LAB színmód

2008. 08. 20. 07:55 | Domshow

Hallottunk már RGB-ről (JPG képek, fényképezők, monitorok), CYMK-ról (nyomdaipar), és most tanuljunk egy kicsit az LAB színmódról. Mi is az? Honnan származik? Mire használjuk?

A Lab (ejtsd: elábé) egy speciális színmód. Ez a világosság (Lightness), valamint a zöld-bíbor különbsége és a kék-sárga különbsége értékeit írja le. Ezt a két utóbbit egyszerűen az ábécé két első betűjével jelölték meg. �?gy lett “a” és “b”. Ezt a színrögzítési módot a színes televíziós képátvitelhez dolgozták ki. A színes televíziózás kezdeti időszakában fontos volt, hogy a kisugárzott színes adást a fekete-fehér készülékek is tudják fogni fekete-fehérben. Ezért az egyik csatorna a “világosságjel”, ez egy önmagában is használható fekete-fehér képet hordoz. A szín-információt a másik két csatorna adja hozzá, mintegy kiszínezve azt. Az ”a” betűvel jelölt csatorna a telített zöld és bíbor komplementer színpár közötti színeket tartalmazza. A “b” csatorna a telített sárga és kék színek közötti értékeket hordozza. A számítástechnikában a Lab mód a Kodak Photo CD képformátummal jelent meg. Ezt eredetileg a televízión való visszajátszásra fejlesztették ki. Ennek a színkezelésnek számos gyakorlati előnye van, ezért fontos ismerni.

(forrás: Fotóvilág.hu)

Kis összefoglalást kaphatunk a fotonlog oldalon, hogy használhatjuk az LAB színmódot élesítésre, színtelítettség növelésére (videóval). Az utólagos képfeldolgozásban jártasabbaknak elég lehet a rövid, kulcsszavakban ismertetett segítség, de aki részletesebb leírásra vágyik, Brian Auer írásaiból lépésről lépésre olvashatják, hogy hogyan használják az LAB élesítést, illetve az LAB telítettség finomhangolást.

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
,,Finom részletek kellenek" - interjú Díner Tamás fotóművésszel
(2009. július 3.)
Lemezborítóival vált ismertté, ma már az épületek fotózása felé mozog Díner Tamás, akinek gyűjteményes kiállítása jelenleg Tihanyban látható. Mindenre van egy sztorija, sőt, több is - hitvallása szerint pedig lehet kifejezetten kiállításra szánt képeket készíteni.
Érzékelők 1
(2009. július 2.)
A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.
Kipróbáltuk: Olympus E-P1
(2009. július 1.)
Ötven évvel az eredeti Olympus PEN megjelenése után a japán gyártó újra elővette a koncepciót, és az aktuálisan elérhető technológiák felhasználásával elkészítette az E-P1 modellt. Az alap gondolat szerint a PEN kicsi, könnyen használható és nagyon jó minőségű képeket készít. Részletes tesztünkben természetesen utánajártunk, hogy ez mennyire igaz. Minket meggyőzött.
M42: csatlakozószabvány karnyújtásnyira
(2009. június 30.)
Van, aki megállapodik a DSLR gépvázhoz vásárolt kitobjektívnél, vannak azonban örök nyugtalanok, akik megpróbálják minél szélesebb körben kipróbálni gépüket. Ez többnyire komoly kiadást jelent, de akadnak pénztárcakímélő megoldások is. Ilyen például az M42 szabványú, manuális, objektívek beszerzése. A szabvány 60 éves, így a kerek évforduló apropójából ideje körülnéznünk, mit kezdhetünk a digitális korszakban Apu vitrinbe zárt objektívjeivel?
,,Nem szabad akarni az alkotást" - interjú Keleti Éva fotográfussal
(2009. június 26.)
Fotóelmélet: Optika 4
(2009. június 25.)
Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-GH1
(2009. június 24.)
Történelem: Kodak
(2009. június 23.)
  • (07. 03.)NVIDIA 3D VISION teszt
    Feltámadt a 3D; az NVIDIA az idei CES-en mutatta be 3D-s szemüvegét, amely végre hozzánk is megérkezett. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a 3D-s játékok hatalmas fejlődése mennyire hatott ki az otthoni 3D-s megjelenítésre.

Archívum