Kipróbáltuk: HP Deskjet D2560 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2009. március 11. 08:15 (Fotónyomtatók)
A Hewlett-Packard két otthoni nyomtatóját próbáltuk ki az egyszerű A4-es asztali nyomtatók közül. A legkisebb D2560-as olyan olcsó, hogy áráért majdhogynem egy-egy tintapatront vehetük. Mondhatnánk azt is, hogy a nyomtató 3e Ft-ba kerül, amelyhez 9e Ft-ért kapunk tintát. Bizony, ez nem áll messze a valóságtól. De mire képes egy ennyire olcsó készülék? Természetesen utánajártunk.

Külső

Bevezető

A HP belépőszintű nyomtatói - melyek nem elsősorban fotónyomtatásra vannak kihegyezve – a Deskjet családba tartoznak. Tavaly ezen család egy középszerű modelljét próbáltuk ki, idén azonban még lejjebb nyúltunk, és az egyik legolcsóbb A/4-es nyomtatót vettük górcső alá, amely ára bőven 15 ezer Ft alatti.

A HP Deskjet D2560-ban új jelzésű tintapartonokat használhatunk, melyek a 300-as sorozat részei. A 350-es sorozattal ellentétben itt a fekete és színes tintákat tartalmazó cartridge-ek nem kaptak más számjelzést, így 300-asból létezik külön fekete és külön színes változat is. Az új számozás ellenére ezekben a tartályokban is Vivera tinták találhatók.
Mivel a színes tinta egy patronban tartalmazza a cián, sárga és bíbor színeket, s nincs lehetőség a színenkénti cserére, gazdaságos nyomtatásról nemigen beszélhetünk. Ebből is látszik, hogy ez a termék elsősorban dokumentum nyomtató, s csak másodsorban feladata a színes, esetleg fotónyomtatás.

A használt cartridge-ek tehát a következők:
  • HP300 (CC640E): fekete, 4,5 ml
  • HP300 (CC643E): három színű, 3,5 ml
A termál tintasugaras fejet egyébként a tintatartályokkal szerelték egybe, így annak cseréjekor a fejet is cseréljük.
Legjobb minőségben 4800×1200 dpi optimalizált felbontást érhetünk el, amely már fotónyomtatásra is elegendő, de tegyük hozzá, hogy már középkategóriában is nagyobb felbontással találkozhatunk, ahol a színenként cserélhető tartályok mellett különálló strapabíró fejet használnak.
A nyomtatás során maximum A/4 méretű lapokat használhatunk, de persze kisebb papírokkal is elboldogul a D2560.

Belépőszintű modellről lévén szó, kártyaolvasóval, CD-nyomtatási képességgel, WiFi támogatásról, illetve hálózati nyomtatás lehetőségéről nem beszélhetünk.

A nyomtatás sebességének gyári adatai: A4 dokumentum vázlat módú nyomtatásnál: fekete-fehér 26 lap/perc, színes: 20 lap/perc, 10×15 cm-es fotó vázlat minőségű nyomtatásnál 26 mp.
A fenti nyomtatási sebességek a leggyengébb minőségre vonatkoznak!

Külső, design

Olcsó nyomtatóhoz olcsó dizájn dukál – mondhatnánk a Deskjet D2560-ra nézve. S valóban, a nyomtató nem tűnik túlzottan túlrajzoltnak. Külsejét az egyszerűség jellemzi, műanyag borítása a sarkokon és elöl lekerekített. Kezelőszerveit a bal oldalra helyezték, s mivel nincs túl sok belőle, nem is hat bonyolultnak a gép használata – egyébként valóban nem az.

A készüléken található gombok a következők:
  • Ki/bekapcsoló
  • Nyomtatás törlése
  • Lap behúzása/folytatás

Az üres lapokat a kihúzható tálcára helyezhetjük, itt foglalnak helyet az A4-es papírok, vagy a kisebb fotópapírok. Egyszerre csak egyfélét tarthatunk a gépben, sima fénymásoló papírból például maximum 80 lapot.

A DC adapter csatlakozója hátul kapott helyet, emellett találjuk az USB aljzatot is.
PictBridge csatlakozó nem került a kis Deskjet-re.

Üzembe helyezés, kezelés

A kicsomagolása, majd a nyomtatópatronok betöltése után jöhet a szoftver és driverek feltelepítése. A 10 percig eltartó folyamat során a gép megkér minket, hogy csatlakoztassuk a nyomtatót és kapcsoljuk be. Ezt egyébként érdemes eddig tartogatni is, mert a driverek nélkül bekapcsolt és csatlakoztatott nyomtató felboríthatja a Windows kényes egyensúlyát. A cartridge-ek behelyezése, majd a szoftver feltelepítése után fejigazítást érdemes végrehajtanunk a legjobb képminőség elérése érdekében.
Ezt a HP szoftveréből végezhetjük, amely egy lap kinyomtatása után manuálisan kéri vissza a legjobb fedettségű minták kódjainak beírását. Ez a módszer amellett, hogy kényelmetlenebb, több hibalehetőséget is rejt magában.

A fotónyomtatást a gyárilag mellékelt HP Photosmart Essentials v2.5-ből is végezhetjük, de természetesen képszerkesztő programból is használható a készülék. A Photosmart Essentials természetesen frissíthető az újabb változatokra is. E programban címkék, albumok, vagy a mappáink szerint tekinthetjük meg a fotóinkat, illetve választhatjuk ki azokat nyomtatásra. A hagyományos fotónyomtatás mellett fényképalbum-oldalakat, vagy fényképsablonokat is szerkeszthetünk, ahol egy oldalra több kép, akár különböző méretben is felkerülhet.
A nyomtatás előtt megadható a papír mérete, típusa, szegély vagy szegély nélküli nyomtatás módja, kérhetünk automatikus fényképjavítást (világosság, kontraszt, színek változtatása), automatikus vörösszem eltávolítást, fotódátumozást, választhatunk a „fit” és „fill” képelhelyezési módok közül, illetve megadhatjuk a nyomtatási minőséget.

Tesztünk során mi is a fenti programból nyomtattuk a fotókat, hogy a gyári legjobb minőséget érhessük el.

A vörösszemek korrekciója is a Photosmart Essentials szolgáltatása. Ennek során a képről jó hatékonysággal tűnteti el a program a vörös pupillákat, s javítja ki azt feketére.

A meghajtóprogramban többféle szolgáltatás áll rendelkezésünkre, mint a fejigazítás, fúvókatisztítás, tesztoldal nyomtatás, görgők tisztítása, papíradagoló tisztítás, illetve megtekinthető az egyes tinták mennyisége.
  1. Külső
  2. Mérések

Magyar Fotográfiai Múzeum: jelen és jövő

Nemrég ismét előkerült a sajtóban a városligeti múzeum építések ügye, ami a mi számunkra azért érdekes, mert a tervekben egy új FotóMúzeum is szerepel. Ennek kapcsán egy rövid interjú reményében kerestük meg a jelenleg vidéken üzemelő intézmény igazgatóját, Baki Pétert.

„Nem élmény ha látok valamit a víz alatt, csak ha megmutathatom” – interjú Selmeczi Dániel búvárfotóssal

Aki kicsit is érdeklődik a víz alatti képek iránt, bizonyára találkozott már Selmeczi Dániel nevével és fényképeivel. A fiatal búvár...pontosabban természetfotóssal munkájáról, felszereléséről, és a cápák rossz marketingjéről beszélgettünk.

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Minél több impulzus kell” - interjú Máthé András fotóművésszel

A digitális technológia felszabadít, az akthoz pedig kell egyfajta fura női-férfi viszony – vallja Máthé András. A fotóművésszel többek között a spontán képekről beszélgettünk és arról, hogy a hűtőben felejtett ételből is lehet esztétikailag szép alkotás.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Ha egyvalaki meglátja a tanulságot, már nem dolgozol hiába” – interjú Kecskeméti Dávid fotóriporterrel

A partiktól a könnygázszagig mindent és mindenhol fényképez Kecskeméti Dávid, a Blikk fotósa. Elmondása szerint a bulvár vegyes terület: egyszerre jellemzi a balesetek szörnyű világa és a sztárok csillogása – hibázni pedig csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.