Könyvajánló: Világítsd be! Fotózd le! Retusáld!

Antalóczy Tibor - 2011. december 17. 07:00 (Könyvajánló)
Aki fotózott már stúdióban az tudja, hogy a műtermi vakuk és fényformálók által nyújtott lehetőség a másik oldalon nagy kihívás is, ami főleg a kezdőket sokkolja igazán. Mit hogyan és mire célszerű használni, miből mit lehet kihozni. Scott Kelby, a népszerű fotós oktató most a stúdiófotózás fotósra háruló munkafolyamatát foglalta össze könnyed, mégis informatív formába.

Scott Kelby általunk is már bemutatott könyvei többnyire a fotózás széles spektrumát lefedve kínáltak teljesen általános fotós trükköket, fogásokat. A népszerű szerző legújabb, magyarul is megjelent könyvében két szűkebb terület, a műtermi világítástechnika és a fényképek utólagos feldolgozása kapta a főszerepet.

A legtöbb fotós könyv ezt a két témát úgy dolgozná fel, hogy a könyv első felében bemutatja a műtermi vakukat, a fényformálókat és néhány tipikus beállítást, majd a második felében foglalkozna a retusálás fogásaival. Kelby könyvei általában szembe mennek a konvenciókkal, és ez alól ez a kiadvány sem kivétel. A bevezető és a tartalommal kapcsolatos általános tudnivalók után 12 fejezetben 12 különböző téma fotózását mutatja be 12 vakus beállítással úgy, hogy minden fejezet ugyanarra a hét egységre tagolódik:

Kész kép (bal), indexképek (jobb)
Beállítás (bal), eszközök és fényképezőgép beállítása (jobb)
Fotók a vakuk állásáról
Retusálás lépései
  • Az elkészítendő kép – Mi lesz az adott fejezet végterméke (1 oldal)
  • Indexkép – Ezen láthatók a fotózáson készült képek, bekeretezve a retusálásra kiválasztott képpel
  • A beállítás – a vakuk (vagy állandó fényű lámpák), a háttér és a modell beállítása leírással és szemléltető fotóval) (1 oldal)
  • Felszereléslista – a megvilágításhoz használt felszerelések listája (1/2 oldal)
  • Kamerabeállítások – a fényképezőgépen használt beállítások listája (1/2 oldal)
  • Werk fotók – a konkrét fotózást bemutató fotósorozat (2 oldal)
  • Az utómunka – a kép feldolgozásának, retusálásának menete lépésről lépésre (6-16 oldal, a lépések számától függően)

A 13. fejezet 1-1 oldalon újra végigveszi az első 12 blokkban bemutatott témákat, de ezúttal a műtermi vakuk helyett egyszerű rendszervakukat, és azokhoz való kiegészítőket használ.

Az egész könyv rendkívül tudatosan és szigorúan szerkesztett oktatóanyag, ami alapján lényegében bármelyik bérműteremben egy modellel reprodukálhatók a fotók. Kelby könyve ugyan remek segítség a stúdiógyakorlattal egyáltalán nem rendelkező fotóamatőrök számára, de véleményem szerint igazán az utómunkát bemutató részek az érdekesek. A vakuk és fényformálók használata a legtöbb beállításnál tapasztalati úton is megtanulható, de a Photoshop trükkökből sosem lehet eleget ismerni. Becsülendő egyébként, hogy a szerző az Amerikában divatos rengeteg lámpás megvilágítás helyett a képek többségénél a lehető legegyszerűbb összeállításra koncentrált. Így ezek a képek valóban elkészíthetők szinte bármelyik stúdióban is.

A 12 téma
  • Kagylóvilágítás – Háromlámpás klasszikus beauty beállítás
  • Kontrasztos világítás – Kétlámpás, éles rajzú beállítás
  • Drámai glamour világítás – Kétlámpás drámai beállítás
  • Becsillanós világítás – Háromlámpás becsillanós beállítás
  • Divatfotó körvakuval – Egylámpás körvakus beállítás
  • Kemény megvilágítás – Háromlámpás sportfotó beállítás
  • Teljes alakos divatfotó – Egylámpás teljes alakos beállítás
  • Lágy glamour világítás – Egylámpás otthoni belső beállítás
  • Oldalról világított divatfotó – Két lámpás külső helyszíni divatbeállítás
  • Kompozit képek bevilágítása – Négylámpás sport kompozit beállítás
  • Oldalsó drámai világítás – Egylámpás drámai beállítás
  • A 40-es évek hollywoodi világítása – Kétlámpás beauty beállítás

Bár a könyv Kelby stílusának megfelelően laza hangvételű, korántsem olyan viccelődő, mint a korábbi könyvek. Ez nyilván annak tudható be, hogy nem olyan széles közönségnek készült, mint azok a könyvek, így a figyelem fenntartásához nem kell a szükségesnél szórakoztatóbbnak lenni. A könyv egyértelműen a szárnyaikat próbálgató amatőröknek készült, profi fotósok maximum a Photoshop trükkök között fognak egy-két újdonsággal találkozni.

A fejezetekhez tartozó képek letölthetők a kiadó honlapjáról, így a retusálás lépései a leírások alapján pontosan reprodukálhatók. A könyv már kapható a nagyobb hálózatok könyvesboltjaiban, vagy 30%-os kedvezménnyel megrendelhető az alábbi formanyomtatvány kitöltésével közvetlenül a kiadótól.

  • (10. 28.)HyperX Cloud fülhallgató teszt
    A Kingston újabb termékeket vett fel a kínálatába; a gyártó játékosoknak szánt HyperX fejhallgatóját teszteltük.

„Fontos, hogy frissek legyünk”- interjú Balla Vivienne divatfotóssal

Tanít, kiállít, fotózik, és mindeközben Youtube, Twitter, honlap, fotóblog, portfólió-mobilapp segíti, hogy munkáját és saját magát megismerjük. Mi azért leültünk vele beszélgetni is.

„Még nagyon az elején járunk”- interjú Pályi Zsófia fotográfussal

A fiatal fotós az [origo]-nak készített hangos képanyagaival hívta fel magára a figyelmet, ám saját maga szerint csak félig fotóriporter. Zsófival a művészetről, az előremutatásról és az illegális aranyásókról beszélgettünk.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Ha látod, nincs lefényképezve” – interjú Mirkó István sportfotóssal

Fordított munkarend és rengeteg meccs jellemzi Mirkó István sportfotós életét. A Nemzeti Sport munkatársával többek között arról is beszélgettünk, szabad-e szurkolni, és mi van, ha Overdose elfut az ember mellett.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.