Kipróbáltuk: Fujifilm FinePix X-S1 (teszt)

Petur - 2012. április 2. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A Fujifilm X-sorozatának jó nagyra nőtt kakukktojása járt karmaink közt, mely méretében és kinézetében DSLR, belsejében azonban vérbeli kompakt szív dobog. Igen, a FinePix X-S1-ről, a Fujifilm egyik új büszkeségéről van szó.

Bemutatás

A Fujifilm FinePix X-S1 igazi váratlan vendég volt az X-sorozaton belül. A profi kompakt szériaként indult X gépcsaládot 2010 őszén a retro-távmérős külsőt modern szolgáltatásokkal ötvöző X100 modellel kezdte a gyártó. A gép egyöntetűen jó fogadtatásra talált és talán csak a cserélhető objektív után fájt a többség foga. Ennek ellenére szinte biztosak lehettünk benne, hogy érkezik majd a cserélhető optikás változat is. Időközben a Fujifilm előrukkolt a kisebb, de zoom objektíves X10-zel, ami kistestvérnek ideális volt az X100 utódja utáni várakozásban, még ha érzékelője a kompakt világból átmentett is volt.

Aztán persze megjött a várva-várt nagyágyú, az X-Pro1 és jórészt olyan lett, mint mindenki remélte, de nagyjából a bejelentésével egyidőben egy új jövevény is kopogtatott, melynek látszólag semmi köze nem volt az addigi retro vázakhoz. Az X10 2/3”-os kis érzékelőjét kapta, az eddigiekhez képest hatalmas, 26x-os zoomátfogású beépített objektívvel és középkategóriás tükörreflexesekre hajazó külsővel. Ez lett tesztünk alanya, a FinePix X-S1, a család fekete báránya, vagy inkább kakukktojása.

Az X-S1 inkább látszik a Fujifilm eddigi csúcskompaktjai (HS-sorozat) folytatásának. A HS-széria persze köszöni szépen, továbbra is él és virul, hiszen most jelentették be legújabb képviselőjét, a HS30EXR-t. Az X-S1 szinte ugyanazokat a képességeket viszi tovább, egy tényleg profi érzetű, és kialakítású fémtestben. Valamivel nagyobb érzékelővel (de azért még mindig a kompakt átlaghoz közelítve), valamivel kisebb felbontással - ami talán a zajszintre lesz jó hatással - és olyan extrákkal, mint a nagy képméretet és kiváló felbontást adó EVF kereső, vagy akár a mikrofon bemenet.

balra: FinePix HS20EXR; jobbra: FinePix X-S1

Elődje nincs és igazán konkurenciája sem. A valamivel egyszerűbb kivitelű HS-széria gépei is a nagyzoomos kompaktok elitjéhez tartoztak, ezt a modellt pedig afölé lőtték be.

“Meg kell tisztelnünk a nézőt” - Szandelszky Béla a fotóriportról

Hogyan kerüljük el, hogy rokonaink elaludjanak, amíg megmutatjuk nekik az 500, nyaralásról készített képünket? Hogyan gondolkozzunk sztoriban? A többszörösen díjazott fotóriporterrel, a Digitális és filmes fotósuli oktatójával erről beszélgettünk.

„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Nem csapok a saját kezemre” – interjú Gőbölyös Luca képzőművésszel

A művészség nem erőből jön, a jó mester pedig hagyja kibontakozni diákjait – véli Gőbölyös Luca. Arról is beszélgettünk, van-e még határvonal művész és fotós között, valamint lehet-e divatfotókat készíteni a kutyagumiról. Utóbbit eláruljuk: lehet.

„Finom részletek kellenek” – interjú Díner Tamás fotóművésszel

Lemezborítóival vált ismertté, ma már az épületek fotózása felé mozog Díner Tamás, akinek gyűjteményes kiállítása jelenleg Tihanyban látható. Mindenre van egy sztorija, sőt, több is - hitvallása szerint pedig lehet kifejezetten kiállításra szánt képeket készíteni.

„Akkor érzem jól magam, ha elfogadnak”- interjú Korniss Péter fotóművésszel

A közösség motiválja legjobban, célja pedig, hogy bizonyos dolgokat unokáink is lássanak: Korniss Péter fotóművész maga is elcsodálkozott, amikor Erdélyben találkozott azzal a kultúrával, aminek megörökítését immár több mint negyven éve küldetésének érzi.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.