EF400mm f/4 IS USM – az első többrétegű difrakciós optikai elemet tartalmazó objektív
Az EF400mm f/4 IS USM a világon az első olyan objektív, amelyben van egy többrétegű difrakciós optikai elem. Az új elem, amit először a 2000-es Photokina kiállításon mutattak be Kölnben, lehetővé teszi, hogy a jelenlegieknél sokkal rövidebb és sokkal könnyebb objektíveket építsenek.
|
Hogy az optikák rövidebbek és könnyebbek lehessenek, a gyártók csökkentik az egyes elemek közti távolságot és jobban kihangsúlyozzák a front és a hátsó lencsetagok fénytörő tulajdonságát. Ezzel azonban nő az objektív színszórása (chromatic aberration). A hiba kiküszöbölésére helyezte be a megfelelő helyre az objektívbe a többrétegű difrakciós optikai elemet a Canon. Hasonló tudású objektívekhez képest így az új EF400mm f/4 DO IS USM 26%-kal rövidebb (233 mm) és 36%-kal könnyebb (2080 g állványrögzítő gyűrűvel).
Az objektívekben először alkalmazott többrétegű diffrakciós elem megtöri a fény útját az optikában, így még hatásosabban javítja a kép minőségét, mint a hagyományos megoldások. Hasonló diffrakciós optikai elemeket más termékekben (spektroszkóp, CD és DVD játszók, stb.) már régóta használnak, de fényképezőgépek objektívjében a technológiát eddig nem alkalmazták. Ennek az volt az oka, hogy a fehér fény hajlamos felesleges fénytörésre mikor belép a lencsébe, amivel elmosódottá teheti a képet, rontva annak minőségét.
Az új 400 mm-es objektív kis mérete és tömege ellenére szebb képet rajzol, mint a korábban kapható hasonló objektívek.
EF 16-35mm f/2.8L USM objektív
A digitális fényképezőgépek hagyományos filmkockánál kisebb méretű érzékelő lapkája miatt a hagyományos objektívek gyújtótávolsága megváltozik. A változás a lapka méretétől függ, az EOS-1D esetén 1,3x szorzóval kell számolni. Egy 28 mm-es nagylátószögű objektív ezen a gépen már egy 36,4 mm gyújtótávolságúnak felel meg. A helyzet a nagyobb szorzójú gépeken még rosszabb: az EOS-D30-asnál
|
az 1,6x szorzó miatt az optika már alig számít nagylátószögűnek, mintha egy kisfilmes gépre 44,8 mm-es gyújtótávolságú optikát tennénk. Ezért olyan szituációkban, amikor nem lehet kellően távol menni a témától, a digitális fényképezőgépekre nem egyszerű nagylátószögű, hanem extrém nagylátószögű optikát kell tenni. Ilyen objektív a Canon EF 16-35 mm f/2.8L USM is.
Az új objektív a nagysikerű 17-35mm f/2.8L USM objektívet váltja le. A rövidebb kezdő gyújtótávolságnak köszönhetően az EOS-1D-n már 21 mm-es nagylátószöggel lehet fényképezni. Ez az első olyan EF objektív, amely három különböző aszférikus lencsetagot tartalmaz, ami jobban korrigálja a lencsék zoomolásnál jelentkező torzítását. Az EF 16-35mm f/2.8L USM a szélesebb zoomtartomány ellenére jobb minőségű képet ad, mint kategóriatársai.
Az objektív bármilyen gyújtótávolságnál 28 cm-es tárgytávolságtól tud élességet állítani, a nem forgó frontlencsének köszönhetően pedig az optikára rögzített polárszűrő sem zoomoláskor, sem pedig élességállításnál nem forog. Az objektív kialakításánál fogva cseppmentesen vízzáró, így mostoha körülmények közt is jól használható.
Macro Twin Lite MT-24EX
A Canon legújabb vakuja a makró fotózáshoz nyújthat segítséget. A dupla vakufejű Twin Lite MT-24EX E-TTL vezérlést kapott. A vaku villanóegysége közvetlen a makró objektívre csatlakoztatható. A vezérlő egység a gép tetejére a vakupapucsba csúsztatható és 57° hajlik előre. Az E-TTL vezérlésnek köszönhetően az expozíció még bonyolult fényviszonyok mellett is jól kiegyensúlyozott lesz.
