1. Készítsünk álló képeket
2. Készítsünk fekvő képeket
3. Hangsúlyozzuk az előteret
4. Fotózzuk az eget
5. Játsszunk a geometriával
6. Készítsünk portrét
7. Próbáljunk ki egy másik nézőpontot
8. Figyeljük a torzítást

Az eredeti bejegyzésben mindegyik címszóhoz rövid leírás és két-két kép tartozik, amik által egyértelművé válnak, hogy mit is rejtenek a pontok.

A tilt shift objektívet ismerjük már sokan, mutattunk már képeket itt a blogon, létezik drága (ám minőségi) gyári tilt shift optika a Nikontól és a Canontól, vagy a „lens in a cap” is nyújt számunkra korrekciós lehetőséget. De hogyan érhetünk el hasonló hatást olcsóbb megoldásokkal?

Egyik lehetőségünk a képszerkesztő szoftverek kimeríthetetlen szolgáltatáshalmaza. Természetesen a Photoshoppal is elérhetünk hasonló hatást.

De inkább a barkács megoldást választanám, talán több kihívás van benne. Igazából a kulcsa a „home made” objektívnek a wc pumpa gumis része. Ezt egyéb apró kiegészítőkkel (fordítógyűrű, vázsapka) összevarázsolva, és egy objektívet belecsavarva készen is van. Rögtön készíthetjük a makettképeket!

Forrás: Spottr cikk, és Creative pro

Szóval miről is beszélek?

Vegyünk példaként két kis tálkát (sárga, kék), és tegyük egymás mellé. Ha lefotózzuk, egyformák lesznek. Ha az egyiket hátrébb tesszük, kisebb lesz, ha közelebb hozzuk, nagyobb lesz. Nincs ebben semmi meglepő, már iskolában megtanulhattuk az axonometrikus ábrázolással.

Ha az egyiket hátrébb tesszük, és egy 50mm-es objektívvel fotózzuk, ezt látjuk:

Ha ugyanezzel a beállítással (kb fél méterre van hátul a tálka), de egy nagylátószögű objektívvel (18mm) fotózunk:

… a hátsó tálka kisebbnek tűnik, de élesebb, és torzul a tér.

De ha egy 200mm-es teleobjektívvel fotózunk:

… a tálkák egyforma méretűek lesznek, (közel) semmit nem torzulnak, közelebbinek tűnnek (a teleobjektív a teret “összenyomja”, vagy másként “egy síkba tolja”, )mégis a mélységélesség sugallja, hogy a kék már távolabb van, nem annyira fontos eleme a képnek. Ezért szokták mondani, hogy a portrét nagyobb gyújtótávolságú objektívvel fotózzunk, így elkerülhetőek a torzítások, és a háttér is elmosott lesz.

A teleobjektívek csak egy kis részét képesek megörökíteni a beállításból, így jóval kevesebb háttér lesz a képen, még, ha az előtérben lévő dolgok ugyanakkorának is tűnnek a két objektívvel készített képen.

Ezek a trükkök segítenek a nézőnek felfogni a távolságokat, érzékeltetni az egyes elemek fontosságát.

Bővebben

A következő nyolc ponton végighaladva némileg közelebb kerülhetünk, hogy az objektívünk egy megfelelő darabja legyen felszerelésünknek, és ne utólag jöjjünk rá, hogy „Hoppá! De jó lett volna, ha van benne… ha tudja…”

1. Mit szeretnénk fotózni?
   Ez alapján kiderül, hogy milyen gyújtótávolságú objektívre lesz szükségünk.
2. Melyiket szeretnénk?
   Számtalan objektív létezik, de valójában melyik is lesz az a pontos típus, amire vágyunk?
3. Mennyire fontos a képminőség?
   Ez már nagyon technikai/tesztes rész, bár sokszor a szerencse is számít, hogy milyen minőségű objektívet fogunk ki… Inkább lássuk a következőt
4. “Tesztvezetés”
   Ha van rá lehetőség, próbáljuk ki. Kérjünk kölcsön ismerőstől, keressünk objektív-kölcsönzőt (nem tudom Magyarországon van-e erre jó példa, egy helyet találtam szűk kínálattal)
5. Mennyire vastag a pénztárcánk?
   Ez sajnos megszabja, hogy vágyainknak mennyire engedhetünk szabad utat.
6. Más gyártók objektívei
   Léteznek a fényképező-gyártók kínálatához hasonló tudású más gyártmányú (sigma, tamron…) objektívek is, vizsgáljuk meg azokat is! Általában olcsóbbak.
7. Képstabilizátor
   Bár egy relatív drága kiegészítő, de a fénymennyiséggel mindig gond van, ezzel kezünk rázkódását ki tudjuk küszöbölni egy bizonyos szintig. Tehát fényszegény környezetben kifejezetten ajánlott!
8. Mennyire fontos a rekesz?
   Egy-egy rekeszérték különbség súlyos tízezrekbe kerül, de megérheti!

Bővebben

A fenti kép engem megfogott… Mik szükségesek hozzá technikai oldalról?

• közgyűrű sor
• fordítógyűrű
• makró előtét
• makró lencse
• állvány
• fények

Tehát gyakorlatilag mindent gyűjtsünk össze, ami a nagyításunkhoz hozzájárul és ezeket kombináljuk…

Ami külön tetszik, hogy a környezetvédelemre is felhívja a figyelmünket. Ha megoldható, ne tépjünk le növényeket, ne gyilkoljunk állatokat pusztán egy-egy jó fotóért…

A képekkel tarkított receptet a bejegyzésben találjuk.

Régebben a Canon Camera Museum-ban található videókat néztem végig. Most, gyorsan rákerestem, és a “How it’s made?”-ben is van az optikai lencsékről egy rész. A blog.csorge.hu-n pedig három videón keresztül mutatják be a Canonosok, hogy hogyan készül egy fix objektív. Természetesen nem egy 50mm F1,8-as, hanem egy szép, fehér, L-es nagyágyú… De hogy melyik? Legyen meglepetés azoknak, akik megnézik.

Szerencsénkre a rövidítéseket a Fotozz!-on egy cikkben barthae összegyűjtötte és néhány szóval magyarázta is, hogy mi mit jelent, valamint a különleges objektív típusokról is egy jó összefoglalót írt. Megtudhatjuk, hogy mi az a konverter, hogyan működik a képstabilizátor…

De képalkotás szempontjából a Retro Camera oldalán olvashatunk arról, hogy mik a jó objektívek meghatározó jellemzői.

• bokeh
• építési minőség
• sebesség
• színek
• élesség
• különlegesség

Megtalálta a nem működő blendét is, ami a sors fintoraként melyik képnél ragadt be?

Több, mint vicces :)

Aztán találunk IS (képstabilizátor) szerkezetet is szép nagyban, valamint egy igazi stock fotót, ahogy a “kolléga” átnéz a frontlencsén, ezáltal a szeme nagyjából ötszörösének látszik.

No és végül a kiszuperált objektívet mire lehet használni? Hát tolltartónak! Szerintem az objektívgyártók készíthetnének az igazán geekeknek ilyen objektív vázakat tolltartónak.

A fórumtéma és a többi kép

Összefoglalta, hogy mit érdemes tudni egy ilyen objektívről, mikre kell figyelni, hogyan kell használni. Mint a blogján is látszik, sűrűn hasznlája, külön halszem kategória is van, flickr-en gyűjteményt készített neki.