Kipróbáltuk: Nikon 1 J1 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2011. október 5. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)

AF, LiveView, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

Az automatikus élességállítás területén kiemelkedőek az új Nikon 1 gépek. Az ebben a kategóriában megszokott kontraszt alapú autofókusz mellett fázis-különbség elvén működő mód is elérhető. A pontos technológiai megvalósítását nem ismerjük, emiatt egy kicsit szkeptikusan is fogadtuk (a Fujifilmtől hallottunk már hasonlót, de az nem igen akart működni). A próbák során azonban bebizonyosodott, hogy valóban sok esetben tudja a gép, merre kell indulnia a helyes élesség eléréséhez, s ilyenkor SLR-hez hasonló sebességű élességállítást kapunk. Néha azonban kontraszt alapúra vált át (azonos megvilágítás esetén is), s előre-hátra keresgél. De ez a művelet sem lassú, az átlag kompaktokhoz képest ez is jóval gyorsabb.

A szenzorra épített fázis-különbség alapú rendszerről nem kaptunk részletes technológiai ismertetőt, viszont a látottak és tapasztaltak alapján közelítőleg feltérképezhető.
A szenzoron bizonyos megvilágítási körülmények között (homogén, párhuzamos beeső fény, megfelelő beesési szög) jól látható vízszintes csíkozottság vehető észre, mely a szenzor szélességének 75%-ában húzódik (a hosszanti oldallal párhuzamosan), s mindösszesen 9 darab van belőle.

A törőék-sorok elhelyezkedése biztosítja, hogy a lehető legtöbb esetben használható segítséget adjon.
De fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon ez nem rontja-e a képek törőék-sor alatti részét. Nos, a válasz prózai: az esetek igen túlnyomó többségében nem.

Tulajdonképpen ennek felismerése is egy véletlen következménye. Véletlenül pont úgy sikerült a Nikon 1 V1-gyel ISO tesztábránkat lefotózni, hogy az ábra vízszintes vonalai tökéletesen párhuzamosak a szenzor hosszanti oldalával, ráadásul (s itt jön az igazi csoda!) a vonal széle pontosan a törőék alá esik. Ennek következménye, hogy a gépen belüli képfeldolgozás - mely a törőék-sor alatti kép javítását végzi feltételezhetően az Adobe Photoshop CS5-ben is megjelent Content Aware Fill-hez hasonlóan -, itt nem tudott mit kezdeni a helyzettel. A törőék sortól felfelé világos, lefelé sötét részt talált, hát kiátlagolta. De ettől éppen jól láthatóvá vált.
Ugyanezen okból jelent meg hasonló anomália néhány betű talpa alatt.
Megpróbáltuk egy könyv oldalának többszöri (képenként enyhe eltolása mellett készült) fotózásával reprodukálni a furcsaságot, de nem sikerült.
Átnéztük az összes készült tesztfotót, de nem találtuk nyomát a hibának (pedig könnyű dolgunk volt, tudtuk, hol kell keresni a képen, de így sem jártunk sikerrel).
Megnéztük a J1 ISO képeit (amelyek már enyhén ferdék is), szintén nincs nyoma ennek a jelenségnek.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a törőék-sor okozta képi hibák a legritkább esetben jelentkeznek, ennél még a moiré hatása is sűrűbben okozhat gondot, amely ráadásul 10×15 cm-es papírképnél is láthatóan jelentkezhet, nem úgy, mint ez a hatás.

Ritka, törőék-sor okozta képtorzulás (Nikon 1 V1)

fókusz területek
Az autofókusz mérőmezőt 15×9-es mátrix pontjaira állíthatjuk, de van lehetőség arra is, hogy a gép ismerje fel automatikusan a szükséges pozíciót. Ezen felül témakövetés és arcfelismerés is rendelkezésre áll.

Gyenge fényben a vázra szerelt zöld színű LED szolgál segédfényként, melynek hatótávolsága kb. 2-3 méter.

A fókuszmódok között egyszeri és folyamatos is választható, illetve kézi élességállítás is használható. Ez utóbbi esetben digitális zoom segíti a pontosabb élességállítást. Sokkal jobb lett volna, ha a nagyítást nem ilyen módon oldják meg. Igazság szerint kicsit érthetetlen is a dolog, hiszen a szenzor képes teljes felbontásban 60 kép/mp-es kiolvasásra is, vagyis a frissítéssel nem lenne gond, s ha a teljes képből egy képkivágást jelenítene meg a gép, tökéletesen tudnánk élességet állítani. Így sem lehetetlen, csak sokkal nehézkesebb a gyenge minőségű nagyítás miatt.

A fénymérés középpontosan súlyozott, mátrix, vagy szpot elvű lehet (a kép 2%-án) .

Sorozat fényképezés, videó

A gyors CMOS szenzor lehetővé tette, hogy sorozatfelvételt kategórián belül kiemelkedő sebességgel készítsünk. A Nikon 1 J1 normál módban 4,2 kép/mp sebességgel készít sorozatot, de nagy sebességű sorozat is készíthető 10, 30 vagy 60 kép/mp-cel. A felbontás még a legnagyobb sebességnél is marad 10 megapixel.
Nagy sebességű módokban (10-60 kép/mp) a sorozat a puffer telítődése után befejeződik, míg normál módban folytatódik a kártya sebességének függvényében. A Nikon J1 12-13 képig képes nagy sebességű sorozatfelvételre.

Hagyományos sorozatokon túl expozíció sorozat nem érhető el. Időzített (időközi) sorozat azonban beállítáható, ahol a képek száma 1..999 lehet, míg a képek közötti idő 5 mp és 24 óra között változtatható 1 mp-es lépésben.

A kioldást normál módon felül 2, 5 vagy 10 mp-es időzítővel is végezhetjük, illetve opcionális infravörös távkioldóval (ML-L3) azonnali vagy 2 mp-es időzítés választható.

Videofelvételt maximum 1920×1080 pixeles felbontásban készíthetünk, emellett 1280×720 pixeles mód áll még rendelkezésünkre. A tömörítés H.264 kodekkel történik, MOV konténerben. A képfrissítés FullHD felbontásnál 60 kép/mp váltott soros, vagy 30 kép/mp lehet progresszív elvnél, illetve 1280×720 pixeles felbontásnál 60 kép/mp progresszív elvnél.
A filmekbe sztereó hang kerül, a videofájlok maximális mérete kb. 2 GB.

A videofelvétel során akár folyamatos élességállítás is használható, amely csendben és gyorsan teszi a dolgát. Szintén működik menet közben a fénymérés is.
A videofelvétel alatt maximum 15 állóképet menthetünk el teljes felbontásban (de 16:9 oldalaránnyal), miközben a mozgóképrögzítés nem akad meg (valóban nem vehető észre szaggatás a felvételben).

A lenti videók a Nikon 1 V1-gyel készültek, de tekintve, hogy a szenzor és a képfeldolgozó rendszer is azonos a két gépben, a videóképességek is azonosak.

1920×1080 pixel, 60i fps, H.264, 29 mp, 40 MB, ~21400 kbps
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Eredeti videó letölthető: ide kattintva

Nem szoványos, de igazán jó funkció, hogy a felvétel elejét és végét fel- és lekeverhetjük, akár fehér, akár fekete képernyőre.

Fókusz teszt
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Fókusz teszt #2
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Szintén különleges lehetőség a mozgó pillanatkép (Motion SnapShot), amely egy rövid videót készít nagy képfrissítéssel, lassított lejátszással (gépen belül lejátszva négy féle választható zenével), s emellé egy fotót is készít teljes felbontásban (16:9 oldalaránnyal).

Választhatunk nagy képfrissítési sebességű SlowMotion videórögzítést is, ez esetben 5 mp-es felvétel készülhet 400 kép/mp vagy 1200 kép/mp-es sebességgel 640×240 illetve 320×120 pixeles felbontásban. Lejátszáskor 30 kép/mp frissítéssel nézhetjük vissza a videót, amely 13,3×-es illetve 40×-es lassítást jelent.

640×240 pixel, felvétel 400 fps, lejátszás 30 fps, H.264
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
320×120 pixel, felvétel 1200 fps, lejátszás 30 fps, H.264
Eredeti videó letölthető: ide kattintva

Magyar Fotográfiai Múzeum: jelen és jövő

Nemrég ismét előkerült a sajtóban a városligeti múzeum építések ügye, ami a mi számunkra azért érdekes, mert a tervekben egy új FotóMúzeum is szerepel. Ennek kapcsán egy rövid interjú reményében kerestük meg a jelenleg vidéken üzemelő intézmény igazgatóját, Baki Pétert.

„Fontos, hogy frissek legyünk”- interjú Balla Vivienne divatfotóssal

Tanít, kiállít, fotózik, és mindeközben Youtube, Twitter, honlap, fotóblog, portfólió-mobilapp segíti, hogy munkáját és saját magát megismerjük. Mi azért leültünk vele beszélgetni is.

„Magas labdát erősen kell lecsapni” - interjú Huszti István fotóriporterrel

A 2010-es év legkiemelkedőbb teljesítményért díjban részesült, első kiállítását mint az Év fotóriportere nyithatta meg. Az Index fotósával, Huszti Istvánnal a díjról, munkahelyéről és a gyerki látásmódról is beszélgettünk.

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„Akkor jó, ha időtlen” - interjú Viszlay Márk divatfotóssal

Nem hozzák lázba a divattervezők, és nem elegszik meg a kepeivel. Szakácsnak készült, de fotós lett belőle – furcsa állítások, de igazak, ráadásul az ország egyik legkeresettebb divatfotósáról, Viszlay Márkról szólnak. Mindezek tetejébe szerinte még fénymásolóval is lehet fényképezni.

„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.