Lyukkamera a hálószobából

2009. 05. 05. 06:53 | Domshow

Eszpee kicsit eljátszott a lyukkamera világnapja alkalmából, és ebből sült ki ez:

De hogyan csinálta?

Teljes sötétség a hálóban, a beszűrődő fényektől is védeni kell a szobát, az ablakot is teljesen el kell takarni, majd egy kis (kb 1-2 cm-es) lyukat vágunk a sötétítésen, és máris előttünk a kilátás fordított képe. Ez után már csak le kell fotózzuk.

De a kispad blogon részletesen olvashatjuk az elkészítés módját!

Kategória: barkács, blogszemle
A bejegyzéshez fûzött hozzászólások az RSS 2.0 csatorna segítségével követhetők. Megjegyzés, és trackback hagyható.

9 hozzászólás a(z) “Lyukkamera a hálószobából” című bejegyzéshez

1. Kisspista55 írta:
   2009. május 5. at 07:11

   Háát!
   Nagyon jó az ötlet, tetszik a megvalósítás és az elért eredmény!
   További sok sikert!
   Pista

2. nyelvész írta:
   2009. május 5. at 08:13

   Csak kicsit nehézkes a komponálás… :)

3. Rob-100 írta:
   2009. május 5. at 08:59

   “lyukkamera a hálószobában”

   teljesen csalódott vagyok, nem erre gondoltam

   :-) :-) :-)

4. kesztió írta:
   2009. május 5. at 09:28

   Nincs új a nap alatt!

   Nagyon hasonló (sőt, egy fokkal izgalmasabb) fotótanulmánnyal foglalkoztam 2005-ben, a Tízedik Minimum Party alkotótábor keretében.

   A tábor székhelyén épülő félig kész erdei ház egyik szobáját teljesen elsötétítettem, az ablakot bedeszkáztam, majd fúrtam egy centiméteres nagyságrendű lyukat a deszkákba. Ha ragyogóan sütött kint a nap, a környező fák-bokrok képe gyönyörűen (és fordított állásban természetesen) rávetült a szemközti falakra.

   Csakhogy én a „camera obscura” képét nem a falakon, hanem egy meztelen női testen akartam elkapni, így a modellemet a lyukból érkező fény útjába állítottam, majd 8 másodperces záridővel fotóztam a testét, izgalmas és meghökkentő aktot várván a dologtól (ennyit tudott a bridge gépem, azonkívül szerencsétlen modell amúgy sem bírt volna ennél hosszabb ideig mozdulatlanul maradni).

   Sajnos a kezdetleges felszerelés, a mostoha körülmények illetve a tapasztalatlanságom rányomta bélyegét az eredményre: ahogy az várható is volt, élességi, bemozdulási, illetve masszív zajproblémákba ütköztem, minimálisan deríteni kellett volna, stb. Így még a Fotózzra se mertem feltenni, mert – ismerve az ottani társaságot – galádul lehúzták volna, főleg, hogy az akt kategória a legigényesebb a mezőnyben.

   Megismételni azóta nem tudtam, főleg megfelelő hely és vállakozó kedvű modell hiánya miatt.

   (Bíró Zoltán–Szőcs Anna: Camera obscura – fotóesszé. Minimum Party, Kászonaltíz, 2005)

5. tracker írta:
   2009. május 5. at 11:06

   Hát tényleg nincs új a nap alatt:
   http://www.photograph.hu/showphoto.php?photo=14132&cat=500&ppuser=65
   És mindenki eldöntheti, hogy a tyúk volt elöbb vagy a tojás.

   Egyébként annyira nem új technika ez, hogy az első működő lyukkamera is így működött. Egyesek egy Alhazannak hívott, mások Ibn al Hajtam nevű egyiptomi tudóshoz kötik, az azonban azonos mindkét sztoriban, hogy a tudós a ház falába fúrt lyukon át vetítette a napfogyatkozást a szoba másik falára, mindezt 1400évvel azután hogy Arisztotelész felfedezte hogy résen keresztül lehet képet vetíteni.

6. Atis írta:
   2009. május 5. at 16:00

   Mondjuk biztos megkapom, de mi van akkor, ha nincs új a nap alatt? Attól még, hogy egy képet valaki elkészített, vagy egy technikát használt, attól még más is kedvet kaphat szerintem hozzá… Ez tipikusan az, hogy egy gyönyörű Lánchíd fotóra, vagy szép naplementére valaki beírja, hogy elcsépelt, lejárt téma, pedig ha egyszer szép, akkor szerintem szép. Jó ha valaki tud valami teljesen újat alkotni, de de kicsit idős már az emberiség, még a fotózás is elég rég divatba jött, így nehéz olyasmit csinálni, amihez hasonlót sehol a világon még senki sem követett el. Persze érdemes ilyesmire törekedni, de az ismétlésben is van szerintem érték.

7. kesztió írta:
   2009. május 5. at 16:29

   Nem is beszélt itt senki arról, a témák vagy a technikák „védettek” lennének, sőt.
   Izgalmas volt olvasni (a szó pozitív értelmében), hogy valamit, amit 2005-ben kitaláltam, de hiányosan valósítottam meg, másvalaki tisztességesen megcsinálta – ha nem is olyan látványosan és művészien, ahogy eredetileg elképzeltem.

8. Rob-100 írta:
   2009. május 5. at 20:32

   apu, kezdődik…

9. KifordítottFiú! írta:
   2009. május 6. at 21:07

   Van aki azt említi, hogy ő előbb csinálta, vagy haverja csinálta előbb. Ki csinálta előbb? :D
   Idéznék:
   Ibn al Hajtam (X. Század) Arab tudós leírta hogyan lehet a nap képét egy a falban lévő lyukon keresztül a szembelévõ falra vetíteni.

   Asszem ő előbb csinálta. Főként azért, mert ő volt az első aki feljegyezte.
   Olvasni való a dologról:
   http://betegsrac.webs.com/afilmszletse.htm

Válasz írása