Samsung Forum 2010

Irházy Róbert (Birdie) - 2010. február 23. 07:00 (Egyéb)
Túl vagyunk a CES-en, az MWC-n és a PMA első napjain, így eljött az idő, hogy a nagyobb szórakoztató elektronikai gyártók az idei év első felére bejelentett termékeiket egyben bemutassák az európai újságíróknak. Tegnap a Samsung rendezvényére voltunk hivatalosak Bécsbe, ahol a 3D-s tévék és robot porszívók mellett kiállították a most szombaton bejelentett legújabb digitális fényképezőgépeket is. Rövid élménybeszámolómban az ebédre elfogyasztott gigantikus bécsi szeleten túl a Samsung EX1-gyel készült tesztfotók képminőségére is kitérek.

Történetünk még szombaton kezdődött, amikor is a Samsung új fényképezőgépeit jelentette be. Kicsit furcsa volt az időzítés, miért pont szombaton, s miért pont este 9-kor. Biztos vagyok benne, hogy néhány újságíró kolléga nem is áldozta be a szombat délutánját azért, hogy a megjelenéskor hírt is adjon az új termékekről. Bevallom őszintén, meg is tudom őket érteni.
De ha kicsit a dolgok mögé nézünk, könnyen beláthatjuk, hogy nem az európai sajtósok életének megkeserítése volt a cél – bár jegyezzük meg, ha ez lett volna, akkor teljes sikert arattak volna. Az ok ennél prózaibb: a PMA sajtónapját megnyitó rendezvényre időzítettek.

Szombat ide, szombat oda bevállaltam az új termékekről a hírek megírását, hiszen első az olvasó. Persze csak a pókerezés után. Akarom mondani előtt.
Nem is baj az, ha az ember pár hír megírása után, agyilag lenullázva ér a pókerpartyra. Sokkal könnyebb így a pókerarc bevágása, sőt, pár kör után még az alvás imitálása is gyerekjáték.

Sztorink lényegi része hétfő reggelre esett, ekkorra hívta össze ugyanis a Samsung Magyarország a magyar sajtó képviselőit.
A reggel 8 órás indulásból a kötelező késés után fél 9-kor gördült ki buszunk a parkolóból. Irány Bécs!

A sajtótájékoztatóra ráhangolódást az osztrák főváros egyik patinás éttermében, a Figlmüllerben kezdtük, ahol egy kitaposott kozáksapka méretű, de annál határozottan omlósabb és finomabb bécsi szeletet fogyasztottunk el némi vörösbor kíséretében. A kevésbé lelkes kollégák alkoholmentes italt és vegetáriánus ételt is választhattak. Nem tudják, mit hagytak ki!

A bőséges ebéd után kellően vérmentesített aggyal érkeztünk a bécsi Austria Center-be. Az előzetesen leadott névlista ellenére a regisztráció nem volt zökkenőmentes, sokunk nem is szerepelt az ottani rendezők listáján. Eme kisebb adminisztrációs probléma egy kis késést okozott, hiszen a helyszínen kellett belépőkártyát készíteni. Bár ennél nagyobb baj ne lett volna. Sajnos volt. Se 3D-s szemüveget, se ülőhelyet nem sikerült szerezni, így többedmagunkkal a szélső kifutót voltunk kénytelenek kispadként használni. A 3D-s bemutató javáról így lemaradtunk, de ezt szerencsére később, a kiállított tévéken pótolhattuk.

A bemutató legelső és egyben leghosszabb attrakciója a LED-es háttérvilágítású, 3D-s LCD tévé prezentációja volt. Ne tévesszen meg senkit, ezek a TV-k csak 3D szemüveggel képesek térhatást adni (volt olyan is, ami szabad szemmel és térhatású képet hoz létre, de ez oldalról nézve már széteső képet produkál, ami enyhén használhatatlanná teszi egy lakásban). A 3D-s hatáshoz szükséges szemüveg biztosítja, hogy a bal és jobb szembe felváltva kerüljenek a TV által megjelenített képkockák. A folyamatés kép feltétele persze a TV részéről a nagy képfrissítés.

A Samsung tehát 3 új LED-es háttérvilágítású LCD tévével jön az európai piacra, melyek legkisebbike 42" képátlójú. Az új TV-k alacsonyabb árú változatai 120 Hz-es képfrissítést alkalmaznak.
Mivel nem a TV-k a fő profilunk, s nem szeretném elvenni a Geeks.hu-s csapat munkáját, így lépjünk is most tovább.

A tévé-show után következtek a háztartási gépek és a nyomtatók, melyek között szinte elbújtatva mondtak azért néhány szót az új fényképezőgépekről is. Na jó, ez erős túlzás, de tény, hogy túl sok időt nem vesztegettek erre a szegmensre.
Számomra - és gyaníthatóan az olvasók számára is - inkább ez a rész lett volna érdekesebb, de sajnos semmivel sem tudtam meg többet, mint amit a szombati bejelentéskor már megtudtunk.

Sebaj, a bemutató követően volt alkalmunk közelebbről is megcsodálni és kipróbálni az új eszközöket. Igen, még a takarítógépeket is. Érthető okokból nem itt volt a legnagyobb tolongás.

Samsung NX10 30 mm-es pencake-kel
Samsung NX10 50-200mm-es telével
Átverekedve magam az LCD tévéken, felbukva a robot-porszívóban, majd megkapaszkodva a LED-es (!), kétajtós hűtőgép fogantyújában végre sikerült eljutnom az NX10 közelébe, ahonnan már csak pár lépés volt az EX1. Naívság volt azt gondolni, hogy ezzel a megpróbáltatásoknak vége, ugyanis a francia, a lengyel és a svájci kollégák után még a román sajtósokat is ki kellett várni, hogy kicsit megnyomkodják a memóriakártya nélküli EX1-est. Kihasználva a remek lehetőséget néhány fotó erejéig visszatértem az NX rendszerhez, amelyhez idén már 8 objektívet fog kínálni a Samsung. Ebből eddig 5-ről tudunk, tehát további 3 kilétét még titok fedi. Ebből első körben 3-at dobtak piacra, pár napja pedig további 5 fejlesztését jelentették be.
Samsung EX1
Samsung EX1
Samsung EX1
Samsung EX1
Visszatérve az EX1-re: a hátsó 3"-os AMOLED kijelzővel kapcsolatban ismét csak hangsúlyozni tudjuk, hogy a feketék megjelenítése a legdurvább előny (az OLED nem a háttérvilágítás „eltakarásával” hozza létre a feketét, mint az LCD-k, hanem egyszerűen az adott pixel nem világít). A betekintési szög természetesen kiváló, s bár a pontos felbontását nem ismerjük, azt már most kijelenthetjük, hogy remek képet produkál, pixelességnek nyoma nincs.
A gép menüje a szokásos Samsungos, szép, dizájnos, de picit lassú. Pozitív viszont, hogy nem csak a menü, de a gép általános használatát is könnyebbé teszi a hátsó tárcsa, amely a négyirányú navigálógombokat is helyettesíti. A négy irányhoz egyébként a kijelzési mód, a makró, a vaku mód és az érzékenység beállítását rendelték.
Örömteli, hogy a fényképezőgépre külön videófelvételi gomb is került, így nem kell az üzemmódtárcsát forgatnunk ahhoz, ha fotózás után hirtelen egy kis videózáshoz támadna kedvünk. Üröm az örömben, hogy a mozgóképek felbontása maximum VGA lehet.

Kreatív fotósok számára lesz fontos, hogy esetenként a rekesz értékét maguk állítsák be – ha már f/1,8 fényerővel büszkélkedik a gép, használjuk is ki a relatíve kis mélység nyújtotta előnyöket. A Samsung EX1 nem csak rekesz-, de zársebesség előválasztást és teljes manuális módot is kínál. Témamódjai mellett pedig különböző képi effektusok használatát is lehetővé teszi.

Bár a kiállított darab még nem rendelkezett a végleges firmware-rel, a Samsungos vendéglátók lehetőséget biztosítottak néhány tesztkép elkészítésére.
Itt legfontosabbnak a maximális rekesznyíláson elérhető minőség bemutatását gondoltam. A hátam mögött türelmetlenkedő német (vagy osztrák) kollégák rosszalló pillantásai ellenére nem csak 2 képet lőttem - ha már lúd, legyen kövér.

Samsung EX1 tesztfotó
Samsung EX1 tesztfotó
Samsung EX1 tesztfotó
Samsung EX1 tesztfotó
Samsung EX1 tesztfotó

Bár komoly következtetéseket ennyi kép alapján nem vonhatunk le, a tesztképek azt vetítik elő, hogy a rajzolattal nem lesznek gondok. Ha picit a zajszűrésen is finomítanak, igazán ütős gép kerülhet majd forgalomba néhány hónap múlva.

Samsung WB2000
Samsung WB2000
A Samsung EX1-en kívül a WB2000 is megtapogatható volt. Jóllehet a 10 kép/mp-es sorozat, a FullHD videó és a nagy frissítési sebességű filmezés (240-1000 kép/mp) érdekes lehetőségeket kínál, erről most nem írunk bővebben, hiszen nagy valószínűség szerint az azonos szenzor miatt ugyanazokat fogjuk majd kapni, mint pl. a Casio Exilim EX-FH20-nál.

„Sosem vagyok elégedett” - interjú Gáti Kornél fotóssal

Folyamatosan keresi az új utakat, képeivel érzéseket közvetít - Gáti Kornél az egyetlen magyar fotós, aki karnyújtásnyi távolságból fényképezhette indiai lakhelyén a Dalai Lámát. Tapasztalatairól, élményeiről (is) beszélgettünk.

„A bizalom az elsődleges” - interjú Spilák Zsuzsanna fotóművésszel

Megmutatni a világot és a benne élő embereket – ez a célja Spilák Zsuzsannának, akinek nemrég ért véget Erzsi a börtönben című kiállítása. A fotóművész szeretné feléleszteni a fotóesszé műfaját, és úgy véli: egy-egy anyagnál a koncepció és a tálalás is fontos szerepet játszik.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Érezni, hogy nem megismételhető” – interjú Máté Bence természetfotóssal

Fiatalon robbant be a természetfotósok világába, a szakma azonban hamar befogadta. Mára Máté Bence Costa Ricába szervez fotósutakat, és azt vallja: a fotózás technológiai szintje előbb-utóbb eljut arra a szintre, ami már tökéletes lesz az akciófotózáshoz.

„Ha egyvalaki meglátja a tanulságot, már nem dolgozol hiába” – interjú Kecskeméti Dávid fotóriporterrel

A partiktól a könnygázszagig mindent és mindenhol fényképez Kecskeméti Dávid, a Blikk fotósa. Elmondása szerint a bulvár vegyes terület: egyszerre jellemzi a balesetek szörnyű világa és a sztárok csillogása – hibázni pedig csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik.

„A fényképezés egyfajta terápia is” - interjú Marjai Judit fotóművésszel

Aktmodellként kezdődött, majd fotósként folytatódott Marjai Judit karrierje, aki a legszívesebben azt csinálja, amit ő akar. Kóka Jánostól Karafiáth Orsolyáig rengetegen megfordultak már a fényképezőgépe előtt, ő pedig vallja: képei kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolni a közönségnek kell.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

 
Bezárás