LAB színmód

2008. 08. 20. 07:55 | Domshow

Hallottunk már RGB-ről (JPG képek, fényképezők, monitorok), CYMK-ról (nyomdaipar), és most tanuljunk egy kicsit az LAB színmódról. Mi is az? Honnan származik? Mire használjuk?

A Lab (ejtsd: elábé) egy speciális színmód. Ez a világosság (Lightness), valamint a zöld-bíbor különbsége és a kék-sárga különbsége értékeit írja le. Ezt a két utóbbit egyszerűen az ábécé két első betűjével jelölték meg. �?gy lett “a” és “b”. Ezt a színrögzítési módot a színes televíziós képátvitelhez dolgozták ki. A színes televíziózás kezdeti időszakában fontos volt, hogy a kisugárzott színes adást a fekete-fehér készülékek is tudják fogni fekete-fehérben. Ezért az egyik csatorna a “világosságjel”, ez egy önmagában is használható fekete-fehér képet hordoz. A szín-információt a másik két csatorna adja hozzá, mintegy kiszínezve azt. Az ”a” betűvel jelölt csatorna a telített zöld és bíbor komplementer színpár közötti színeket tartalmazza. A “b” csatorna a telített sárga és kék színek közötti értékeket hordozza. A számítástechnikában a Lab mód a Kodak Photo CD képformátummal jelent meg. Ezt eredetileg a televízión való visszajátszásra fejlesztették ki. Ennek a színkezelésnek számos gyakorlati előnye van, ezért fontos ismerni.

(forrás: Fotóvilág.hu)

Kis összefoglalást kaphatunk a fotonlog oldalon, hogy használhatjuk az LAB színmódot élesítésre, színtelítettség növelésére (videóval). Az utólagos képfeldolgozásban jártasabbaknak elég lehet a rövid, kulcsszavakban ismertetett segítség, de aki részletesebb leírásra vágyik, Brian Auer írásaiból lépésről lépésre olvashatják, hogy hogyan használják az LAB élesítést, illetve az LAB telítettség finomhangolást.

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
Exkluzív: Nikon Coolpix P7000
(2010. szeptember 8.)
Épp két éve augusztusban, a Photokinát megelőző termékdömping egyik elindítójaként jelentette be a Nikon a Coolpix termékvonal akkori csúcsát, a P6000-est. A nem sokkal később indult MILC hullámban sokan úgy gondoltuk, hogy a bridge gépnek is nevezhető csúcs kompaktoknak befellegzett. Rosszul gondoltuk. A ma bejelentett Nikon Coolpix P7000-est tegnap fogtuk vallatóra.
Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-FZ100
(2010. szeptember 7.)
Már-már azt hittük, hogy az ultrazoom kategóriában nincs új mondanivalója a Panasonicnak. Nagyjából évente előálltak egy FZ-x8 modellel, mindig egy kicsit jobb felbontással, egy kicsit nagyobb zoomátfogással. Így volt ez idén is, de a megtippelhető sorba érkezett egy váratlan vendég is, mely azonnal átvette a csúcskompaktnak járó koronát. A váratlan jövevényt Lumix DMC-FZ100-nak hívják és most nálunk vendégeskedett.
Történelem: Rollei
(2010. szeptember 3.)
Ha a Rolleire gondolunk többségünknek egy szép, bőrborítású, fekete doboz képe sejlik fel, elején két objektívvel tetején a felnyitható keresőaknával. Az emblematikus Rolleiflex gép szinte egyet jelent a középformátumú fényképezéssel. A nagy múltú és élő jelenű német cég ,,élettörténetét" a következő oldalak elevenítik fel.
Kipróbáltuk: Samsung WB2000
(2010. szeptember 1.)
A koreai gyártó már sok-sok éve van jelen a fényképezőgép piacon, s piaci szereplésüket komolyan is gondolják, hiszen nem csak egyszerű kompaktokat kínálnak, termékpalettájukon tükörreflexes, tükör nélküli cserélhető objektíves, ultrazoom, ultrakompakt, s most már ultragyors sorozatfelvételre alkalmas modell is megtalálható. A Samsung WB2000 a Sony Exmor R CMOS szenzora köré épített fényképezőgépeket hívja ki párbajra. A megmérettetés pedig nem is maradt el. Nézzük miben jobb, vagy rosszabb a WB2000 közeli konkurenseihez képest.
Exkluzív: Sony Alpha DSLR-A560
(2010. augusztus 26.)
Sportfotózás: Forma 1 a Hungaroringen
(2010. augusztus 26.)
Exkluzív: Sony Alpha SLT-A33 (SLT-A55)
(2010. augusztus 25.)
Történelem: Hama
(2010. augusztus 20.)

Archívum