Kész képek tálalása a megrendelő felé – Fotókönyv

2008. 10. 07. 07:47 | Domshow

Mivel lehet megkülönböztetni az amatőrt a profi/hivatásos fotóstól? Például a kész képek szervírozásával. Amikor egy munkát elkészítünk, annak anyagát átadjuk a megrendelőnek, de milyen formában?

Természetesen itt éles határt kell húzni az “ipari” és “magán” megrendelők között, ugyanis akinek termékfotókra van szüksége, elég egy DVD-n odaadni a képeket, viszont az esküvői fotóit mindenki szereti a kanapén kényelmesen elhelyezkedve lapozgatni kedvesével.

A kulcsszó a fotókönyv. Készítsünk a kész, bemutatásra szánt képekből egy nyomdai technikával előállított albumot. Erre ma már Magyarországon is számos vállalkozót találhatunk (CEWE, IHB…), akik már 2500 forinttól elkészítik a legjobb pillanatokat megörökítő fotóinkból a könyvet. Természetesen árban a határ a csillagos ég.

A bejegyzést ihlető oldal

Az eredeti bejegyzésben a linkek hibásan szerepelnek, ezért alul láthatóak a javított linkek.

http://www.artleather.com/

http://www.zookbinders.com/

http://www.queensberry.com/

http://www.wgbooks.com/

http://www.albumsaustralia.com.au/

6 hozzászólás a(z) “Kész képek tálalása a megrendelő felé – Fotókönyv” című bejegyzéshez

  1. kesztió írta:

    Na, itt ingoványos talajra érkeztünk!

    Hosszú kiadványszerkesztői évek tapasztalatából tudom, hogy akér a legprofibb fotósok/képzőművészek figyelemreméltó hányadánál is megáll a tudomány, amikor nem egyedi alkotást létrehozásáról van szó, hanem már létező munkákat (fotók, reprodukciók, stb.) kell nyomdai minőségű kiadványba szerkeszteni – oly módon, hogy a szakma bár legelemibb követelményei (oldaltükör, tipográfia, arányok és egyensúlyi szempontok betartása, üres felületek kezelése, zsúfoltság elkerülése, stb.) elfogadható színvonalon teljesüljenek.

    A dolog akkor válhat súlyosabbá, ha – az említett Mo-i cégek modellje szerint – az esetenként fotósnak ugyan profi, de oldalszerkesztést illetően kevés tapasztalattal rendelkező megrendelő maga állítja össze a fotóskönyvet, ahelyett, hogy a nyomtatás mellett a szerkesztést is szakemberekre bízná.

    Elég csak arra gondolni, hogy mennyi (önmagában csúcsminőségű) fotó jelent már meg a fotózz!-on – csapnivaló keretezéssel, vagy (neadjisten) feliratozással…

  2. Kutasi Kovács Zoltán írta:

    Magát a fotókönyvet “Te” készíted el, ami a szoftveres részét illeti, aztán mélben vagy cd-én személyesen, átadod a fotókönyveseknek, akik két hét alatt szépen, igényesen “lepréselik” az általad összerakott anyagot. A határ nem a csillagos ég, hiszen limitálva van az oldalszám.

  3. kesztió írta:

    A fotókönyvesek mind préselhetik szépen és igényesen, ha neadjisten a T. megrendelő csapnivalóan szerkesztette meg…

  4. bányászbéka írta:

    Az ilyen fotóskönyvekkel az a baj hogy nem biztosítható az egyenletes minőség. Addig oké hogy kinyomtatnak egy albumot, de ha abból újabb példányokra van szükség, újra kell keverni a tintát és a végeredmény néha meglepő lehet a korábbi sorozathoz képest.
    Aztán az is hozzá tartozik hogy az ilyeneket elsősorban a “Tunéziai last-minute nyaralásunk” és “Bucika 3 éves lett” jellegű könyveknek szánják, nekem legalábbis komolyan sikerült zavarba hoznom az egyik nagy kiadót amikor fekete-fehér album kiadása után érdeklődtem. Nem is vállalták.
    Meg annyit, hogy egy igényes album elkészítése nem olcsó, és minimum megduplázza a fotózás költségeit amin amúgy is minden megrendelő szeret takarékoskodni.

  5. kesztió írta:

    (…) az a baj hogy nem biztosítható az egyenletes minőség. Addig oké hogy kinyomtatnak egy albumot, de ha abból újabb példányokra van szükség, újra kell keverni a tintát és a végeredmény néha meglepő lehet a korábbi sorozathoz képest.

    Nem kell épp ilyen sötéten látni a dolgokat! Ha ez igaz lenne, akkor a színkalibrálás–színmenedzsment szakterületek teljes tudásanyagát a kukába lehetne dobni. Már néhány száz euróért vásárolhatsz pl. olyan fotónyomtatót, amit mégcsak nem is példányonként, de típusonként elég kalibrálni, no meg a papírt és a tintát rendszeresen ugyanabból a (megbízható) forrásból beszerezni, és nemhogy bucikahároméveslett-színvonalon, de professzionális digitális próbanyomat szintjén is megfelelő színhűséget garantálhat a szolgáltató.

    És feltételezem, az említett cégeknél azért nem néhány száz eurós cuccal dolgoznak… :D

  6. bányászbéka írta:

    Igazad van, ez nyilván járható út ha csak néha kell pár példányt előállítani egy pároldalas kiadványból…

Válasz írása

Legfrissebb cikkek a Pixinfo.com-on
Kipróbáltuk: Pentax K-x
(2010. február 8.)
Nagyjából egy év van az egykor bejelentett Pentax K-m és utódja a tavaly ősszel piacra került K-x között. A különbség kettejük között külsőre nem számottevő, sőt, mintha egymás ikertestvérei lennének. A külcsín azonban megtévesztő, hiszen a belső többek között olyan naprakész újdonságokat tartalmaz, mint a HD videofelvétel, vagy az élőképes kereső. Ezeknek és még több újdonságnak néztünk a körmére a most következő tesztben.
Történelem: Sanyo
(2010. február 4.)
Képzeletbeli technikatörténeti lexikonunk ma a Sanyo címszónál nyílt ki. A céget nyilván mindenki ismeri, ha másról nem, hát akkumulátorairól. Azért nem kell lebecsülnünk a digitális fotótechnikában betöltött szerepét sem. Viszonylag észrevétlen, kevés saját modellt bejelentő gyártó, ez azonban csak a felszín. A részletek kiderülnek a cikkből.
Kipróbáltuk: HP Photosmart Plus (B209a)
(2010. február 1.)
A multifunkciós készülékek között jelenleg a Photosmart Plus névre hallgató jelenti a HP kínálatában a középkategóriát, mely ,,önkéntest" szíves örömest górcső alá vettünk, ha már tiszteletét tette nálunk. A nyomtató - másoló - lapolvasó olyan érdekes extrákkal is büszkélkedhet, mint a vezeték nélküli kapcsolat, vagy az érintőképernyős vezérlés, amit nem hagyhattunk szó...vagyis teszt nélkül.
,,Oda kell figyelni az apró részletekre" - interjú Matis Edit sminkes-stylisttal
(2010. január 28.)
Legyen az divatfotó vagy enteriőr, tévéműsor vagy egy magazin borítója, a stylist minden mögött ott lehet. Legtöbbször ott is van - hogy mennyire, az az egyéni kreativitástól, és a stílusérzéktől függ. Matis Edittel a divatról, a sminkről, és a bugyija színéről beszélgettünk. Utóbbiról kevesebbet.
Történelem: Magyarok a fototechnikában
(2010. január 15.)
Kipróbáltuk: Sony Alpha DSLR-A500
(2010. január 11.)
,,Előre látni az út végét" - interjú Kudász Gábor Arion fotóművésszel
(2010. január 8.)
Exkluzív: Samsung NX10
(2010. január 5.)
  • (02. 08.)Iomega ScreenPlay Director HD teszt
    Az Iomega (valójában az EMC) a tárolórendszerek mellett belevágott a médialejátszók készítésébe is - mi most a ScreenPlay sorozat csúcsmodelljét, a ScreenPlay Director HD-t teszteltük le.

Archívum