Tegnap ez a doboz érkezett a szerkesztőségünkbe. Mivel a benne lévő gépet még hivatalosan nem mutatták be nem mondhatunk róla semmit, de egy hét múlva ilyenkor már részletes bemutatóval is tudunk szolgálni.
Kezdő fotósként elég a fényképezőgéppel és az objektívvel kapcsolatos szakkifejezéseket bebiflázni, ha viszont különálló vaku vásárlására adja a fejét az ember, új fogalmakkal szembesül. A külső kisvakuk legfontosabb jellemzőit igyekeztünk összeszedni.
A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.
A világítástechnikában teljesen eltérő módon adják meg a stúdió vakuk, a rendszervakuk és az állandó fényű lámpák maximális fényteljesítményét. De mégis, melyik mennyire erős?