Könyvajánló: Világítsd be! Fotózd le! Retusáld!

Antalóczy Tibor - 2011. december 17. 07:00 (Könyvajánló)
Aki fotózott már stúdióban az tudja, hogy a műtermi vakuk és fényformálók által nyújtott lehetőség a másik oldalon nagy kihívás is, ami főleg a kezdőket sokkolja igazán. Mit hogyan és mire célszerű használni, miből mit lehet kihozni. Scott Kelby, a népszerű fotós oktató most a stúdiófotózás fotósra háruló munkafolyamatát foglalta össze könnyed, mégis informatív formába.

Scott Kelby általunk is már bemutatott könyvei többnyire a fotózás széles spektrumát lefedve kínáltak teljesen általános fotós trükköket, fogásokat. A népszerű szerző legújabb, magyarul is megjelent könyvében két szűkebb terület, a műtermi világítástechnika és a fényképek utólagos feldolgozása kapta a főszerepet.

A legtöbb fotós könyv ezt a két témát úgy dolgozná fel, hogy a könyv első felében bemutatja a műtermi vakukat, a fényformálókat és néhány tipikus beállítást, majd a második felében foglalkozna a retusálás fogásaival. Kelby könyvei általában szembe mennek a konvenciókkal, és ez alól ez a kiadvány sem kivétel. A bevezető és a tartalommal kapcsolatos általános tudnivalók után 12 fejezetben 12 különböző téma fotózását mutatja be 12 vakus beállítással úgy, hogy minden fejezet ugyanarra a hét egységre tagolódik:

Kész kép (bal), indexképek (jobb)
Beállítás (bal), eszközök és fényképezőgép beállítása (jobb)
Fotók a vakuk állásáról
Retusálás lépései
  • Az elkészítendő kép – Mi lesz az adott fejezet végterméke (1 oldal)
  • Indexkép – Ezen láthatók a fotózáson készült képek, bekeretezve a retusálásra kiválasztott képpel
  • A beállítás – a vakuk (vagy állandó fényű lámpák), a háttér és a modell beállítása leírással és szemléltető fotóval) (1 oldal)
  • Felszereléslista – a megvilágításhoz használt felszerelések listája (1/2 oldal)
  • Kamerabeállítások – a fényképezőgépen használt beállítások listája (1/2 oldal)
  • Werk fotók – a konkrét fotózást bemutató fotósorozat (2 oldal)
  • Az utómunka – a kép feldolgozásának, retusálásának menete lépésről lépésre (6-16 oldal, a lépések számától függően)

A 13. fejezet 1-1 oldalon újra végigveszi az első 12 blokkban bemutatott témákat, de ezúttal a műtermi vakuk helyett egyszerű rendszervakukat, és azokhoz való kiegészítőket használ.

Az egész könyv rendkívül tudatosan és szigorúan szerkesztett oktatóanyag, ami alapján lényegében bármelyik bérműteremben egy modellel reprodukálhatók a fotók. Kelby könyve ugyan remek segítség a stúdiógyakorlattal egyáltalán nem rendelkező fotóamatőrök számára, de véleményem szerint igazán az utómunkát bemutató részek az érdekesek. A vakuk és fényformálók használata a legtöbb beállításnál tapasztalati úton is megtanulható, de a Photoshop trükkökből sosem lehet eleget ismerni. Becsülendő egyébként, hogy a szerző az Amerikában divatos rengeteg lámpás megvilágítás helyett a képek többségénél a lehető legegyszerűbb összeállításra koncentrált. Így ezek a képek valóban elkészíthetők szinte bármelyik stúdióban is.

A 12 téma
  • Kagylóvilágítás – Háromlámpás klasszikus beauty beállítás
  • Kontrasztos világítás – Kétlámpás, éles rajzú beállítás
  • Drámai glamour világítás – Kétlámpás drámai beállítás
  • Becsillanós világítás – Háromlámpás becsillanós beállítás
  • Divatfotó körvakuval – Egylámpás körvakus beállítás
  • Kemény megvilágítás – Háromlámpás sportfotó beállítás
  • Teljes alakos divatfotó – Egylámpás teljes alakos beállítás
  • Lágy glamour világítás – Egylámpás otthoni belső beállítás
  • Oldalról világított divatfotó – Két lámpás külső helyszíni divatbeállítás
  • Kompozit képek bevilágítása – Négylámpás sport kompozit beállítás
  • Oldalsó drámai világítás – Egylámpás drámai beállítás
  • A 40-es évek hollywoodi világítása – Kétlámpás beauty beállítás

Bár a könyv Kelby stílusának megfelelően laza hangvételű, korántsem olyan viccelődő, mint a korábbi könyvek. Ez nyilván annak tudható be, hogy nem olyan széles közönségnek készült, mint azok a könyvek, így a figyelem fenntartásához nem kell a szükségesnél szórakoztatóbbnak lenni. A könyv egyértelműen a szárnyaikat próbálgató amatőröknek készült, profi fotósok maximum a Photoshop trükkök között fognak egy-két újdonsággal találkozni.

A fejezetekhez tartozó képek letölthetők a kiadó honlapjáról, így a retusálás lépései a leírások alapján pontosan reprodukálhatók. A könyv már kapható a nagyobb hálózatok könyvesboltjaiban, vagy 30%-os kedvezménnyel megrendelhető az alábbi formanyomtatvány kitöltésével közvetlenül a kiadótól.

Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával

Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.

„Amit nem látsz éppen a keresőben, mindig az a jó kép!” - interjú Kőhalmi Péter fotóriporterrel

Síversenyző, siklóernyős és Magyar Sajtófotó díjas fotós. Bár Kőhalmi Péter ma szabadúszó fotóriporter, dolgozik a francia AFP hazai képviseletének és a National Geographic magazinnak is. Ennek ellenére mégis egy belvárosi műteremben futottunk össze, ahol beszélgettünk fotózásról, életről, szerencséről…

„Még nagyon az elején járunk”- interjú Pályi Zsófia fotográfussal

A fiatal fotós az [origo]-nak készített hangos képanyagaival hívta fel magára a figyelmet, ám saját maga szerint csak félig fotóriporter. Zsófival a művészetről, az előremutatásról és az illegális aranyásókról beszélgettünk.

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„Nem csapok a saját kezemre” – interjú Gőbölyös Luca képzőművésszel

A művészség nem erőből jön, a jó mester pedig hagyja kibontakozni diákjait – véli Gőbölyös Luca. Arról is beszélgettünk, van-e még határvonal művész és fotós között, valamint lehet-e divatfotókat készíteni a kutyagumiról. Utóbbit eláruljuk: lehet.

„Akkor érzem jól magam, ha elfogadnak”- interjú Korniss Péter fotóművésszel

A közösség motiválja legjobban, célja pedig, hogy bizonyos dolgokat unokáink is lássanak: Korniss Péter fotóművész maga is elcsodálkozott, amikor Erdélyben találkozott azzal a kultúrával, aminek megörökítését immár több mint negyven éve küldetésének érzi.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.