15 igazság a fotózással kapcsolatban
2009. 03. 05. 07:07 | Domshow
- Minden gyártó készít jó fényképezőt
- Minden gyártó készít csapnivaló fényképezőt
- A jó fotós jó képet készít a csapnivaló fényképezővel. A rossz fotós nem fog jó képet készíteni semmilyen fényképezővel.
- A film annyira jó, mint a digitális. Az is ugyanolyan rossz.
- Drága objektívekkel nem készíthetők jobb képek, mint az olcsókkal, csak egyszerűen lehetőséget adnak olyan képek készítésére bizonyos körülmények között, amikor az olcsó objektívekkel nem lehet.
- A legtöbb olcsó objektív jobb, mint maga a fotós.
- Ne vásárolj új fényképezőt, amíg bele nem ütközöl az összes határába és eléred a fotós korlátaid legalább 3 hónapig. Tégy így, és soha nem fogsz új fényképezőt venni.
- A szomszéd fűje mindig élesebb és zöldebb (értsd: mindenki más képe jobban fog kinézni a tiédnél, és mindenki fényképezője jobbnak tűnik a tiédnél)
- Nincs fotó utófeldolgozás nélkül
- A szemeteskosara (illetve lomtára) mérete alapján el lehet dönteni egy fotósról, hogy mennyire jó.
- A legtöbb fotód pocsék. Úgy, ahogy a többieké is.
- Ha valaki azt mondja neked, hogy az ő fényképezőgépe fantasztikus, és minden képe tökéletes, hazudik (lásd 11-es pont)
- Ha cseréled/bővíted/javítod a felszerelésed 500%-kal, a fotóid művészi színvonalon 0%-kal javul.
- Minél többet panaszkodsz a rendszereddel kapcsolatban, annál rosszabbak a fényképeid.
- A legutolsó fotód művészi és technikai minősége egyenesen arányos a zárszerkezeted működésének számával.
2009. March 5. at 08:25
Egyszer volt hol nem volt, még óperenciás tengeren is túl, élt egy szegény ember. Az olyan szegény volt, hogy legkisebb fiának, csak egy rollert tudott venni. A kisfiú gyakorolt is szorgalmasan, és rolleres mértékkel mérve szép sikereket könyvelhetett el magának.
Egyszer aztán kitévedt az országútra, és meglátta az épp arrafelé tréningező nemzeti kerékpár válogatottat,a mint kozmikus sebességgel szelték át a teret. A kisfiú megszeppent. Hogy lehet ez. Hazaérve élményét rögtön megosztotta a helyi rollerklub idősebb, tapasztaltabb tagjaival. “Ó, nem voltak azok olyan gyorsak” – mondták a többiek, “meg aztán kellően sok gyakorlással, és odafigyeléssel bárki elérheti azt a sebességet”. A kisfiú hitte is, nem is, de tovább gyakorolt és kitartásának köszönhetően professzionális szintre fejlesztette a rollerezés tudományát. Egyszer aztán újra elvetődött az országútra, ahol, mit ad isten most is a kerékpár válogatott tréningezett. Ugyan kis hősünknek már a kisujjában volt a rollerezés mestersége, a válogatott irama, még mindig elérhetetlennek tűnt számára. Keserű szájízzel indult hazafelé. Már a faluja határában járt amikor egy helyi bringás ért mellé. “Miért szomorkodsz kisöreg?”- kérdezte tőle? A kisfiú elmesélte frusztráltsága okát. “De hát miért nem veszel te is egy kerékpárt?” – kérdezte a bringás. “Nagyobb kerék, erősebb váz, sebességváltó. Csak jobban menne mint a rollered” – mondta a bringás. “Á, az nem azon múlik, én nem vagyok elég rátermett, a többiek is megmondták.” – kesergett a kisfiú. “Badarság!” – mondta a bringás, “De, tudod mit, itt van az én bringám. Nem egy versenybicaj, de azért lehet vele hasítani. Próbáld csak ki!” – bíztatta a bringás. A kisfiú ráállt a próbára és láss csodát, minden erőlködés nélkül tudta a rollerrel elért sebesség legalább dupláját. Gondolta, kicsit beleerősít. A szél csak úgy nyaldosta az arcát. Eszébae jutott az a tempó, amit a válogatottnál látott. Végtelenül boldognak érezte magát. Megköszönte a lehetőséget, és hazament. Hazaérve lezsírozta a rollert és szögre akasztotta. Kemény munkával megkereste egy bringa árát. Olcsó, belépő szintű kis bringa volt, de az ő sebesség iránti vágyát maximálisan kielégítette. Nagyon jókat kerekezett vele, és nagyon boldog volt. Legközelebb amikor a válogatottal találkozott, mosolyogva intett nekik, azok pedig viszonozták. Soha nem lett versenyző, de volt egy klassz bringája, és ha úgy tartotta kedve, csak meghajtotta és már élvezte is a sebességet.
Nothing else comment…
ly.
2009. March 5. at 10:17
lyunior: ott a pont :)
ezt kár volt lefordítani, bár várhatóan sokakat felbőszít = jönnek a kommentek.
2009. March 5. at 10:52
Engem a fordítás minősége zavar…
P
2009. March 5. at 11:47
örök igazságok
2009. March 5. at 12:10
15 féligazság a fotózással kapcsolatban
2009. March 5. at 12:43
15 semmi…
mai blogbejegyzés is kipipálva…
2009. March 5. at 13:51
15 közhely a fotózssal kapcsolatban
2009. March 5. at 13:52
meg egy á betű még pluszban :D
2009. March 5. at 14:44
Nincs kedvem végigmenni mind a 15 ponton… de max részigazságnak, és főként felesleges időtöltésnek nevezném azt, amit itt leírtak.
- Minden gyártó készít jó fényképezőt – hülyeség. Vannak olyan gyártók, melyek csak olyan színtű gépeket készítenek, melyek nem alkalmasak minőségi képalkotásra. Nekem senki ne jöjjön azzal, hogy “de a mondanivalót nézzétek” :-(
-Minden gyártó készít csapnivaló fényképezőt – Kérdezzük meg erről a Hasselblad munkatársait… szerintem ők és felhasználóik nem így gondolják. (a relativitást ide most ne keverjük bele :-) )
-A jó fotós jó képet készít a csapnivaló fényképezővel. A rossz fotós nem fog jó képet készíteni semmilyen fényképezővel. – A jó fotós befonja a szemöldökét egy HP XY tamagocsival az Olympián. A kezdő júzer meg csinál jópár használhatót az újságnak a Canon 1DsMark III + 300/2.8 párossal A módban ISO automatán.
-A film annyira jó, mint a digitális. Az is ugyanolyan rossz.
- Mi is ez a sületlenség? Miért is rossz bármely megoldás? Miért is lenne ez vagy az jobb? Digiten gyorsabb érzékenységet állítani. Nem számít, ha 300 expót akarsz lőni… tájképnél pedig 6X6-ra készült kép részletgazdagabb lesz mint egy 25 Mp-es váz alkotta pixelcsoport.
-Drága objektívekkel nem készíthetők jobb képek, mint az olcsókkal, csak egyszerűen lehetőséget adnak olyan képek készítésére bizonyos körülmények között, amikor az olcsó objektívekkel nem lehet. – kérdezzünk meg erről pl egy tárgyfotóst, hogy a 18-55-ös kitobival szeretne lefotózni egy gyémántot, vagy pl egy középformátumú gép 120-as Makro obijával? Vagy kérdezzünk meg bárkit, akinek már volt 40e Ft-os 300 mm-re végződő teléje, majd egy 300-as 2.8/4.0/5.6 -os fixe. Valahogy a végeredmény nem ugyanaz.. akárhogy is szeretnénk.
-A legtöbb olcsó objektív jobb, mint maga a fotós.
Volt Sigma 18-125 obink. Nem lehetett ele még napsütésben sem részletgazdag, korrekt képet készíteni. Eladtuk, vettünk egy tisztességes alapobit.. azzal ment. Akkor még sem én volta a hülye és a gyenge lácszem?
-Ne vásárolj új fényképezőt, amíg bele nem ütközöl az összes határába és eléred a fotós korlátaid legalább 3 hónapig. Tégy így, és soha nem fogsz új fényképezőt venni. – Nem az első vázat nyúzzuk. Az elsőt imádtuk. Úgy éretzük 1 éven keresztül, hogy ennél nem is lehet jobb. Kellett egy második váz, abból meg már akkor 1 lépéssel jobbat vettünk. Kiderült, hogy a régebbi váz nagy fókuszpontjai elég sok hibalehetőséget hordoznak. Nem tud szoftveresen bizonyos dolgokat… nem tud olyan sorozatsebességet, amire havonta 1-2 alkalommal szükségünk lenne. Sorolhatnám. Vettünk egy harmadik gépet is a másik kettő mellé (nem sznobságból) … hanem mert a középső váz magas ISO-n nem volt valami fényes ( a legkisebbről nem is beszélek). Meglett az új, nevezzük “profi” váznak. Akkor már furcsa volt kézbevenni a két amatőrt. Apám mondta: a Tranat a legjobb autó… de csak addig, amíg nem ülsz bele egy jobba.”
-A szomszéd fűje mindig élesebb és zöldebb (értsd: mindenki más képe jobban fog kinézni a tiédnél, és mindenki fényképezője jobbnak tűnik a tiédnél) Ez alapból sületlenség. Ha nem tetszenének valmilyen szinten a saját képeim, akkor már rég nem ezzel foglalkoznék.
-Nincs fotó utófeldolgozás nélkül. Ez az első olyan dolog, amivel egyetértek. A gép szoftvere és a saját hosszadalmasabb utómunkám között mérföldnyi távolságok vannak. A gép nem tudja eldönteni mit is akarok pontosan… és nem tudja eltüntetni a tökéletes tájképről a háttérben eldobott papírzsebkendőt.
-A szemeteskosara (illetve lomtára) mérete alapján el lehet dönteni egy fotósról, hogy mennyire jó. Ki volt az a lángelme, aki ilyen összehasonlításba kezdett? Értelmes fotós nem exponál feleslegesen. Így törölnie sem kell annyit. Ez azomban nem jelenti azt, hogy az általa ki nem törölt képek között van egyetlen használható is.
-A legtöbb fotód pocsék. Úgy, ahogy a többieké is. – A legtöbb megtartott/bemutatott képem tetszik. Tehát ha nekem már tetszik, akkor nem feltétlenül pocsék. És mi is az a pocsék? Ez nem 100 m-es síkfutás… nem mérhető. Nekem Picasso sem tetszik.. és nem a Xsarara gondolok :-)
-Ha valaki azt mondja neked, hogy az ő fényképezőgépe fantasztikus, és minden képe tökéletes, hazudik (lásd 11-es pont) Minden képe minőségileg tökéletes? Azt el tudom hinni.. mert láttam olyan fotóst, aki 400 expóból 398 db-ot át tudott adni. Szinte utómunka nélkül. Mert ért hozz, mert jó a gépe, mert tudja mit csinál.
Na most zavartak el a gép elől :-( Átadom a PS-t a páromnak :-)
2009. March 5. at 16:24
totál kezdő:
Tényleg nem sok értelme volt a bejegyzésnek, de azért nálad is vannak olyan mondatok, amelynél leírtad szóról-szóra ugyanazt, amit a szerző, és ezt úgy állítod be, mintha ellentmondana neki.
2009. March 5. at 17:13
Beneztem megint hiaba a pixinfo blogba….
Csak a szokasos uj szinvonal, nem csalodtam :<
Amugy is ez a cikk csak arra jo hogy mindenfajta vallasi ellentetekre epito hosszadalmas, ertelmetlen es teljesen sehova nem vezeto vitakat gerjesszen, mint annyi mas hasonly cikk, blog, forum es minden egyeb hasonlo ragodo oldal….
Szerintem 16. igazsagkent dobjuk be hogy Canon geppel sokkal jobb kepeket lehet csinalni mint Nikonnal. Legalabb meg huszan be tudnanak kapcsolodni a temaba..
Ez van…. (vagy tenyleg nincs mas? :))
2009. March 5. at 18:51
Jajaja.
A Canon az tényleg jobb.
Várjuk a többi 15 olvasót.
Hogyismondjam….
Ha legalább blog lenne, és a saját véleményed írnád le…
Meg írd már alá légyszíves.
Segítek, ezt másold be minden bejegyzés végére:
“Megyeri Domonkos”
2009. March 5. at 21:44
Pont a kilences ponttal nem értek egyet, érdekes, nekem van olyan fotóm, amihez hozzá sem nyúltam.
2009. March 5. at 22:15
balazspro: 9: úgy értve, hogy beállítod a fehéregyensúlyt, élesítést, kontrasztot stb. Még a fényképező vázának beállításai között. A filmhez/digitális negatívhoz valamilyen szinten hozzányúlsz.
2009. March 6. at 00:06
Diához hogyan kellene hozzányúlnom?
2009. March 6. at 08:27
Még mindig próbálni beskatulyázni a besorolhatatlant. Statisztikai esélye bárkinek lehet szerencséje jó képet készíteni, különbség a szorzóban van :)))))
tény: klatty után három lehetőség van:
1/csutka fekete “kép” azaz sikerült mindent bebuktatni
2/atomvillanás fehér vagyis világgá égett minden.
3/ valami lett, és a hányattatások itt kezdődnek, mert ebből már lett valami ezzel foglalkozni kell, mert itt már nem elég a delete nyomkodása, ugyanis valamit leadott a szenzor, és ez már kötelez.
Ez egy nagy igazság szerintem, reggel, félálomban.
2009. March 6. at 08:28
diához? cérnakesztyűben? XD
2009. March 6. at 09:54
[...] Inkább hangos elgondolkozás részemről, mintsem vmi nagy ölettár. Az “eredeti” verziót egy angol nyelvű blogon olvastam, elég nagy kommenthalmazzal utána, független attól hogy nem annyira ismert votl a blog (addig ) De gondolván az itt nem jól angolul tudokra vmiert leforditotta vki magyarral a Pixinfo-n. [...]
2009. March 6. at 09:55
Flyerwolf! Komolyan veszem, amit írtál, mert viccnek elég durva lenne :-).
Ha pedig komolyan veszem, akkor még így kezdőként is lebeszélnék mindenkit a mindenáron való archiválásról.
Ez pont a Photoshop-os diskurzus lényege volt. Ha vacak a kép, szerintem nem méltó az utómunkára. Gyorsabban végzel, ha újból megcsinálod tisztességesen a képet (már amennyiben lehetséges) és utána egy finom kis utómunkával tökéletesíted, mintha a ramaty munkából próbálsz valami nézhetőt összemaszatolni. Tudom, hogy ezen kijelentésemért egyik-másik vérmes PS zsonglőr megkövez, de én úgy gondolom, hogy fotózni fényképezővel kell, a PC csak az esetleges apró hibák eltüntetését kell, hogy szolgálja, ill. időnként segítség lehet olyan projektek megvalósításához, ami az utómunka nélkül nehézkes lenne. Lásd HDR. Bár Réka rávilágított, hogy a HDR is a terepen kezdődik és csak az összillesztés és lesimítás történik a PC-n.
Tehát merjük bátran használni a kuka opciót!
Nekem könnyen jár a szám, mert kb. két hónapja van egy PS alapverzió a tulajdonomban, és amúgy is kezdetleges technikát használok, de ez együtt járt és jár azzal, hogy ami szar lesz, azt iktatom, és inkább csinálok egy adott témáról 10-20-100 képet és a legjobbat bizergálom, ha szükségét érzem.
Nem ez az egyedüli és üdvözítő megoldás, de amíg nem a gép mellett ülök, talán a terepen fotózok. Nekem ezen van a hangsúly.
Persze szó se róla, van mit tanulnom… mindkét területen… :-)
Szóval a lényeg, hogy én egy szar fotós vagyok, mert az én kukám mérete nagy. A rolleremmel nem lehet baj, hiszen én csinálom a képet, nem a gép…(mégekkorabaromságot) naszevasztok
ly
2009. March 6. at 11:38
Nekem az a kurva nagy bajom a PS ellenezőkkel, hogy alapból azt hiszik: ha egy fotón sok utómunka van (illetve fejezzük ki úgy, hogy látványos utómunka), az csak egy szar fotó lehet, amit utólag megpróbált feljavítani a gaz elkövető. Közben ****-t (igen, ezzel a számmal csókolom meg a gyermekeimet, csitt). Egy fotó készülhet teljesen utómunka nélkül, vagy alapképnek valamihez – ezt általában már a helyszínen tudja az ember, hogy milyen végeredményt szeretne (pl ha tudom, hogy acid lesz, akkor belekomponálok valami sárgát ami extra jól mutat, vagy egy csomó égboltot, ha sötétíteni akarok a képen). Egyáltalán nem random csúszkatologatásról van szó, ahogy sokan hiszik. És igen, a hatszáz rétegen kreált effektekkel ellátott kép is fotó marad, ha tetszik a sznoboknak, ha nem. Get over it.
2009. March 6. at 11:57
ez most ki ellen ment?
:-)
2009. March 6. at 12:51
és a tied? :)
2009. March 6. at 12:55
anyámat ne…! :-)
2009. March 6. at 15:33
Ezen a blogon félévente van egy értelmes cikk, a neten meg naponta találni kb 50 milliót aminek haszna is van. Az igazi nagy dolog az lenne tőletek, ha hozzá tudnátok adni valamit egy ilyen cikkhez, nem csak lefordítjátok (szarul).
Persze ja, a célt elértétek, szépen idefikkantottam nektek, ahogy Réka is megmondta. De mit vártok? Meleg hógolyót? Vitát analóg meg digitális fanok között? vagy ps meg antips között?
2009. March 12. at 15:26
Sajnos, csak későn vettem észre eme szösszenetet.
Szerintem igen-igen találóak a megállapításai és ezért nem értem az’nagy indulatot, melyet kiváltott egyesekben.
Mindenesetre kiegészíteném az alábbiakkal:
“Fényképészetben a tudás egyenesen arányos a tönkretett eszközök és elpocsékolt anyagok árával!”
(Fentiek igazak az analóg és a digitális technológiára!)