Exkluzív: Nikon D90

Sokaknak úgy tűnhet, hogy az utóbbi időben a Nikon kíméletlenül ontja a DSLR vázakat. A felső szegmenst legalábbis jól felforgatta a D3-D700-D300 csapattal. A most bejelentett D90-re persze már számíthattunk, hiszen elődje a D80 mondhatni megérett a folytatásra. Szóval mai bemutatónk alanya inkább csak a néhány héttel ezelőtti D700 bejelentés fényében mondathatja velünk „na, már megint egy újabb Nikon DSLR”.

Emlékszem még a két évvel ezelőtti D80 előzetesre, melyet úgy kezdtem, hogy a z új modell „szép életútnak néz elébe”. Nos, mára bizton állíthatom, hogy így történt. A D80 valóban szép karriert futott be, nem is érdemtelenül. Ez a modell jelentette akkor a Nikon legolcsóbb 10 megapixeles alternatíváját. Alig fél évvel előzte meg a D200, melynek egyfajta olcsóbb változataként kereste sok vevő.

A Nikon D90 ugyanazt a nimbuszt szeretné elérni, mint a D80, csak a mai kor igényeihez igazítva, sőt néhány funkcióját figyelembe véve a jelenlegi DSLR trendet alakítva. Szolgáltatásait tekintve valahol félúton helyezkedik el a belépő kategóriás D60 és a gyártó bevallása szerint is profi D300-as között. Nyugodtan állíthatjuk, hogy középkategóriás, sőt a lelkesebb Nikon hívők még azt is, hogy válasz a napokban bejelentett Canon EOS-50D-re.

Minket azonban most nem annyira a konkurencia, inkább az előddel való összevetés érdekel. A fontosabb változásokat megpróbáltuk táblázatba szedni. Íme:

Az Nikon D80 és D90 közötti főbb különbségek
	Nikon D80	Nikon D90
Képérzékelõ	23,6 x 15,8 mm CCD 10,75 megapixel	23,6 x 15,8 mm CMOS 12,9 megapixel
Tényleges felbontás	10,2 megapixel	12,3 megapixel
Képméretek	3872 x 2592 2896 x 1944 1936 x 1296	4288 x 2848 3216 x 2136 2144 x 1424
Automatikus szenzortisztítás	nincs	van
Érzékenység	ISO100-1600 (kiterjesztett: ISO3200)	ISO200-3200 (kiterjesztett: ISO100 és ISO6400)
Zár élettartam (tervezett)	nincs megadva	100 000 expozíció
Sorozat	Normál: kb. 3 kép/mp (max. 6 RAW, 23 JPEG)	Gyors: kb. 4,5 kép/mp (max. 6 RAW, 23 JPEG) Lassú: 1-4 kép/mp (max. 6 RAW, 23 JPEG)
Keresõ	pentaprizmás 95% lefedettség 0,94x nagyítás 19,5 mm betekintési távolság -2,0 – +1,0 dioptria korrekció	pentaprizmás 96% lefedettség 0,94x nagyítás 19,5 mm betekintési távolság -2,0 – +1,0 dioptria korrekció
Videófelvétel	nincs	van (max. 1280 x 720 pixel. Motion-JPEG)
Élõkép	nincs	van (3féle AF móddal)
Arcfelismerõ AF	nincs	van (max 5 arc)
AF módok	egymezõs dinamikus terület automata terület	egymezõs dinamikus terület automata terület 3D követés (11 fókuszponton)
Aktív D-lighting	nincs	van (2 képes sorozattal is)
LCD kijelzõ	2,5″ képátlójú 230 000 pixeles	3″ képátlójú 920 000 pixeles
HDMI kimenet	nincs	van (C-típusú)
GPS	nincs	van (opcionális)
Tömeg	585 g	620 g
Egyéb		– EXPEED feldolgozórendszer – 72 nézõképes lejátszás – naptár nézet – kinagyított képrészlet hisztogrammal – hangszóró – új Retusálás funkciók (Torzításcsökkentés, Dõlés kiegyenlítés, Halszem hatás) – Pictmotion diavetítés

Külső

Ha farkasszemet nézünk a géppel nem sok változás fedezhető fel a korábbi modellhez képest. Legfeljebb a bal oldal kissé eltérő kialakítását, vagy az eltérő erezetű markolatborítást említhetném, de ezek inkább dizájn elemek. A markolat egyébként nem gumi, hanem egyszerű műanyagréteget kapott, ami kicsit „olcsó” hatású és kevésbé stabil, mint a csúszásmentesebb gumiborítás. Egyedül a hüvelykujj alatt rész borítása készült gumiból. A gép ezt leszámítva kiválóan összerakottnak tűnik, minden illesztés pontos. Belül ismét rozsdamentes acélvázat kapunk, melyre a gép külső műanyagborítása került. Az adatok alapján a gyártó 100 000 expozícióra tervezett zárszerkezetet szerelt a gépbe, míg korábban ezt nem publikálta. A zár hangja nagyon halknak tűnt számomra, ami jó pont. Sajnos a D80-nal nem tudtam melegében összehasonlítani, de a D700-nál sokkal diszkrétebb, annyi biztos.

Apró újdonság a bal oldalon megbújó kis mikrofon, amely már sejteti, hogy ez DSLR egy kicsit más mint a többi. A gép mérete pontosan megegyezik az előddel, így kézben tartva is ugyanaz az érzetünk, mintha a D80-at szorongatnánk. Közrejátszik ebben a hasonló fogású és méretű markolat is.

Több újdonságot fedezhetünk fel a hátlapon, többségük szintén csak a formaterv jegyében született. Kissé gömbölyűbbek az ívek, a bal oldali gombsor is kisebb és kerekebb gombokból áll. Áttervezték az iránytárcsát, amelynek közepére került az OK gomb. Ez egy kissé könnyebb kezelést tesz lehetővé, mintha le kéne nyúlkálnunk a régi helyére. Megváltoztatták a tárcsát zároló kapcsoló kialakítását is és mindkettő kicsit lejjebb került. A tárcsa fölött, valamint az OK gomb volt helyén két új gomb került a vázra. A felső egy új funkció a LiveView, vagyis élőkép be és kikapcsolója, legalul pedig egy INFO gomb található, amellyel a felvételi adatok és a különféle információs képernyők jeleníthetők meg a kijelzőn. A státusz kijelzés egyébként a D700-hoz hasonlóan részletes és az ott megismert alsó menüt is viszontlátjuk ebben a modellben, igaz nem 10, csak 6 beállítható funkcióval.

A vázon két programozható gombot találunk. Az egyik az objektívbajonett jobb oldalán lévő FUNC gomb, a másik pedig az AF-L/AE-L gomb. A bajonett alatt található egy mélységélesség ellenőrző gomb is, melynek ez az egyedüli funkciója.

A D90-hez ugyanaz a külön megvásárolható portrémarkolat (MB-D80) csatlakoztatható, mint elődjéhez, de újdonság a szintén opcionálisan beszerezhető GPS-egység (GP-1). A géphez egy új távkioldó kábelt is kiad a Nikon, MC-DC2 néven.

Érzékelő

A kapott leírás alapján egy újratervezett szenzor került a gépbe, mégpedig egy DX formátumú, 12,9 megapixeles CMOS. A valódi képalkotásban részt vevő pixelek száma 12,3 millió, ami maximálisan 4288 x 2848 képpontot jelent majd. Ezen kívül még további 2 kisebb méret választható 3 tömörítésben. A fájlformátumok az elődökkel azonosan. Maradt a jó öreg, 12 bites RAW, valamint a JPEG és ezek kombinációja.

A képfeldolgozás az újabb Nikon gépekben már megtalálható EXPEED processzorra hárul, ami a D80-ban még nem volt jelen. A processzort kimondottan ehhez a géphez optimalizálták, így nem csak a képek feldolgozásában, de az élőképes megjelenítésben és az újdonságnak számító arcérzékelő rendszer működésében is részt vesz.

Az érzékenység szintén inkább a D300-at idézi, hiszen ISO200-tól indul, szemben a D80 ISO100-as alap értékével. Ha mégis ISO100-at akarunk használni, a menüben engedélyezhetjük a kiterjesztett módot. A maximum ISO3200, illetve kiterjesztett módban ISO6400-nak megfelelő érték. Mindkét kiterjesztett érték 1/3 lépésközökkel érhető el.

A Nikon D80-ban még nem volt, de azóta már több márkatársában megtalálható volt az automatikus szenzortisztító szolgáltatás. Ez az érzékelő előtti aluláteresztő szűrő vibrációjával igyekszik eltávolítani a rárakódott porszemeket. A menüben megadható, hogy kikapcsolás előtt, vagy bekapcsolás után, esetleg mindkét alkalommal aktiválódjon a tisztítórendszer, de ki is kapcsolhatjuk. A Clean Now paranccsal azonnali tisztítás is kezdeményezhető. Ha ez sem segít még mindig ott a kézi módszer, vagy a szoftveres eltüntetés, melyhez egy RAW referenciaképet kell készítenünk. A szoftveres eltüntetéshez a Nikon Capture NX 2 programra is szükség lesz, melyet sajnos nem mellékelnek a géphez.

Videófelvétel és sorozat

Miért is futna a kor DSLR divatja után a frissen debütált Nikon D90, ha alakíthatja is azt? Azt már bejelentésének híréből mindenki tudja, hogy ez a világ első, videofelvételi képességgel is felruházott digitális tükörreflexes gépe. Hogy erre szükség volt-e, vagy sem, azon sokáig elvitatkozhatnánk, üzleti szempontból azonban nem tűnik rossz lépésnek, hiszen jó páran emiatt választottak inkább kompakt fényképezőgépeket.

A Nikon korábban már kísérletezett összefűzhető sorozat móddal, de az játék volt az új D-movie funkcióhoz képest, ami egy kompakt gépnek is becsületére válna. Legfeljebb 1280 x 720 pixel méretben, vagyis HD minőségben rögzíthetünk mozgóképet, kisebb felbontásként pedig 640 x 424, vagy 320 x 216 képpont választható. A Motion-JPEG formátumban készülő videók 24 kocka/mp sebességgel kerülnek mentésre és persze mono hangfelvétel is készül közben. A hang visszajátszásához egy beépített hangszórót is találunk a vázban. A menü Movei Setting pontjánál a három felbontásértéket állíthatjuk valamint azt, hogy legyen-e hangfelvétel a videó alatt, vagy sem.

A DSLR videófelvételnek több előnye is lehet, melyek nagyjából ugyanazok, mint a kompakt-DSLR állóképek esetében. A nagyobb szenzor miatt több lehetőségünk van a mélységélességgel „játszani”, jóval alacsonyabb zajszintet kapunk, így gyengébb fényviszonyok között is jobb minőségű videók készíthetők. A cserélhető objektívek megannyi lehetőséget tartogatnak, hiszen elméletileg bármilyen feladatra külön objektív csatlakoztatható. Gondoljunk csak az egyedi hatású halszem objektívekre, a nagy gyújtótávolságú teleoptikákra, vagy akár a kiváló nagyítást adó makró objektívekre. Ennek a szabadságnak csak objektívparkunk és pénztárcánk szabhat gátat.

Gyors próbám során kiváló minőségűnek találtam a videóképet, bármely felbontásban használtam is. A mozgókép fájl mérete nagyban függ a felvételen szereplő témától is. Részletesebb képnél kb. másodpercenként 2,5, egyszerűbb témánál pedig 1,5 Mbyte méretet kaptam a legnagyobb felbontásban . A videófelvétel egyetlen hátránya, hogy nincs autofókusz, vagyis az objektív kézi fókuszgyűrűjével kell közben élességet állítanunk.

A képsorozat sebességén is gyorsítottak. Az eddigi 3 kép/mp-es Normál mód helyett kétféle üzemmód választható. Gyors beállításnál 4,5 kép/mp-re számíthatunk, míg Lassú módban 1-4 kép/mp lehet a sebesség, attól függően mit állítottunk be előzőleg a menüben.

LCD és kereső

A Nikon D90 is új kijelzőt kapott, akár csak az elmúlt egy évben megjelenő komolyabb márkatársai. Mi más is lehet ez a kijelző, mint az ott megismert 3” képátlójú (7,62 cm) és 920 000 pixeles TFT. Mindehhez 100%-os lefeddettség, 170 fokos betekintési szög és dupla tükröződésmentes bevonat társul.

A képek lejátszásánál már 72 nézőképes megjelenítés is beállítható (a szokásos 4 és 9 képes mellett) és használhatunk naptár szerinti fotórendszerezést is a kicsinyítés gomb segítségével. Szintén ide tartozik, hogy a kinagyított képek részleteihez is kérhető hisztogram.

A kereső terén nem sok újdonságot kínál a gép. Ugyanaz a mattüveg, ugyanaz a pentaprizmás kereső, leheletnyivel nagyobb méretben, hiszen a lefedettsége 1%-al nagyobb (96%). Nagyítása 0,94x, ami változatlan érték az elődhöz mérve, és a betekintési távolság sem változott (19,5 mm). A kijelzőn 16 szegmenses segédrácsot is bekapcsolhatunk.

Élőkép

Újdonság viszont az élőkép funkció, mely a D80-ból még hiányzott. Sokkal könnyebb ki-, és bekapcsolni, mint a nagyobb testvérekben, hiszen egy külön gombot kapott a vázon. A Nikon D90 ilyenkor kontrasztérzékelős AF rendszert használ, mely 3-féle módban képes működni.

A Normál módot állványon való használathoz ajánlja a gyártó. Ennél magunk állíthatjuk be a kisméretű fókuszpontot a teljes képmezőn belül, mégpedig az iránygombbal léptetve. Összesen 133 x 79 állást számoltam, úgyhogy meglehetősen finom beállításra van lehetőség. A Széles AF mezős módot kézből történő fényképezéshez fejlesztették ki, nagyobb fókuszmezőkkel, mint normál módban. Itt 111 x 70 pozícióban állítható a fókuszkeret, a fenti módon, szintén a teljes képmezőn belül. A harmadik a DSLR világban még nem megszokott Arcfelismerő mód, amely legfeljebb 5 emberi arcot képes detektálni a képmezőben és a legközelebb esőre állít élességet.

Az INFO gombbal eltüntethetők az élőképen megjelenő felvételi adatok, kivéve az alsó státuszsoron találhatókat. Újabb gombnyomással 16 szegmenses segédrácsot is kapunk az élőképre.

A DSLR-eknél megszokott fáziseltérés elvén működő AF rendszert élőkép módban hiányolnunk kell, aminek előnye, hogy kevesebb az idegesítő tükörcsapkodás, hátránya viszont, hogy a kontrasztérzékelős módszer nagyon lassú. Az általam próbált mintadarabon belső térben és jó fényviszonyok között is kb. 2-3 mp-ig piszmogott az élességállítással. Ez nagyon lassú, és reméljük, hogy a végleges tesztváltozat már jobban teljesít majd.

Élességállítás, fénymérés

AF rendszerét és fénymérését lényegében az elődtől örökölte a Nikon D90. Persze némi különbség azért akad, de haladjunk sorjában! Az AF rendszer a megszokott Multi-CAM 1000-es, 11 fókuszponttal, melyek közül a középső megnövelt érzékenységű. Az AF-mezők szerint viszont nem három, hanem egyel több módot különböztethetünk meg. Ezek közül az 1-mezős, Dinamikus terület és Automatikus már az elődben is megtalálható volt, a 3D követő módot azonban a D300-ból emelték át a kistesóba. Itt azért nyilván nem 51, csak 11 ponton működik a rendszer, amely a befogott témán igyekszik tartani a fókuszt, még abban az esetben is, ha átkomponáljuk a képet. Ilyenkor a téma elmozdulását a szomszédos AF mezők aktiválásával követi le a rendszer.

Több újdonságot már nem tartogat ezeken a területeken a D90. A fénymérés maradt a bevált 420 szegmenses RGB szenzornál. Beállításai és üzemmódjai megegyeznek a D80-nal.

Vaku

Szintén egy változatlan terület. Ugyan az adatlapon 18-as kulcsszámot tüntetett fel a gyártó, a D80-én pedig 13-at olvasok, de az utóbbi ISO100-ra vonatkozik, az előbbi pedig ISO200-ra, így teljesítményük megegyezik. A legrövidebb vakuszinkron idő 1/200 mp.
A vaku 18 mm-es objektívnek megfelelő területet képes lefedni és az elődökhöz hasonlóan i-TTL vezérlésű. Ebben a gépben is adott a vezeték nélküli kommunikációs lehetőség. Ennek segítségével legfeljebb két vakucsoportot képes „kommendálni” a beépített villanó.

A gép szabványos vakupapucsára bármelyik i-TTL rendszerű Nikon rendszervaku csatlakoztatható.

Szolgáltatások

Az eddig leírtakon kívül számos más szolgáltatást is tartogat még a Nikon D90. Az ismertek közül itt a hatféle képfeldolgozási mód, mely általános, semleges, élénk, portré, tájkép és monokróm módra állítható be, vagy a témaprogramok, melyek között megtalálható a portré, tájkép, makró, sport és éjszakai portré beállítás is. A témamódok a főtárcsán állíthatók be.

Teljesen új, a frissebb vázakból átkerült szolgáltatás az aktív D-lighting opció. Ezt 4 fokozatban, illetve automata módban is használhatjuk és a nagy megvilágítás különbségű képterületek kiegyenlítésére szolgál. Magyarán az árnyékok kevésbé buknak majd be és a világos részek sem égnek be annyira. Tűző napsütésben jól fog jönni.

Továbbgondolták a Retusálás menüt is a gyártó szakemberei, így néhány új funkcióval gazdagodott a kínálata. Ilyen a hordó, vagy párnatorzítást korrigáló Torzításcsökkentés, mely mindkét irányban 5-5 lépésben állítható. Közben látjuk a változtatás mértékét is. Ez az opció automata állásban is használható. A képtéma vízszintezése állítható be a Kiegyenlítés (Straighten) funkcióval. Összesen +/-20 fokozatban dönthető jobbra, vagy balra a kép, miközben egy segédrácson ellenőrizhetjük az ideális vízszintet. Ugyanitt található az új Halszem beállítás, amely a mindenki által jól ismert fisheye, vagyis halszem optikák egyedi hatását utánozza, 10 lépésben.

Az elkészült képek diavetítéssel (Slideshow) is visszajátszhatók. A Picmotion funkció több választható háttérzenét és képeffektet is kínál a vetítés érdekesebbé tételére.

A korábbi modellben még nem volt HDMI kimenet, a D90 készítői azonban már gondoltak a nagy felbontású TV-k tulajdonosaira is. Különösen jól jöhet ez a szolgáltatás a HD-minőségű videók külső visszajátszásánál. A kimeneti felbontás legfeljebb 1080i lehet.

A Nikon D90 ugyanazt az 1500 mAh kapacitású lítium-ion akkumulátort (EN-EL3e) használja, mint elődje. A gyártó mérései szerint az akku egy feltöltésével kb. 850 felvétel készíthető. Ha a már említett portrémarkolatot használjuk, akkor legfeljebb két lítium-ion akkut, illetve hat darab R6/AA elemet, vagy akkumulátort használhatunk.

Amit persze hiányoltam a gépből, az a magyar menü, amely sajnos az elődben sem volt és itt sem kapunk.

Az új kitobjektív

A Nikon D90-nel egy időben egy új kitobjektívet is bejelentett a gyártó. A Nikkor AF-S DX 18-105 mm F3,5-5,6G ED VR-t, ahogy neve is mutatja, DX képérzékelős vázakra tervezték, de a jelenlegi FX szenzoroson gépek is lehetővé teszik a használatát, automatikus DX formátumban. A 18-105 mm-es gyújtótáv mindkét esetben kb. 27-158 mm-nek megfelelő látószöget ad majd.

Az objektívben 15 lencsetag található, 11 csoportba rendezve. Közülük egy ED üvegtag, mely a színhiba csökkentésében segít, és egy hibrid aszférikus elem, amely a geometriai torzítások korrekcióját látja el. A szebb háttérelmosás érdekében lekerekített rekesz lamellákat használt a gyártó. A gyors és halk SWM motorral ellátott optika közelpontja 45 cm, amely 0,2x nagyítást (1:5 leképezési arányt) tesz lehetővé. Az objektív tömege nem éri el a fél kilót. Frontlencséje elé 67 mm-es szűrőket csavarhatunk.

Az objektív építési minősége és használhatósága nagyjából az AF-S 18-135 mm optikával rokon. Képminősége néhány kattintás után jónak tűnt.

Képminőség

Sajnos, mivel egy gyártás előtti mintadarabot kaptunk próbára, ezért vele készült fotókat még nem publikálhatunk, és ugyanez áll az új kitobjektívre is. Későbbi, részletes tesztünkből viszont egész biztos nem maradnak ki a teljes méretű tesztfotók sem.

Az mindenesetre az első képekből is feltűnt, hogy nem érződik rajtuk annyira a feldolgozórendszer munkája, mint az elődben. A képminőség nagyon hasonló volt a D300 lágy, de részletteli felvételeihez. Az új szenzor ezen a téren tehát előrelépésnek ígérkezik a D80-hoz képest. Végleges ítéletet persze csak a részletes teszt után mondhatok.

Összegzés

Hogy milyen életútnak néz elébe a Nikon D90, azt még nem tudom. Bár az egyedinek számító és nem is rossz képességű videófelvételnek köszönhetően gyanítom, hogy szépnek. Akit csak a mozgókép felvétel hiánya tántorított el a digitális tükörreflexes gépektől, az nyilván zabálni fogja a Nikon újdonságát, feltéve ha versenyképes áron kínálja majd a gyártó.

Számtalanszor elmondtuk már, de a Nikon D90 újabb példa rá, hogy a DSLR piac már régen nem profik játszótere. Ez a gép tökéletesen példája merre tart manapság már a középkategóriás tükörreflexesek útja. A videófelvételi képességen kívül elég csak az élőképre, a szenzortisztításra, az arcfelismerő módra, a háttérzenés diavetítésre, vagy az extra képretusáló szolgáltatásokra (torzítás korrekció, halszem hatás) gondolnunk. Aki esetleg régi vonalas DSLR hívő és taszítják ezek a szolgáltatások, inkább a 100 000 expozícióra tervezett zárszerkezetet, az új, nagyobb felbontású CMOS szenzort, a kiterjesztett érzékenység tartományt, a gyors feldolgozást, jobb sorozat teljesítményt, vagy a 3D fókuszkövetést tartsa szem előtt. Ezek mind egy fejlett, középkategóriás gép képességeit idézik.

Mindenesetre magam is inkább konok DSLR tulaj lennék, aki már egy élőkép láttán is képes sűrűn keresztet vetni, de a tükörreflexes fényképezőgéppel való videózás egészen felkavaró és izgalmas élmény volt. Körülbelül olyan, mint egy 4D hullámvasút, hányinger nélkül.

A hazai árat sajnos nem sikerült megtudnunk a hivatalos képviselettől, mivel a gép annyira új, hogy még nem árazták be. A váz egyébként 1000 euró alatti bevezető áron kerül forgalomba.