Archívum

Bár hazánkban nincs még óriási divatja, de szerintem ami késik, nem múlik. Már megint a külföld majmolása - kezdhetné bárki legyintve, mielőtt kilép a blogból....

A fényképezőgép piac kétségtelenül kitermelt jó pár haszontalan kiegészítőt, azonban a fotográfiai szűrők többsége semmiképp sem sorolható ide. A filmes korszakban megszerzett népszerűségüket még a kényelmet előtérbe helyező digitális korszak, és a mindentudó képszerkesztő szoftverek sem tudták kiölni. Méretben és funkcióban ezerféle között válogathatunk, például a szűrőtartós megoldások között, melyek közül a hazánkban leginkább elterjedt rendszert mutatjuk most be.

Ügyes és ötletes megoldás a fényes, tükröző felületekkel rendelkező tárgyak fotózására Erik Espinosától.

Manapság lassan az számít különcnek, aki megőrzi bőre tisztaságát és nem tetováltat legalább egy nonfiguratív grafikát a testére, de a szocializmusban igazi különc az volt, aki akármilyen kezdetleges módszerrel, de rávarrta/rávarratta a testére a mondanivalóját, ha mást nem, hát azt, hogy "ÜSS".

Ki ne emlékezne Robert Aldrich háborús klasszikusára, a Piszkos tizenkettő című filmre? Egy tucat mindenre elszánt bűnöző hajt végre kényes, kemény harci feladatot, hogy a film végére megfogyatkozva bár, de dicsőségben nyerjék el az áhított szabadságukat. Hasonló cél vezérelt minket is, amikor összeszedtük a digitális utómunkában ismert tizenkét "legelszántabb" interpolációs algoritmust, hogy izzasztó missziónak alávetve őket, megküzdjenek a dicsőségért.