Kipróbáltuk: Fujifilm FinePix X-S1 (teszt)

Petur - 2012. április 2. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A Fujifilm X-sorozatának jó nagyra nőtt kakukktojása járt karmaink közt, mely méretében és kinézetében DSLR, belsejében azonban vérbeli kompakt szív dobog. Igen, a FinePix X-S1-ről, a Fujifilm egyik új büszkeségéről van szó.

Bemutatás

A Fujifilm FinePix X-S1 igazi váratlan vendég volt az X-sorozaton belül. A profi kompakt szériaként indult X gépcsaládot 2010 őszén a retro-távmérős külsőt modern szolgáltatásokkal ötvöző X100 modellel kezdte a gyártó. A gép egyöntetűen jó fogadtatásra talált és talán csak a cserélhető objektív után fájt a többség foga. Ennek ellenére szinte biztosak lehettünk benne, hogy érkezik majd a cserélhető optikás változat is. Időközben a Fujifilm előrukkolt a kisebb, de zoom objektíves X10-zel, ami kistestvérnek ideális volt az X100 utódja utáni várakozásban, még ha érzékelője a kompakt világból átmentett is volt.

Aztán persze megjött a várva-várt nagyágyú, az X-Pro1 és jórészt olyan lett, mint mindenki remélte, de nagyjából a bejelentésével egyidőben egy új jövevény is kopogtatott, melynek látszólag semmi köze nem volt az addigi retro vázakhoz. Az X10 2/3”-os kis érzékelőjét kapta, az eddigiekhez képest hatalmas, 26x-os zoomátfogású beépített objektívvel és középkategóriás tükörreflexesekre hajazó külsővel. Ez lett tesztünk alanya, a FinePix X-S1, a család fekete báránya, vagy inkább kakukktojása.

Az X-S1 inkább látszik a Fujifilm eddigi csúcskompaktjai (HS-sorozat) folytatásának. A HS-széria persze köszöni szépen, továbbra is él és virul, hiszen most jelentették be legújabb képviselőjét, a HS30EXR-t. Az X-S1 szinte ugyanazokat a képességeket viszi tovább, egy tényleg profi érzetű, és kialakítású fémtestben. Valamivel nagyobb érzékelővel (de azért még mindig a kompakt átlaghoz közelítve), valamivel kisebb felbontással - ami talán a zajszintre lesz jó hatással - és olyan extrákkal, mint a nagy képméretet és kiváló felbontást adó EVF kereső, vagy akár a mikrofon bemenet.

balra: FinePix HS20EXR; jobbra: FinePix X-S1

Elődje nincs és igazán konkurenciája sem. A valamivel egyszerűbb kivitelű HS-széria gépei is a nagyzoomos kompaktok elitjéhez tartoztak, ezt a modellt pedig afölé lőtték be.

„Attól, hogy levetkőzik, még nem lesz szép” - interjú Filep Lajos fotóművésszel

A sporttól a háborúig rengeteg témát fotózott, örök szerelme a női test. A jelenleg Németországban élő Filep Lajos fotóművésszel A Nő című kiállítás előkészületei közben beszélgettünk.

„Sosem vagyok elégedett” - interjú Gáti Kornél fotóssal

Folyamatosan keresi az új utakat, képeivel érzéseket közvetít - Gáti Kornél az egyetlen magyar fotós, aki karnyújtásnyi távolságból fényképezhette indiai lakhelyén a Dalai Lámát. Tapasztalatairól, élményeiről (is) beszélgettünk.

„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

„Észre sem veszed, hogy víz alatt vagy” – interjú Dombovári Tibor búvárfotóssal

Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.

„A jó képhez nem kell magyarázat” – interjú Szipál Márton fotóművésszel

Ha valakinek sztori kell, vegyen regényt – vallja Szipál Márton, alias Martin S. Martin, akinek lakásán járva ízelítőt kaphattunk abból, milyen is örökké fiatalnak maradni. A 83 éves művész fényképekkel teli lakásában lágy swing szólt, ő pedig folyton felpattant, előszedett egy-egy képet, festményt, könyvet, magazint. „Nyugodtan tegezz” – mondta, majd elkezdett mesélni a régi időkről, Amerikáról, Magyarországról, egyszerűen mindenről.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.