Térbeli viszonyok és torzítás
Már régóta a listámban van ez a bejegyzés, amelyet kezdő fotósok számára rendkívül hasznosnak találok. Egy picit segít elmélyedni abban, hogy mi is történik, ha ugyanazt a képkivágást próbálom elérni nagylátószögű- vagy teleobjektívvel. Egyszer, még régebben, mikor én is kezdtem a fotózást, jutott eszembe, hogy ha jövök az Erzsébet hídon, és le szeretném fotózni Szent Gellért szobrát, azt megtehetem a híd mindkét végéről, vagy netán a szobor lábától, de mást fog kitakarni a háta mögül.
Szóval miről is beszélek?
Vegyünk példaként két kis tálkát (sárga, kék), és tegyük egymás mellé. Ha lefotózzuk, egyformák lesznek. Ha az egyiket hátrébb tesszük, kisebb lesz, ha közelebb hozzuk, nagyobb lesz. Nincs ebben semmi meglepő, már iskolában megtanulhattuk az axonometrikus ábrázolással.
Ha az egyiket hátrébb tesszük, és egy 50mm-es objektívvel fotózzuk, ezt látjuk:
Ha ugyanezzel a beállítással (kb fél méterre van hátul a tálka), de egy nagylátószögű objektívvel (18mm) fotózunk:
… a hátsó tálka kisebbnek tűnik, de élesebb, és torzul a tér.
De ha egy 200mm-es teleobjektívvel fotózunk:
… a tálkák egyforma méretűek lesznek, (közel) semmit nem torzulnak, közelebbinek tűnnek (a teleobjektív a teret “összenyomja”, vagy másként “egy síkba tolja”, )mégis a mélységélesség sugallja, hogy a kék már távolabb van, nem annyira fontos eleme a képnek. Ezért szokták mondani, hogy a portrét nagyobb gyújtótávolságú objektívvel fotózzunk, így elkerülhetőek a torzítások, és a háttér is elmosott lesz.
A teleobjektívek csak egy kis részét képesek megörökíteni a beállításból, így jóval kevesebb háttér lesz a képen, még, ha az előtérben lévő dolgok ugyanakkorának is tűnnek a két objektívvel készített képen.
Ezek a trükkök segítenek a nézőnek felfogni a távolságokat, érzékeltetni az egyes elemek fontosságát.
2009. április 16. at 12:52
Mivel a tele “összenyomja” a teret így a portrénál karcsúbbnak tűnik az alany is. ;)
2009. április 16. at 14:09
Nem értettem eddig a tele összenyomja a teret mondatot, de most már világos. Köszönöm, hasznos cikk volt!
2009. április 16. at 18:14
ez tényleg jó meg hasznos ezekkel a képekkel!
az ember alapjában véve tisztában van ezekkel de így mégis megdöbbentő szinte, főleg a legalsó kép:)
tetszikez!
2009. április 16. at 20:12
Csatlakozom, hasznos cikk, köszi!
2009. április 17. at 11:56
Hmmm…
Engem az gondolkodtat el,(mérnöki szakmai ártalom) hogy akkor mi lehet a valóság? Például a légifotózásnál, ahol mérnek is a képekről, hogy lehet beleszámolni a torzítást, egy síma tükörreflexes nagyfölbontású gépnél?
van valami progi, ami kiszedi a lencse torzítását, ha beírom a gyújtótávolságot, és az obi típusát?… és akkor milyen projekció jön létre?… vagy csak szemre?…
2009. április 17. at 12:06
Tesztekbe benne szokott lenni az adott objektív torzítása. Tudod, mikor egy mm papírt lefotóznak. Ez alapján lehet utólag korrigálni a dolgokat…
2009. április 17. at 16:44
Igazán kapóra jött, mert az Index kezdő fotós fórumában kiröhögtek, mikor úgy fogalmaztam, hogy a tele “egymásra rakja a különböző távolságban levő dolgokat” – de majd jól belinkelem nekik. Igaz, attól nekem nem lesz igazam, de kevésbé leszek kedvelt. :)))))
2009. április 17. at 17:04
Én egyeszer láttam egy ismerős képét… A XII. kerület hegyvidékről lőtt egy képet a várról (szegény… van rálátása a lakásából :P ) A felszerelés:
300D (1,6os crop), rajta egy kétszerező telekonverter, rajta egy 500mm-es objektív. Szerényen számolva ez 1600 mm-es gyújtótávolság. A rajzolatról ne beszéljünk, mert valami őslelet volt az optika, erre még egy kétszerező… De tökéletesen látszott az, hogy a Mátyás templom papírvékony lett, közvetlen a mögötte lévő “lap” volt a Halászbástya, és azt hiszem “két oldallal hátrébb” volt a Parlament is. Na én ott értettem meg, hogy miről is van szó.
2009. április 17. at 19:15
Üdv!
Sajnos a cikk meglehetősen pontatlan, nagyon régi téveszméket mutat be. Az objektív gyújtótávolsága nem befolyásolja a kialakuló kép perspektíváját. Azt, hogy a két tálkát egymáshoz közelebbinek/távolabbinak látjuk, pusztán az határozza meg, hogy közel, avagy távol állunk-e tőle. Az már más kérdés, hogy távolról fényképezve egy 18 mm-es objektívvel nyilván nem csak a tálkák lesznek a képen. Ezt nyugodtan ki is lehet próbálni, magam is megtettem, csak én kockákkal: a tálkákat egy adott távolságból akár az összes objektivvel lefényképezni, majd ugyanazt a területet kivágni a képből (nagylátószög használatával az egész asztal a képen lesz), és összehasonlítani. A különböző objektívek ellenére a tálkák helyzete és látszólagos mérete egyezni fog. Aki továbbra is kételkedik, ajánlom figyelmébe bármely ábrázoló geometria tankönyvet.
2009. április 17. at 21:54
Az objektívek torzulását a PTLens nevű programmal lehet korrigálni.
2009. április 18. at 17:36
A perspektíva a tér láttatása síkbeli ábrázolás módszereivel. (Ebben benne van a “szokás”, mert ugye ha van két fa, és az egyiket kisebbnek látjuk, akkor azt gondoljuk, hogy messzebb van [a valóságban a térlátás ugye segít] – pedig lehet, hogy a művész egy bonsait rakott a másikkal azonos távolságra). A nagylátószögű és a teleobjektívvel készült két kép mintha jelentősen különbözne… És ez a lényeg. Lehet a fogalmazás pontatlan, bár nem látom az eredetiben sem, hogy azt mondaná, ha azonos helyről különböző gyútávú lencséket használ, és ezeket azonos tálkányira nagyítja, akkor más és más lesz a képe.
Persze, ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám, akkor is más lesz, mert az azonosság csak limitált oldalirányú kiterjedésű, az objektívtengellyel párhuzamos normálisú sík kép esetén van. Térben nézve a dolgokat egy mögöttes objektum relatív nagysága különböző fókusztávú objektíveknél más és más – az egy per feketéből következőleg. De elismerem, EZ a differencia nem gyakorlati jelentőségű.
2009. április 20. at 01:21
“Én egyszer láttam egy ismerős képét… A XII. kerület hegyvidékről lőtt egy képet a várról (szegény… van rálátása a lakásából :P ) A felszerelés:
300D (1,6os crop), rajta egy kétszerező telekonverter, rajta egy 500mm-es objektív. Szerényen számolva ez 1600 mm-es gyújtótávolság.”
Már elnézést, de ez a valóságban nem felel meg 1600mm-nek!!!
Ezt csak azért célszerű megjegyezni, hogy a kezdők ne essenek tévedésbe.
Valójában az a bizonyos kép 1000mm-en készült!
2009. április 20. at 06:44
zolten smith: igazad van, köszönöm! Az 1600 csak a képkivágás miatt lett, az optikai gyújtótávolság valóban 1000mm “csak”
2009. április 21. at 20:53
Szikra: Én a csempéket fotóztam le adott fókusztávon és ez alapján korrigáltam az egyenest, egyenesre, PS-ben az objektív korrekció szűrőnél. Ezt elmentettem, és fókusztávnak megfelelően ráeresztem az adott beállítást.
2009. április 21. at 20:55
Ja és ha a valóságot akarod fotózni akkor camera obsculával kell fotóznod, az garantáltan nem torzít. Műszaki célokra úgy tudom szokták alkalmazni.