Kész képek tálalása a megrendelő felé – Fotókönyv

2008. 10. 07. 07:47 | Domshow

Mivel lehet megkülönböztetni az amatőrt a profi/hivatásos fotóstól? Például a kész képek szervírozásával. Amikor egy munkát elkészítünk, annak anyagát átadjuk a megrendelőnek, de milyen formában?

Természetesen itt éles határt kell húzni az “ipari” és “magán” megrendelők között, ugyanis akinek termékfotókra van szüksége, elég egy DVD-n odaadni a képeket, viszont az esküvői fotóit mindenki szereti a kanapén kényelmesen elhelyezkedve lapozgatni kedvesével.

A kulcsszó a fotókönyv. Készítsünk a kész, bemutatásra szánt képekből egy nyomdai technikával előállított albumot. Erre ma már Magyarországon is számos vállalkozót találhatunk (CEWE, IHB…), akik már 2500 forinttól elkészítik a legjobb pillanatokat megörökítő fotóinkból a könyvet. Természetesen árban a határ a csillagos ég.

A bejegyzést ihlető oldal

Az eredeti bejegyzésben a linkek hibásan szerepelnek, ezért alul láthatóak a javított linkek.

http://www.artleather.com/

http://www.zookbinders.com/

http://www.queensberry.com/

http://www.wgbooks.com/

http://www.albumsaustralia.com.au/

6 hozzászólás a(z) “Kész képek tálalása a megrendelő felé – Fotókönyv” című bejegyzéshez

  1. kesztió írta:

    Na, itt ingoványos talajra érkeztünk!

    Hosszú kiadványszerkesztői évek tapasztalatából tudom, hogy akér a legprofibb fotósok/képzőművészek figyelemreméltó hányadánál is megáll a tudomány, amikor nem egyedi alkotást létrehozásáról van szó, hanem már létező munkákat (fotók, reprodukciók, stb.) kell nyomdai minőségű kiadványba szerkeszteni – oly módon, hogy a szakma bár legelemibb követelményei (oldaltükör, tipográfia, arányok és egyensúlyi szempontok betartása, üres felületek kezelése, zsúfoltság elkerülése, stb.) elfogadható színvonalon teljesüljenek.

    A dolog akkor válhat súlyosabbá, ha – az említett Mo-i cégek modellje szerint – az esetenként fotósnak ugyan profi, de oldalszerkesztést illetően kevés tapasztalattal rendelkező megrendelő maga állítja össze a fotóskönyvet, ahelyett, hogy a nyomtatás mellett a szerkesztést is szakemberekre bízná.

    Elég csak arra gondolni, hogy mennyi (önmagában csúcsminőségű) fotó jelent már meg a fotózz!-on – csapnivaló keretezéssel, vagy (neadjisten) feliratozással…

  2. Kutasi Kovács Zoltán írta:

    Magát a fotókönyvet “Te” készíted el, ami a szoftveres részét illeti, aztán mélben vagy cd-én személyesen, átadod a fotókönyveseknek, akik két hét alatt szépen, igényesen “lepréselik” az általad összerakott anyagot. A határ nem a csillagos ég, hiszen limitálva van az oldalszám.

  3. kesztió írta:

    A fotókönyvesek mind préselhetik szépen és igényesen, ha neadjisten a T. megrendelő csapnivalóan szerkesztette meg…

  4. bányászbéka írta:

    Az ilyen fotóskönyvekkel az a baj hogy nem biztosítható az egyenletes minőség. Addig oké hogy kinyomtatnak egy albumot, de ha abból újabb példányokra van szükség, újra kell keverni a tintát és a végeredmény néha meglepő lehet a korábbi sorozathoz képest.
    Aztán az is hozzá tartozik hogy az ilyeneket elsősorban a “Tunéziai last-minute nyaralásunk” és “Bucika 3 éves lett” jellegű könyveknek szánják, nekem legalábbis komolyan sikerült zavarba hoznom az egyik nagy kiadót amikor fekete-fehér album kiadása után érdeklődtem. Nem is vállalták.
    Meg annyit, hogy egy igényes album elkészítése nem olcsó, és minimum megduplázza a fotózás költségeit amin amúgy is minden megrendelő szeret takarékoskodni.

  5. kesztió írta:

    (…) az a baj hogy nem biztosítható az egyenletes minőség. Addig oké hogy kinyomtatnak egy albumot, de ha abból újabb példányokra van szükség, újra kell keverni a tintát és a végeredmény néha meglepő lehet a korábbi sorozathoz képest.

    Nem kell épp ilyen sötéten látni a dolgokat! Ha ez igaz lenne, akkor a színkalibrálás–színmenedzsment szakterületek teljes tudásanyagát a kukába lehetne dobni. Már néhány száz euróért vásárolhatsz pl. olyan fotónyomtatót, amit mégcsak nem is példányonként, de típusonként elég kalibrálni, no meg a papírt és a tintát rendszeresen ugyanabból a (megbízható) forrásból beszerezni, és nemhogy bucikahároméveslett-színvonalon, de professzionális digitális próbanyomat szintjén is megfelelő színhűséget garantálhat a szolgáltató.

    És feltételezem, az említett cégeknél azért nem néhány száz eurós cuccal dolgoznak… :D

  6. bányászbéka írta:

    Igazad van, ez nyilván járható út ha csak néha kell pár példányt előállítani egy pároldalas kiadványból…

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
Pentax smc DA* 200mm f/2,8 ED [IF]SDM
(2012. február 1.)
Sokszor hallhatunk olyan kritikát a Pentax-szal szemben, hogy szűkös az objektív választéka. Esélyes, hogy valóban szűkebb, mint a két legnagyobb gyártóé, de miért is lenne bővebb, ha az elérhetők is kiváló minőségűek és jól eltalált gyújtótávolsággal, fényerővel és árral rendelkeznek. A 200 mm-es fix tele ilyen. Nem túl drága, remek fényerő jellemzi, s a gyújtótávolsága is megfelelő többféle felhasználáshoz is.
Történelem: Székely Aladár
(2012. január 27.)
Ady, Babits, Móricz, ahogy ma élnek emlékezetünkben, ahogy elképzeljük őket egy iskolai tankönyv illusztrációjára, vagy egy régi bankjegyre visszaemlékezve. A róluk élő kép alakításában nagy szerepe volt az általa készített képeknek. Székely Aladár, a XX. század elején élt művészeink egyik ,,udvari" fotográfusa.
Micro Nikkor 105mm f/2,8D AF-S VR IF-ED
(2012. január 24.)
Vallatóra fogtuk a Nikon felső kategóriás makró objektívét, mely közelkép korrekcióval és optikai stabilizátorral is rendelkezik. Az 1:1 leképezési arányú makró optikát APS-C szenzoros géppel próbáltuk ki.
Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával
(2012. január 19.)
Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.
Mikrosat oktobox és rendszervaku tartó
(2012. január 4.)
Visszapillantó: 2011 a digitális fényképezés tükrében
(2011. december 31.)
Godox TT-520 vaku
(2011. december 22.)
Steiner Pro 600 hordozható stúdióvaku
(2011. december 21.)

Archívum