Kipróbáltuk: Canon PowerShot Pro 90 IS teszt

0


A három gép közül azonban a Pro 70-es bizonyult a leg időtállóbbnak, hiszen már piaci bevezetésekor is olyan szolgáltatásokat nyújtott, ami hosszú időre biztosította a gép helyét a boltok polcain. A CP900 által elkezdett Nikon sorozat azóta az ötödik (CP900, CP900s, CP950, CP990 és CP995) generációnál (bár ebből nagy lépésnek talán csak a pixelszám növekedéssel járó váltás nevezhető) jár, a Canonnál még csak most érezték úgy, hogy eljött a Pro 70-es leváltásának az ideje.

Persze a Canonnak nem is volt oka a kapkodásra. A Pro 70-es legendásan jóra sikerült, képminősége szinte minden amatőr igényt kielégített. Azonban elmúlt két év, ami alatt a digitális fotózás annyit fejlődött, hogy 1,5 millió pixellel vagy valami nagyon extrát kell nyújtania, vagy pedig nagyon olcsónak kell lennie egy gépnek. Ezek közül a Pro 70-es nyilván valóan egyiknek sem tud illetve akar megfeleleni, eljött tehát a frissítés ideje. Az új modell a PowerShot Pro 90 IS.

Mikor néhány hónapja megjelent a PowerShot G1, akkor sokan gondoltuk azt, hogy az a gép lesz a Pro 70 utóda. Formára ugyan nem, de minőségre, átgondoltságban és szolgáltatásválasztékben megfelelt volna az utód szerepének. Persze a Pro 90-es ismeretében mindez már nem igaz, hiszen ránézére is nyilvánvaló (és nem kell a nevek hasonlóságára támaszkodnunk), hogy a Pro 90 a Pro 70-es leváltására született. A két gép formája nagyon hasonlít egymásra: nagy objektív amire rászereltek egy fogantyút (persze nem, de kb ilyen a hatása) és néhány gombot. Mint a Pro 70-esnél is, az új gép is a korábban tükörreflexes gépek használóinak szeretne könnyű átvezetést nyújtani a digitális világba.

Kívülről
Mint már említettem a Pro 90-es a Fujifilm FinePix4900-ashoz hasonló egy objektívre és egy rászerelt „kapaszkodóra” emlékeztet. Persze ez egy durva megközelítés. Első ránézésre a mindenütt legömbölyített váz elég futurisztikusnak tűnik, de mikor kézbe veszi az ember, akkor rádöbben, hogy nem csak extravagáns, de kényelmes is. A legömbölyített markolat fogása kellemes mivel gondoltak az ujjak végére is. A gép elődjénél valamivel könnyebb, de meg van az a kellemes tömege, amit egy ilyen kategóriájú géptől elvárunk.


A Pro 90 előlapján nem túl sok funkcionális elem található. A jó 10 cm-re előre nyúló optika domináns szerepet játszik az előlap kinézetének meghatározásában. A frontlencse átmérője már már a tükörreflexes gépeken megszokott objektívek átmérőjét idézi. Az optika a gép bekapcsolása után sem jön ki tovább a gépből és a frontlencse illetve az előtétlencsék rögzítése sem fordul el, ami egyes szűrők használatakor kimondottan előnyös.
A markolaton illetve az objektív mellett az előlapon található egy-egy sötét folt. Az egyik a távirányító jeleit hivatott fogadni, a másik az időzített felvételeknél jelzi, hogy mennyi idő is van még hátra az expozícióig. Az exponáló gomb a markolat tetején az elölről is jól látszik, mivel a megszokottnál talán jobban meg lett döntve. Ez kimondottan kényelmesnek mondható.


A fényképezőgép teteje már kicsit mozgalmasabb. A nagyméretű objektív miatt a felület egészen nagy. A markolatnál kicsit kiemelkedő részen található a nagyméretű, a G1-esnél is használt információs LCD, ami tisztán, áttekinthetően ad tájékoztatást a gép beállításairól. Egyetlen megjegyzésem hozzá, hogy ebben a kategóriában mostmár nem ártana háttérvilágításos LCD-ket a gépbe szerelni. Az LCD alatti fekete gombbal lehet a gépet sorozatfelvétel illetve időzített felvétel módba kapcsolni.

A markolat és az objektív közti részen három gomb kapott helyet. A legalsó kivételével ezeknek csak visszajátszás módban van szerepük. A legfelső gombbal aktiválhatjuk a Jump módot, amiben a kártyán lévő képek közt ugorhatunk. A középső gombbal léphetünk Index módba, míg a legalsóval a képernyőn megjelenő kép nagyítása kapcsolható ben. Ez utóbbi gomb felvétel módban a szpot fénymérési mód bekapcsolására szolgál.

Az objektív tetején a tükörreflexes gépekhez és a Pro 70-hez hasonlóan egy a Canon rendszervakuk kezelésére is alkalmas vakupapucsot találunk. E mellett természetesen van beépített vaku, így nem kell mindig magunkkal cipelni a nagyobb villanót. A beépített felugró rendszerű vakut a gép automatikusan nyitja mikor arra szükség van. Kikapcsolt állapotban természetesen a helyén marad. Az objektív legvégén lévő három pici lyuk a beépített mikrofont rejti. Erre videófelvételek készítésekor van szükség, mivel a Pro 90 a mozgóképekhez hangot is képes rögzíteni.


A gép hátlapja a szokásos Canon gombokat tartalmazza. A markolaton a hüvelykujj végénél található a négy irányba billenthető navigáló gomb, ami kicsi ugyan, de elég nagy biztonsággal kezelhető. A markolat hátsó részén található még a SET és a MENÜ gomb. Az utóbbival az aktuális mód menüjébe lehet belépni, míg az előbbi az egyes beállítások rögzítésére szolgál. A hátlap markolat felöli részének alján található led a kártyaműveletekről és a tápellátásról/töltésről informál. A hátlap másik oldalán a Canon gépeken megszokott kihajtható LCD-t találjuk. Az 1,8″ átmérőjű LCD kellően nagy felbontású és a tükröződésmentes borításnak köszönhetően napfényben is egész jól használható. A képernyő alap állapotban a gép felé néz, azonban a panelt teljesen meg lehet fordítani úgy, hogy az LCD a gép hátlapján legyen látható. Ez a fajta kihajtható LCD olyan szabadságot ad a fotózásban, amit még az elfordítható optikájú Coolpix sorozat sem nyújt.


Az LCD panel jobb oldalán függőlegesen még három gombot találunk. A legfelső gomb az expozíciót rögzíti a következő felvételre. Ha a vaku engedélyezve van, akkor az kinyílik és mérő villantást végez. Ez a funkció csak programautomatika (P) blende és záridő előválasztás (Av és Tv) módokban használható. A középső gomb négy funkciót kapott: expozíció kompenzáció, fehéregyensúly, vaku fényerő kompenzáció és automatikus alul- és túlexponálás. Ezek közt a beállítások közt a gomb ismételt megnyomásával lehet váltani. A harmadik, legalsó gombbal a képernyőn megjelenő információmennyiség határozható meg. Ezzel a gombbal nem lehet az LCD-t teljesen kikapcsolni, az csak a panel behajtásakor kapcsolódik ki.

A hátlap tetején található az elektronikus, de éppen ezért valós képet mutató kereső. A gumírozott bevonatú keresőnyílás egy kb 1 cm-re kiemelkedő padon van. Ez kényelmesebbé teszi a kereső használatát. A dioptriaállításos keresőben lévő miniatűr LCD a Fujifilm FinxePix4900-asban megismerthez hasonló, de annál talán egy picit nagyobb felbontású (de lehet, hogy csak hozzászokik az ember). Minden esetre a keresőben lévő kép egész jól használható a képek megkomponálására, mivel azon mindazok az információk megjelennek, mint amiket a hátlapn lévő LCD monitoron látnánk. Az LCD kereső használatának előnye, hogy erős napsütésben is jól látszik és talán egy kicsit kevesebb energiát fogyaszt. A dioptriaállítás kivételesen jónak tűnik. (Sokszor nem látom értelmét az állításnak, mert a változás nagyon minimális.)


A váz objektív felöli oldalán található még egy sor nagyon fontos gomb és kapcsoló. A kereső szomszédságában található a fényképezőgép módválasztó kapcsolója (Felvétel, Ki, Lejátszás, PC kapcsolat) és a módválasztó tárcsa (Manuális, Blende előválasztás, Záridő előválasztás, Programautomatika, Auto, Fix fókusz, Portré, Tájkép, Éjszakai felvétel, Fekete-fehér, Panoráma és Videó). Ez a két elforgatható tárcsa/kapcsoló egymás tetejére került és ugyan azon tengely körül forognak. Az elgondolás biztosan nagyon jó, de a gép használatának talán ez a legbosszantóbb része. Megesik ugyanis (ráadásul elég könnyen), hogy bekapcsoláskor vagy a gép visszajátszás módba kapcsolásakor az ember elfordítja a módválasztó tárcsát is, ami ha nem figyel kellőképp a delikvens, akkor teljesen rossz képet is eredményezhet. Ez egy ilyen jónevű gyártó, ilyen kategóriájú gépén nem szabadna, hogy előforduljon.

A két tárcsa mellet található még két gomb és egy kapcsoló. Az első gomb mint már szó is volt róla a vakumód választó gomb. A mellette találhatóval a kézi élességállítás aktivizálható, amit a markolaton lévő tárcsa le illetve felfelé billentésével vezérelhetünk. A harmadik vezérőelemmel, a kapcsolóval az objektívbe épített optikai képstabilizáló rendszert kapcsolhatjuk be illetve ki. Ez a funkció képviseli talán a legértékesebb tudást. Nagy zoomnál illetve kevés fénynél nagyon könnyű berázni a gépet. A bekapcsolt képstabilizátor ezt a berázásveszélyt küszöböli ki meglehetősen nagy precizitással.


Az objektív végén lévő tárcsa a zoom vezérlésére szolgál. A megoldás sokkal jobb, mint az egyszrű gombos vezérlés, de elgondolkodtató, hogy miért van szükség a motoros lencsemozgatásra. Szerintem sokkal egyszerűbb, de mindenképpen sokkal kényelmesebb és használhatóbb a hagyományos objektíveknél megszokott mechanikus vezérléső zoom. Remélhetőleg a gyártók is mihamarabb rájönnek erre és nem alkalmazzák újra és újra ezt a buta technológiát.

A gép oldalán találhatók még a csatlakozók (USB vagy soros, A/V és hálózati adapter) illetve a hangszóró. Ezeket egy gumiszalagon lógó műanyag lap borítja. A megoldás abból a szempontból biztosan jó, hogy védi az érzékeny részeket, de egy idő után nagyon idegesítő volt, hogy azzal a viszonylag nagy fedlappal kellett kűzdeni minden egyes alkalommal mikor akkumulátort szerettem volna tölteni.


A gép markolat felöli oldalán található a kártyanyílás, amit egy jól záródó ajtó véd. A fényképezőgép Type II-es kártyahelyet kapott, ami lehetővé teszi, hogy a Pro 90-et Microdrive-val használjuk. A kártyanyílás ajtaja egyszerű és jól zár. A nyitást egy gyenge rugó segíti.

A Pro 90 alja már nem tartogat sok meglepetést. Kb középen található a fém állványcsavar, ami sajnos nem az objektív közepére került, így a panorámaképek összefűzésekor lehetnek gondok. A markolat alján lévő elhúzható majd kinyitható ajtó mögött van a gép áramellátását biztosító lítium ion akkumulátor, ami azonos az EOS-D30-ban és a G1-esben megismert Canon BP-511-es modellel.


Amiről nem esett még szó. A gép burkolata az LCD panel hátlapjának kivételével mindenütt műanyag. Ez még nem is lenne gond, hiszen nagyon sok gépen van műanyag/gumi borítás. Nem tetszett viszont ez a két fajta műanyag, amit a Canon a gépen és a markolaton használt. Mindkét felület nagyon sérülékeny és a gumírozottnak tűnő felület sem biztosít elég tapadást. Kár, hogy a Canon nem használta fel a komolyabb tükörreflexes gépeknél felhalmozott tapasztalatot az anyagválasztásban.

Felvétel mód
Mint az a módválasztó tárcsa ismertetésénél is látható volt a PowerShot Pro 90IS a kezdőtől a félprofi felhasználóig mindenki igényeit kielégíti. Ha az ember szeret játszani a beállításokkal, akkor lehetőség van a teljes manuális beállításra, de ha csak az események megörökítése a cél, akkor választhatunk az automatika kínálta programok közül. Persze a manuális módok célja nem elsősorban a kísérletezés. Segítségével olyan szituációkban is remek képek készíthetők, amikor az automatika beállításai nem megfelelőek.

Felvétel módban a fényképezőgép a megszokott módon viselkedik. A kereső használatakor a legfontosabb információkat az LCD-nek köszönhetően a keresőben ugyan úgy látjuk a képen mint az LCD monitor használatakor. Az exponáló gomb enyhe lenyomása után a gép fényt mér, ha szükséges és engedélyezett akkor kinyitja a vakut és élességet állít. Mivel elsősorban egy amatőr gépről van szó, ennek a műveletsornak a végrehajtása eltart egy ideig, így fel kell készülnünk rá, hogy nem mindig tudjuk elkapni azt a pillanatot amit szeretnénk. Az exponáló gomb lenyomása és az exponálás közti idő a Fix fókusz módban a legrövidebb (majdnem azonnal exponál), mivel itt a gép előre úgy állítja be az optikát, hogy a képen szinte minden éles lesz.

Felvételi menü (P, Tv, Av és M módokban)
A Pro 90 IS menüje azonos a többi PowerShot modellen megismert menüvel. képernyőn két fül szerepel az egyik a felvétel menüt, a másik a beállítások menüt takarja. A Felvételi menüben a következő pontokat találjuk:

  • Felbontás L (1856 x 1392), M (1027 x 768), S (640 x 480) Pozitív, hogy a kis ikon és a betu mellett szerepel a pontos pixelszám is.
  • Tömörítés Super-fine (4,8:1), Fine (8:1), Normal (12:1) Super-fine módban a tömörítési veszteség gyakorlatilag nem látható.
  • Fájlformátum JPEG, RAW (RAW formátum használatánál a CCD-ből érkező kép változtatás nélkül kerül a kártyára. A jobb helykihasználás érdekében a gép egy vesztesteségmentes eljárással tömöríti a fájlokat. A RAW fájlok olvasása a gép mellé adott TWAIN meghajtóprogrammal vagy egyéb programokkal (pl. Bibble) lehetséges)
  • Érzékenység AUTO (50-100), 50, 100, 200, 400 (Az 50-es érzékenységre szüksége is van, mert magasabb érzékenységnél a képek nem olyan tiszták, mint egyes hasonló kategóriájú gépeknél.)
  • Digitális zoom OFF, 2x, 4x
  • Ellenorzőkép OFF (nem jelenik meg az exponálás után), 2 mp, 10 mp (a kép exponálás után 2 vagy 10 másodpercig látható a kijelzőn)
  • Képszámozás On (minden kártyacserénél újrakezdi a számozást), Off (folyamatosan számoz)
  • Kontraszt A belső képfeldolgozó algoritmust befolyásolhatjuk ą1 lépéssel.
  • Élesség Hasonlóan az előzőhöz, csak a képen lévő élek keménységét, lágyságát befolyásolhatjuk.
  • Színtelítettség Mint az eloző kettő, csak a színtelítettség változik.

Setup menü
Ebben a menüben a gép viselkedésével kapcsolatos dolgokat határozhatjuk meg.

  • Hangjelzés Ha bekapcsoljuk, akkor minden gomb lenyomásakor pittyeg és még expozíciókor is hangot ad. Szerencsére kikapcsolható.
  • LCD fényerő Két lépésben állítható, nem sok értelme van.
  • Hangerő Felvétel módban az expozíciónál játszott zörej hangerejét, visszajátszáskor a videó hangját befolyásolja.
  • Automatikus kikapcsolás On, Off (Ha be van kapcsolva, akkor a fényképezőgép 3 perc inaktivitás után stand-by módba kapcsol.)
  • Dátum/Idő Itt állítható be a dátum és az idő. Három megjelenítési formátum közül is választhatunk.
  • Formatálás Formatálás előtt megmutatja a kártya telítettségét, ami nagyon hasznos tud lenni.
  • Nyelv A Canon az egyik legjobb cég ezen a területen. A gépekben a egy halom nyelv közül választhatunk (angol, német, francia, holland, dán, finn, olasz, norvég, svéd, spanyol), de magyar még mindig nem szerepel a listán.
  • Videó kimenet NTSC, PAL

Visszajátszás
Visszajátszás állásban a fényképezőgépen minden szokásos visszajátszási funkció elérhető, így lehetőség van a képek nagyítására (2 lépésben: 2,5x és 5x), a kép tüzetes átvizsgálására, indexképes megjelenítésére is.

Visszajátszás menü

  • Egy kép törlése Az LCD-n a képeket a jobbra és a balra nyilakkal lapozhatjuk. A kiválasztott képet a Set gombbal lehet törölni.
  • Minden kép törlése A kártyán illetve az adott mappában lévő összes képet törli, kivéve a levédetteket.
  • Védelem Véletlen törlés ellen védhetjük le képeinket.
  • Elforgatás Sajnos nem minden gépben van meg ez a funció: az álló képeket elforgathatjuk, hogy azok helyesen jelenjenek meg a képernyőn.
  • Vetítés A kártyán lévő képekből bemutatót rendezhetünk.
  • Nyomtatási paraméterek A DPOF szabvány szerinti nyomtatási beállításokat végezhetjük itt el.

Képminőség
A kritikai észrevételeink azonosak a G1-nél fesoroltakkal. 50-es érzékenységnél jó fényviszonyok közt a képek nagyon szépek. Nagyon enyhe zaj (inkább csak annyi, hogy az egyszínű felületek nem annyira homogének) látható, de nem csak, hogy nem zavaró, de a papírképen nem is jelennek meg. Nagyobb érzékenységnél azonban a kép egészen zajossá válik, ami 400-as értéknél már igencsak zavaróan jelentkezik.

Mint a G1-nél, a fehér egyensúly és a hosszú expozíciós felvételeknél a zajszűrés szenzációsan jó. A képek annyira tiszták, hogy hihetetlen. A fehér egyensúly nem csak manuális, de teljesen automatikus módban is kimondottan jó. Valahogy olyan kellemes színűre állítja a képeket még extrém esetben is. (Néha, nagyon kevert fénynél téveszt, de ez másik gépnél is előfordul.)

Természetesen a Pro 90 is örökölte a Pro 70-es azon képességét, hogy a CCD által rögzített jeleket változtatás nélkül is el lehet menteni. Ez a RAW formátum. Ilyenkor a képet a fényképezőgéphez mellékelt szoftver segítségével a számítógépen kell feldolgozni. Ez elméletileg egyes esetekben jobb képminőséget eredményezhet, azonban sok utómunkát igényel. Érdemes meggondolni, hogy mely felvételeknél van arra a minimális képminőség javulásra szükség, mert amelyeknél nem, ott célszerű JPEG formátumban menteni a képeket. A leggyengébb tömörítésnél ugyanis a veszteség olyan minimális, hogy a kép minősége vetekszik a TIFF formátumú képek minőségével. A gépbe éppen ezért nem is építettek TIFF mentési lehetőséget.

Az objektív a 10x zoom ellenére nagyon szépen teljesített. Egyetlen észrevétel, hogy full telénél úgy tűnt, mintha a képek a sarkok felé már nem lennének teljesen élesek. Persze ez a képeken nem mindig tűnik fel, így ezt csak jelzés szinten említeném meg. A színszórás a kontrasztos éleknél előfordul, de nem roszabb mint más (sokkal kisebb zoom átfogású) 3 millió pixeles fényképezőgépeknél.

Akkumulátor
Lehet, hogy csak nekem tűnt úgy, de mintha a gép kicsit sokat fogyasztott volna. Persze ilyen teszteknél az ember nem kíméli a gépet és mindent végigpróbál, de kicsit meglepődtem mikor egy esetben 50 darab vakus, nagy érzékenységgel, de a kereső használata mellett készült felvétel után megjelent az akku merülésére figyelmeztető ikon. Kicsit többet vártam. De ettől függetlenül az akku élettartama nem rossz. Ha marad még pénz a gépre szánt keretben, akkor (mint szinte minden gépnél) érdemes elgondolkodni egy tartalék akkumulátor beszerzésén.

Szoftverek
A fényképezőgéphez a következő szoftverek járnak:

  • USB / TWAIN meghajtó
  • Remote Capture
  • Photo Stitch
  • Photo Record (Windows)
  • Image Browser (Mac)
  • Zoom Browser
  • PhotoShop 5.0 LE

Értékelés
A soknak tűnő, néhol kekeckedő kifogás ellenére a tesztgéptől nehéz lesz megválnom. A 10x optikai képstabilizátoros objektív szenzációsan jól végzi a dolgát. A gép kezelhetősége (a buta zoom gyűrűvel együtt) nagyon kellemes. Tipikusan egy olyan gép, amit olyan fotósoknak csináltak, akik eddig tükörreflexes filmes géppel fotóztak, szeretnék kipróbálni a digitálist, de nem tartják elfogadhatónak az átlagos amatőr szinvonalat és nem akarnak 1 millió forintot áldozni egy profi digitális felszerelésre. Én személy szerint egyetlen egy dologgal nem tudtam megbarátkozni, az pedig az 50-es érzékenység felett keletkező zaj. Ha főként jó fényviszonyok mellett tudunk fotózni, akkor a Pro 90 IS biztos, hogy jó választás lesz.

A fényképezőgépet a Sowah Kft. által forgalmazott EagleTec memóriakártyákkal használtuk.

A gépet a Canon Hungária Kft-től kaptuk.