INGYEN osztottam meg a világgal…

  2. Logan5 írta:

    Hát azért fizettem annyit a nagy fényerőért, hogy lerekeszeljem f/11-re…? Pedig lehet, hogy érdemes.

    Másrészről:
    Miért kell a hátteret mindig elmosni? Nehéz szebbet elképzelnem, természet témakörben, mint egy szép nagyvad egy festői környezetben. Szétnézve a Nemzeti Galériában “elég sok” képet találni, ahol a teljes kép részlettel teli, nem csak a főtéma. Vagy azok rosszak, mert zavaró a háttér?

  3. D7 írta:

    Mit fanyalogtok, emberek? Ebben a blogban mindig csak ilyen sületlenségeket lehet olvasni, ne várjatok többet!

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
Exkluzív: Olympus E-M5
(2012. február 8.)
Gyakran kapunk lehetőséget arra, hogy még a hivatalos bejelentés előtt megismerkedjünk egy-egy fontosabb fényképezőgéppel vagy objektívvel, de az viszonylag ritka, hogy hetekkel a bejelentés előtt már kézbe vehessük a terméket. Az Olympus legújabb MILC gépével azonban úgy négy héttel ezelőtt még a PMA-n találkoztunk.
Exkluzív: Nikon D800
(2012. február 7.)
Röpke három és fél év után a Nikon D700 is megkapja végre a magáét. Mármint utódját, a D800 személyében. A profi szegmens alsó felében helyet foglaló készülék igen magasra tette e mércét felbontás terén, de egyéb képességeiben is igencsak aktuális modellről beszélhetünk. Szerencsénkre egy bemutató példányt néhány órával a bejelentés előtt kézbe vehettünk.
Pentax smc DA* 200mm f/2,8 ED [IF]SDM
(2012. február 1.)
Sokszor hallhatunk olyan kritikát a Pentax-szal szemben, hogy szűkös az objektív választéka. Esélyes, hogy valóban szűkebb, mint a két legnagyobb gyártóé, de miért is lenne bővebb, ha az elérhetők is kiváló minőségűek és jól eltalált gyújtótávolsággal, fényerővel és árral rendelkeznek. A 200 mm-es fix tele ilyen. Nem túl drága, remek fényerő jellemzi, s a gyújtótávolsága is megfelelő többféle felhasználáshoz is.
Történelem: Székely Aladár
(2012. január 27.)
Ady, Babits, Móricz, ahogy ma élnek emlékezetünkben, ahogy elképzeljük őket egy iskolai tankönyv illusztrációjára, vagy egy régi bankjegyre visszaemlékezve. A róluk élő kép alakításában nagy szerepe volt az általa készített képeknek. Székely Aladár, a XX. század elején élt művészeink egyik ,,udvari" fotográfusa.
Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával
(2012. január 19.)
Olympus Zuiko Digital ED 14-42mm F3,5-5,6
(2012. január 13.)
Mikrosat oktobox és rendszervaku tartó
(2012. január 4.)
Visszapillantó: 2011 a digitális fényképezés tükrében
(2011. december 31.)

Archívum