Fekete hattyú az utcán – avagy mi a titka a “street photography”-nek
Eric Kim blogjában elemezte, mennyire nehéz, vagy könnyű a városi, vagy utcai fotózás (esetleg szóba jöhet még a szociofotózás említése is, bár az eredeti “street photography” talán kifejezőbb bármely magyar fordításnál).
Írásában Nassim Taleb-re hivatkozva fekete hattyúnak nevezte el azt az “eseményláncolatot”, ami lehetővé teszi, hogy egy érdekes témát lefotózzon. A véletlennek ugyanis sokszor nagy szerepe van egy-egy jól sikerült utcai fotográfiában (nem rendezheti újra, nem ismétlődő, nem kiszámítható), ugyanakkor hangsúlyozza, hogy saját gépünk részletes ismerete és gyors kezelése elengedhetetlen.
Nem elég viszont elkészíteni a jó fotót, fel kell készülnünk a fogadtatásra is. No nem a képünk fogadtatására, hanem fotónk alanyának reakciójára. Nem ritka ugyanis a nemtetszés, vagy éppen a felháborodás. Ilyen esetben javasolja az azonnali cselekvést, az elismerést, bocsánatkérést, majd gyors távozást, mielőtt bármi komolyabb incidens történne.
Szerencsére nem csak rémtörténeteket mesél, de biztat is. Hiába érezzük úgy, hogy nem vagyunk sikeresek ezen a téren, érdemes tovább próbálkozni, egyszer nekünk is eljöhet az a bizonyos fekete hattyú.
További tanácsok és sok-sok jó fotó a szerző blogjában:
http://erickimphotography.com/blog/2012/01/what-the-black-swan-unpredictability-can-teach-you-about-street-photography/#more-5219
2012. január 5. at 10:53
A street photographyt inkább utcafotózásnak, mint utcai fotózásnak fordítanám. Nem értem, ez miért kevésbé kifejező, mint az angol változat.
2012. január 5. at 16:07
Nem tudom, nekem valahogy az utcafotózás szóra az ugrik be, hogy valaki utcát fotóz. Pedig nem utcát, csak utcán. Ebből gondoltam, hogy utcai fotózás (az erdei kerékpározás mintájára, ami nem erdőkerékpározás). De ez már nyelvész kérdés, az meg nem vagyok ;)
2012. január 7. at 23:43
Szerintem erre nincs recept és még megfogadható tanácsról sem hallottam. Vagy észreveszed a pillanatot és reagálsz, vagy elsétálsz mellette. Egy street-képet mindig tovább kell gondolni, megtalálni a képmezőn belül az abszurd összefüggéseket. Csak akkor tudod rögzíteni, ha szerelmes vagy ebbe a műfajba. Megtanulni nem lehet! Én így gondolom.
2012. január 19. at 16:34
[...] korábbi postunkban már foglalkoztunk a street photography műfajjal, most újra elővesszük. Igaz ugyanis a mondás, [...]