LAB színmód

2008. 08. 20. 07:55 | Domshow

Hallottunk már RGB-ről (JPG képek, fényképezők, monitorok), CYMK-ról (nyomdaipar), és most tanuljunk egy kicsit az LAB színmódról. Mi is az? Honnan származik? Mire használjuk?

A Lab (ejtsd: elábé) egy speciális színmód. Ez a világosság (Lightness), valamint a zöld-bíbor különbsége és a kék-sárga különbsége értékeit írja le. Ezt a két utóbbit egyszerűen az ábécé két első betűjével jelölték meg. �?gy lett “a” és “b”. Ezt a színrögzítési módot a színes televíziós képátvitelhez dolgozták ki. A színes televíziózás kezdeti időszakában fontos volt, hogy a kisugárzott színes adást a fekete-fehér készülékek is tudják fogni fekete-fehérben. Ezért az egyik csatorna a “világosságjel”, ez egy önmagában is használható fekete-fehér képet hordoz. A szín-információt a másik két csatorna adja hozzá, mintegy kiszínezve azt. Az ”a” betűvel jelölt csatorna a telített zöld és bíbor komplementer színpár közötti színeket tartalmazza. A “b” csatorna a telített sárga és kék színek közötti értékeket hordozza. A számítástechnikában a Lab mód a Kodak Photo CD képformátummal jelent meg. Ezt eredetileg a televízión való visszajátszásra fejlesztették ki. Ennek a színkezelésnek számos gyakorlati előnye van, ezért fontos ismerni.

(forrás: Fotóvilág.hu)

Kis összefoglalást kaphatunk a fotonlog oldalon, hogy használhatjuk az LAB színmódot élesítésre, színtelítettség növelésére (videóval). Az utólagos képfeldolgozásban jártasabbaknak elég lehet a rövid, kulcsszavakban ismertetett segítség, de aki részletesebb leírásra vágyik, Brian Auer írásaiból lépésről lépésre olvashatják, hogy hogyan használják az LAB élesítést, illetve az LAB telítettség finomhangolást.

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
Pentax smc DA* 200mm f/2,8 ED [IF]SDM
(2012. február 1.)
Sokszor hallhatunk olyan kritikát a Pentax-szal szemben, hogy szűkös az objektív választéka. Esélyes, hogy valóban szűkebb, mint a két legnagyobb gyártóé, de miért is lenne bővebb, ha az elérhetők is kiváló minőségűek és jól eltalált gyújtótávolsággal, fényerővel és árral rendelkeznek. A 200 mm-es fix tele ilyen. Nem túl drága, remek fényerő jellemzi, s a gyújtótávolsága is megfelelő többféle felhasználáshoz is.
Történelem: Székely Aladár
(2012. január 27.)
Ady, Babits, Móricz, ahogy ma élnek emlékezetünkben, ahogy elképzeljük őket egy iskolai tankönyv illusztrációjára, vagy egy régi bankjegyre visszaemlékezve. A róluk élő kép alakításában nagy szerepe volt az általa készített képeknek. Székely Aladár, a XX. század elején élt művészeink egyik ,,udvari" fotográfusa.
Micro Nikkor 105mm f/2,8D AF-S VR IF-ED
(2012. január 24.)
Vallatóra fogtuk a Nikon felső kategóriás makró objektívét, mely közelkép korrekcióval és optikai stabilizátorral is rendelkezik. Az 1:1 leképezési arányú makró optikát APS-C szenzoros géppel próbáltuk ki.
Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával
(2012. január 19.)
Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.
Mikrosat oktobox és rendszervaku tartó
(2012. január 4.)
Visszapillantó: 2011 a digitális fényképezés tükrében
(2011. december 31.)
Godox TT-520 vaku
(2011. december 22.)
Steiner Pro 600 hordozható stúdióvaku
(2011. december 21.)

Archívum