Panasonic HD Networking
Ahogy azt az elÅ‘zÅ‘ bejegyzésben is emlÃtettem, múlt héten Valenciába voltunk hivatalosak, a Panasonic idei elsÅ‘ szemináriumára. A Panasonic évente több ilyen rendezvényt is szervez, de korábban csak az évente kétszer megrendezett Lumix szemináriumra kaptunk meghÃvást. Idén az elsÅ‘ Lumix szeminárium beolvadt a szórakoztatóelektronikai újdonságokat felvonultató HD Networking konferenciába, Ãgy a számÃtástechnikai és szórakoztatóelektronikai újságÃrókkal együtt ismerkedhettünk az idei újdonságokkal.
A délelÅ‘tti elÅ‘adások a megszokottan jól összeválogatott statisztikákkal indultak. Bármelyik cég rendezvényén vagyunk is, az biztos, hogy a fontosabb diagramok az adott cég elsÅ‘ségét mutatják. Ha a vállalat nem is elsÅ‘ egy adott területen, akkor a grafikonon látható trendbÅ‘l biztosan leolvasható, hogy legkésÅ‘bb jövÅ‘re az lesz. A legjobb az egészben, hogy minden gyártó úgy tud ilyen grafikonokat mutatni, hogy a GFK adataiból dolgozik. Természetesen Ãgy volt ez a Panasonic rendezvényen is.
Persze nincs itt semmiféle ellentmondás. Sőt, a gyártók mind igazat mondanak (legalábbis reméljük). Viszont a teljes képet nagyon ritkán mutatják be. Úgy lehet első mindenki, ha kiemelik a teljes piacnak azon szeleteit (kategóriában és időben), amiben elsők, a többiről hallgatnak.
Persze némi önkritika mindig vegyül a bemutatóba, de hogy ez se lógjon a levegÅ‘ben, a rosszabb pozÃciókat a szédületes tervek kiindulópontjaként mutatják be.
A piac telÃtÅ‘déséhez közeledve a fényképezÅ‘gép eladásokat Európában, a második (harmadik) fényképezÅ‘gépüket megvásárló fogyasztók tartják mozgásban. A teljes piacon Európában a Canon vezet, de a kompakt kategóriában az év végén ha nem is sokkal, de a Panasonic átvette az elsÅ‘ helyet. A grafikonokon az látszik, hogy az elsÅ‘ségért három gyártó verseng, és nagyon-nagyon kicsi mozgásokon múlik, hogy éppen ki az elsÅ‘. Bár nem tudjuk, hogy pontosan mi számÃt kompaktnak a grafikon összeállÃtásakor, de ha a tükörreflexeseket leszámÃtva mindent oda veszünk, akkor az derül ki, hogy a Canon a tükörreflexes piacon elért eredményeivel tudja csak maga mögé utasÃtani a szórakoztatóelektronikai óriásokat. A grafikon érdekessége, hogy a Nikon egyáltalán nem szerepel rajta, ami a hazai népszerűségét ismerve, elég furcsa. (A Panasonic a nehezen látható kék vonal.)
Panasonic stratégia már évek óta változatlan: olyan megkülönböztető jellemző alkalmazása minden gépben (vagy a gépek többségében), amit más gyártók nem használnak, vagy csak a prémium szegmensben adnak a géphez. Ilyen volt a Mega O.I.S képstabilizátor, a nagy látószög és az intelligens auto mód. Ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek valóban hasznosak (szemben a mértéktelenül növekvő felbontással), mégsem látni őket minden fényképezőgépben.
Tavaly debütáltak az elsÅ‘ 28mm-es (kisfilmes rendszerbe számolva) gyújtótávolsággal a kompakt kategóriában kimondottan nagy látószögűnek számÃtó kompakt fényképezÅ‘gépek. Ezzel a lépéssel a Panasonic ugyan nem volt elsÅ‘ (sÅ‘t, mondhatjuk úgy is, hogy le voltak maradva), viszont jelezték, hogy megértették a vevÅ‘k igényeit, és tovább növelik a látószöget. Az elsÅ‘ lépések a Panasonic szempontjából bÃztatóak: tavaly a 30mm-es gyújtótávolságnál kisebb gyújtótávolságú (nagyobb látószögű) objektÃvvel szerelt fényképezÅ‘gépek piaca 90%-kal nÅ‘tt, Ãgy decemberben 350 ezer ilyen gép talált gazdára. Ennek a mennyiségnek kb. 60%-a Panasonictól származott.
25mm-es nagy látószög
Persze a fejlÅ‘dés nem állt meg, Ãgy idén 25mm-rÅ‘l indul a kÃnálat. Egy ilyen objektÃvvel kb. 2x akkora területet lehet lefotózni, mint egy 35mm-es optikával. MÃg a 28mm-es nagy látószögű objektÃvek piacán bÅ‘ven akad konkurencia, addig ebben a kategóriában kevés kihÃvója akad a Panasonicnak.
Intelligens Auto mód
Az Intelligens Auto mód nem idei újdonság, már tavaly óta kaphatók ilyen modellek. A fényképezÅ‘gép folyamatosan figyeli a témát és a megvilágÃtást, élességet állÃt, keresi az arcokat, Ãgy jó eséllyel meg tudja határozni, hogy milyen téma móddal lenne célszerű elkészÃteni a képet. A kompakt szegmensben egyértelműen ezé a szolgáltatásé a jövÅ‘. Olyan ez, mint a képstabilizátor néhány éve: kell a gépekbe, hogy az apukák és az anyukák a témamód kiválasztása helyett a pillanatra tudjanak koncentrálni.
HD videózás - fényképezőgéppel
A videokamera gyártók már évek óta a videokamera piac stagnálásáról, illetve egyes területeken visszaesésérÅ‘l beszélnek, miközben évrÅ‘l évre újabb modellekkel bombázzák a vásárlókat. A piac érdektelenségének tehát nem a kÃnálat szűkösségére, sokkal inkább a megállÃthatatlanul fejlÅ‘dÅ‘ fényképezÅ‘gépek videó tudására vezethetÅ‘ vissza. Az ma már nem újdonság, hogy egy fényképezÅ‘géppel 640×480-as felbontásban lehet videót készÃteni, hiszen ezt majdnem mindegyik modell tudja. Ma már a HD felbontású videó a trend, ráadásul a fényképezÅ‘gépek egy részét már HD kimenettel is ellátják, Ãgy az elkészült képek és videók HD felbontásban nézhetÅ‘k vissza a full HD-s LCD vagy Plazma tévéken. Ezt a két funkciót például a Panasonic DMC-TZ5 is megkapta, TV-n megjelenÃthetÅ‘ képminÅ‘ségét a kiállÃtott paneleken ellenÅ‘rizhettük. (A lapos képernyÅ‘knek ez a képessége lenyűgözÅ‘.)
Fényképezőgépek kezelőfelülete
A dizájn mellett szépen lassan változik a kezelÅ‘felület is. A korábbi Panasonic fényképezÅ‘gépek módválasztó tárcsája nem csak a különbözÅ‘ felvételi módok között kapcsolt, de innen volt elérhetÅ‘ a lejátszás mód is. Az új gépeken a felvétel és a lejátszás mód között egy pici kapcsolóval lehet váltani, Ãgy a módválasztó tárácsát nem kell eltekergetni. Én személy szerint ha nem is visszalépésnek, de maximum egy oldalra lépésnek érzem ezt a változást. Egy nyomógomb sokkal megfelelÅ‘bb lett volna, mert úgy akár az exponáló gomb lenyomásával is át (vissza) lehetne váltani felvétel módba. A módválasztó tárcsák egyes gépeken teljesen el is tűntek, helyettük egy módválasztó gomb került a vázra. Az új gépekrÅ‘l a Mega O.I.S képstabilizátor elsÅ‘ beépÃtése után sokáig létezÅ‘ dedikált stabilizátor gomb is lemaradt, jelezvén hogy a stabilizátor ma már ugyanolyan alapvetÅ‘ funkció, mint a fehér-egyensúly állÃtás, vagy az expozÃció kompenzáció.
SD/SDHC memóriakártya
Úgy tűnik, hogy az SD kártyát nem lehet megállÃtani. Ma már lassan minden eszközben használható a fényképezÅ‘géptÅ‘l a videokamerákon (profik is) keresztül a TV-kig. Az SD kártya kÃnálat legújabb darabja 32 GB-os és 20 MB/mp Ãrási sebességű, ami akár HD minÅ‘ségű felvételek rögzÃtésekor is elegendÅ‘ lehet, Ãgy valóban megnyÃlhat az út a memóriakártyára rögzÃtÅ‘ videokamerák elÅ‘tt.
A HD formátum (felbontás) és az SD kártya 2008-ban elkezdi kiszorÃtani az SD formátumot és a többi adathordozót. A Mini DV ideje lejárt, Ãgy akár olyan méretű videokamerák is gond nélkül készÃthetÅ‘k, mint napjaink ultrakompakt fényképezÅ‘gépei. Itt megint csak az lesz a kérdés, mint a fényképezÅ‘gépeknél: tudnak-e majd elég jó objektÃvet gyártani hozzájuk.
A másik újdonság a videokameráknál az arcfelismerés alkalmazása, ami a fényképezőgépekből érkezett a videózás világába.
Plazma TV
Ez az a technológia, amit nekem még mindig nem tudnak eladni. Bámulatos a 150â€?-es plazma fal, de az egyszerű halandónak elérhetetlen (és felesleges is). A kisebb TV-k is gyönyörűek és mutatósak, de képminÅ‘ség tekintetében sok javÃtanivaló van még. Kb. egy tucat bemutatót néztünk végig, hogy az új plazmák mi mindenben jobbak a régieknél, illetve a konkurencia lapos paneljeinél. Mind lenyűgözÅ‘ volt, de többször is éreztem azt, hogy ismét olyan problémákat sikerült megoldani, amik a katódsugárcsöves TV-knél nem is léteztek. Ezzel persze csak az a gond, hogy Ãgy, a problémák megoldásával jutunk el oda, hogy az új TV-k képe kezdi megközelÃteni a jobb katódsugárcsöves TV-k képminÅ‘ségét (persze az új technológiáknak, vannak olyan jellemzÅ‘k, pl, képélesség és részletgazdagság, amiben elsÅ‘ségük vitathatatlan). Például mostanra sikerült elérni, hogy a szÃnek ne csak szembÅ‘l legyenek szépek, hanem oldalról is, a félképek összeállÃtásánál ne legyenek fésűs élek a gyorsan mozgó témáknál, vagy hogy a 24 kép/mp-es felvétel ne ugráljon, hanem folyamatosnak tűnjön. Az viszont még mindig gond, hogy egy átmenetes felületet mutatva, ha a kép feketébe megy át, akkor az átmenet csúnyán lépcsÅ‘zetes lesz. Ilyen a régi TV-ken eddig nem tűnt fel, az újaknál viszont zavaró.
Persze lehetne analógiát húzni a fotó és a TV iparág digitalizálódása között, hiszen fényképezÅ‘gépek sem mindig tudták produkálni a filmes korszakban megszokott minÅ‘séget (vannak akik szerint most sem tudják, de a többség igényét már ez a szint is kielégÃti). Mindenesetre a most kiállÃtott televÃziók többsége már kellemes képet adott, ezért biztos vagyok benne, hogy néhány generáció múlva és a digitális műsorszórás megjelenése után a lapos tévék végképp kiszorÃtják katódsugárcsöves elÅ‘deiket.
Házimozi – HD videózás
A leglátványosabb ezen a téren talán a vezeték nélküli videórendszer volt. A jövÅ‘ben nem kell a TV alá tenni a Blu-Ray lejátszót, mert a két eszköz rádióhullámok útján tartja majd a kapcsolatot. A nagy felbontású videók továbbÃtásához persze kell sávszélesség, úgyhogy a technológia egyelÅ‘re csak egy kisebb szekrényben fér el, de már dolgoznak a miniatürizáláson.
