Mindenkinek megvan a saját munkamenete, egészen az eszközök összeszedésétől azok rendben és tisztán való elpakolásáig. Néhol viszont érezzük, hogy mintha lehetne valamit jobban, szebben, ügyesebben, időtakarékosabban, vagy egyszerűen csak könnyebben végezni. Ezért érdemes tapasztalt, gyakorló fotósok munkamenetét végignézni, hátha elleshetünk valami praktikus tanácsot!

(tovább…)

Úgy látszik nagyon ráfeküdtek erre a digitális technikára, ha Obama-ról van szó. Múltkor láttuk, hogy először született hivatalos portré amerikai elnökről digitális géppel. Most pedig majd’ másfél gigapixeles kép készült a beavatási beszédről.

(tovább…)

Eszpee nicknevet hallva a kispad blog mellett beugrik fotóblogja, valamint a Budapesti Fotóbloggerek fóruma, illetve az ebből kinőtt és nemrégiben útjára indított Budapesti Fotóbloggerek Friss Képei rss csatorna.

A Spottr portál készített vele egy interjút, amiből megtudhatjuk, hogy mióta és miért fotózik, melyik a kedvenc képe, mi az amit mindenképpen szeretne megörökíteni, és számos egyéb fotózással, élményekkel, inspirációval kapcsolatos egyéb dolgot.

Mint arra sokan emlékszünk 2005-ben Ázsiában egy hatalmas cunami pusztított. Zoriah, a fotóriporter a katasztrófa utáni napokban készített képsorozata jól mutatja azt a hihetetlen pusztítást, amit a víz okozott. Viszont önmagában egy ilyen sorozat csak egy lenne a sok közül.

A fotós viszont nem zárta be a projektet az első utazása után, hanem egy évvel később visszament a helyszínre (Thaiföldre és Sri Lankára), hogy ugyanazokról a helyszínekről újra képeket készítsen. Az eredeti képekkel azonos pozícióból és látószöggel készült felvételek jól bemutatják, hogy egy év alatt mennyire rendbetették a környezetüket az ottélők, és hogy a sosem látott veszteségek ellenére viszonylag gyorsan talpra tudtak állni.

Megdöbbentő képsorozat.

… triviális megoldásként jön az ablak, a nagy, nehéz teleobjektívünk alátámasztására. De mégsem olyan kényelmes, mint amennyire egy-egy apró ötlettel/kiegészítővel kényelmessé tehetjük.

(tovább…)

Ha a Hargitát halljuk, Tamási Áron ugorhat be, és a fantasztikus tájleírásai. Ahogy az Art Fotó Klub honlapját böngésztem, és rátaláltam erre a képsorozatra. A különleges tájképek nézegetése közben egyből beugrottak az olvasott vagy átélt erdélyi élmények. A hegyek, a fenyők, a zöld mezők…

A digitális fényképezők elterjedtével – sokak számára sajnos – háttérbe szorult az analóg technika. Ha jól tudom, vannak egy páran köztetek, akik nem, hogy csak láttatok, csináltatok ilyet, hanem még a mai napig is a piros lámpa derengő fényénél izgultok, hogy vajon hogyan sikerült a felvétel. Kicsit irigykedve tekintek azokra, akik a vegyszerszagú, átalakított fürdőszobában tálcáról tálcára pakolgatják a papírt, ezért nagy érdeklődéssel, és kíváncsisággal fogtam neki a Spottr oldal két bejegyzésének olvasásához, hogy hogyan hívjunk elő – elméletben és gyakorlatban.

Aki hasonlóan érez, netán nosztalgiázni szeretne, esetleg csak meg szeretne ismerkedni a fotótechnika alapjaival, csak bátran! Állítólag nem olyan nehéz!

(az írásokhoz hozzá kell tenni, hogy csak a negatív hívásról van szó, a nagyítás része kicsit több felszerelést igényel, de mivel a scannerek elterjedtek, valamint a már bemutatott és az ajánlott bejegyzésben is található egyszerű befényképezés is könnyen megoldható, így ki lehet hagyni a nagyítást, és később visszatérhetünk rá)

Sokszor megesik egy fotóssal, hogy az utcán kell vakukkal világítson valamit. De ha ez még mozog is, bizony nem egyszerű a kolléga dolga. Ilyenkor jöhet Jesse Rosten hátizsákra szerelt vakupárja, ernyője… A videóban be is mutatja, hogy hogyan építhetjük meg saját két lábon járó műtermünket.

Mi másból, mint objektívből!

(tovább…)