És mi a technikája? Mivel, hogyan csinálja? Teheti fel a kérdéseket a Kedves Olvasó, mint ahogyan fel is tették Jason Hawkes-nak, aki természetesen válaszolt is, hogy nem olcsó, különleges felszerelést használ. Olykor duplarotoros helikoptert, régebben analóg filmes gépet, ma már digitális hátfalat…

És hogyan készülnek?

…amelyben szó esik a következő eszközökről:

• fényterelő lemezek stúdióvakukhoz
• minták, amiket a fényforrás és a tárgy közé teszünk, hogy az árnyékokat befolyásoljuk
• zászlók, amik bizonyos részeket, formákat takarnak ki a fényből
• zselés színszűrők
• “gobo” (goes before optics), ami lényegében olyan, mint a minta vagy a zászló
• méhsejtrács, hogy irányított fényt kapjunk
• softbox a nagy felületű fényforrásért
• “snoot” ami a méhsejtrácshoz hasonlító eredményt nyújt
• ernyők, a szórt fényért

Bővebben

(ha valaki ismeri pl. a snoot magyar megfelelőjét, kérem, ne tartsa magában)

Ezen kívül természetesen számos egyéb fényformáló létezik (beauty dish, sto-fen kupakok, luminquest fényterelők), így feltenném a kérdést a Kedves Olvasóknak, hogy ki melyiket használja, és mennyire elégedett vele?

Röviden: az expozíciósorozat tagjait egymás fölé helyezi külön rétegekre, majd megfelelő kijelölési technikákkal maszkolja ki a kellő és nem kellő részeket az adott rétegből, majd összeáll a kész kép

Bővebben

1. Menjünk olyan közel, amilyen közel csak tudunk
2. Kerüljük az erős fényeket, ne fotózzuk direkt napfényben, használjunk diffúzort
3. Használjunk gyors zársebességet, nyitott rekeszt
4. Tisztítsuk meg a környéket, hogy semmi ne terelje el a figyelmet a főtémáról
5. Használjunk kis mélységélességet, hogy az elő- és háttér elmosódjon, de a bogarunk maradjon éles.

Bővebben

Természetesen itt éles határt kell húzni az “ipari” és “magán” megrendelők között, ugyanis akinek termékfotókra van szüksége, elég egy DVD-n odaadni a képeket, viszont az esküvői fotóit mindenki szereti a kanapén kényelmesen elhelyezkedve lapozgatni kedvesével.

A kulcsszó a fotókönyv. Készítsünk a kész, bemutatásra szánt képekből egy nyomdai technikával előállított albumot. Erre ma már Magyarországon is számos vállalkozót találhatunk (CEWE, IHB…), akik már 2500 forinttól elkészítik a legjobb pillanatokat megörökítő fotóinkból a könyvet. Természetesen árban a határ a csillagos ég.

A bejegyzést ihlető oldal

Az eredeti bejegyzésben a linkek hibásan szerepelnek, ezért alul láthatóak a javított linkek.

http://www.artleather.com/

http://www.zookbinders.com/

http://www.queensberry.com/

http://www.wgbooks.com/

http://www.albumsaustralia.com.au/

Adatbázison alapszik

aminek hátránya az operációs rendszer frissítésekor, új merevlemezekkor jelentkezhet (a szerző szerint)

Redundancia a Bridge és Adobe Camera RAW programokkal

a Lightroom, a Bridge és az ACR kombinációja. Megéri kiadni azt a plusz költséget egy pár apró többletfunkcióért, ha már befektettünk egy jelentős összeget a Photoshop (vele együtt az ACR és a Bridge) program(ok)ért?

Mentális fertőzés, a Lightroom kultusz

“‘Azért mert neki is az van, nekem is kell”

Bővebben

Meglepetésemre ez év közepén kaptam egy meghívást a Leicától, hogy a Photokina előtt egy nappal részt vehetek az új termékeiket bemutató fogadásukon

Nekem érdekes volt a tervezőkkel, a tulajdonossal találkozni, akik egy forradalmian új rendszert és formátumot (30×45) akarnak bevezetni. Újfent sikerült nekik brutálisan egyszerű gépet és objektíveket tervezni. Néhány gomb, AF, 37,5 megapixel, a redőnyzár mellett választható központizár – az objektívek többségében -, épp ezért 1/4000-es vakuszinkron, gyakorlatilag vízálló gépváz és objektívek, 35-től 180 mm-ig. A „Maestro” elnevezésű imageprocessort (dual-core) a Fujitsu-val közösen fejlesztették, 16 bit-es színmélységgel rögzíti a DNG és/vagy JPG fájlokat SD és/vagy CompactFlash kártyákra. A gépváz és objektívek kipróbálása - 2009 közepén tervezik az első gépek piacra juttatását- rám nagy hatást tett. A gép és objektívek magas ára miatt (tervezett gépár 20-25000 Euro) a Leica szeretne kiépíteni egy hálózatot, ahol bérelni lehet majd a rendszert.

(A velük eltöltött délelőtt után, bár nem szándékoztam, de végig próbáltam a Canon, Nikon, Hasselblad dolgokat, hogy benyomásokat szerezzek róluk, egy héttel a Photokinán tett látogatásom után is a Leica S2-es hatása a legmélyebb.)

A Leica alapgépe a digitális M8 a leicás fórumon felvetett ötletek, javaslatok alapján lett frissítve. Az újdonságok közül szerintem a csendesebb és késleltethető zárszerkezet, valamint az automata ISO a legfontosabb.

Négy új optika 1,4/21 mm, 1,4/24 mm, 3,8/24 mm valamint az új Noctilux 0,95/50 mm közül három nagy fényerejű, így egyértelmű, hogy fejlesztésekor a kimagasló Bokeh biztosítása és a rossz fényviszonyok melletti vaku nélküli fotózás lehetőségének megteremtése volt a cél. A Luxok ára 5000 Euro, a Noctié pedig 8-9000 Euro lesz.

„AquaDura” bevonattal frissültek a Televidek, és új LEICA DIGITAL ADAPTER 3 adapterrel egészült ki a „Leica Digiscoping”. Ez utóbbi segítségével a megfigyelt téma a C-Lux és a D-Lux gépek csatlakoztatásával meg is örökíthető.

Végül a Leica elkészítette a saját digitális projektorát, a Pradovit D-1200-at, ami a képek fotórealisztikus megjelenítését tűzte ki célul.

Néhány fotóst biztosan inspirálnak majd a Leica újdonságai, de valószínűleg többen nem értik majd, mire ez a nagy felhajtás és drágaság.

Turóczi Tiborc

További fotók Turóczi Tiborc honlapján tekinthetők meg:
http://www.turoczi-tiborc.com/Leica-VIP/enter.html
http://www.turoczi-tiborc.com/Leica-AFRika/

1. Figyeljünk a fényekre, ugyanis az iránya, a mennyisége, a színe… talán az egyik legnagyobb hangulat-befolyásoló tényező.
2. Legyünk rugalmasak, alkalmazkodjunk a körüményekhez.
3. Kerüljünk közel, néha veszélyesen közel a “tűzhöz” (ugye emlékszünk az elmúlt évek zavargásain készült képekre)
4. Várjunk. Mégpedig a megfelelő pillanatig.
5. Találjuk meg az egyensúlyt
6. Találjuk meg a történetet

Bővebben

Ezen kívül a cikkben is említett további olvasnivaló