Visszalopakodtam Jung Zseni előadóteremben tartott szeánszára, mely egy felüdítő szünet után immár harmadik órájához közeledik. Az előadásba nem csak a művésznő melegedett bele, hanem gyönyörű modellje is, aki időközben teljesen megszabadult minden ruhájától. A portréfényképezéstől tehát eljutottunk az aktig. Ismét a modell instruálása, a részletekre való odafigyelés, a világítás a téma, melyek egésze – karonfogva Jung Zseni közvetlen előadásmódjával – alkotja azt a művészi elegyet, mely rá oly jellemző, és egy fotója alapján is azonnal beazonosítható. Nehéz helyzetben vagyok, mert esélyem sem volt, hogy végigüljem a három órát, viszont az előadás olyan aprólékos, mindenre kiterjedő volt, hogy néhány mondat és szó nem adhatja vissza. Ott kellett ülni elejétől a végéig. Azoknak, akiknek ez nem sikerült (mint részben nekem sem), álljon itt mementóként néhány kép.