PhotoToon képfeldolgozás
A HP Photosmart R927 és a Photosmart R727 fényképezőgépek egyik újdonsága a Design Gallery, amivel a fényképezőgépben lehet a fotón különböző szerkesztési műveleteket elvégezni. Ezzel kapcsolatban az egyik újságíró kolléga tréfásan meg is jegyezte, hogy a HP biztos megvette az Adobe-tól a Photoshop kifutott verzióját és azt rakta a gépbe. Az elérhető szolgáltatásokat látva a vicc nem is olyan földtől elrugaszkodott, de a PhotoToon bemutatásakor megnyugtattak bennünket, hogy a karikatúrák kicsit máshogy készülnek, mint ahogy azokat a Photoshop csinálná, ha a szükséges műveleteket elvégeznénk vele.
 |
| A PhotoToon egyik fejlesztője |
A PhotoToon lényege, hogy a kiválasztott fényképen megkeresi a kontrasztos éleket, kiemeli azokat, csökkenti a színárnyalatok számát és egyéb apró műveletekkel olyan hatást produkál, mintha a fotó egy kézzel rajzolt karikatúra lenne. Persze a karikatúrákra sokszor jellemző túlzásokat nem tudja a rendszer előállítani, de a hatás így is különleges. Elsősorban kisgyerekes családoknál lehet nagy siker a kicsiket ábrázoló rajzsorozatok készítése, de illusztrációnak más területen is jól felhasználhatók. A helyszínen demonstrált szoftver ugyan már kb. 6 hónappal fejlettebb, mint amit a fényképezőgépbe építenek, de a különbséget a képeken valószínűleg csak a fejlesztők tudnák pontosan megmondani.
Helyi kontrasztkezelés
Érdekes látni, hogy a ma adaptive lighting néven ismert technológia milyen névvel született meg. A technológia valószínűleg már mindenki számára ismert: a sötét területek árnyalati eloszlásának módosításával a szoftver megpróbálja a sötétebb, részletszegényebb részeket úgy ábrázolni, mintha azokat a fotós külön megvilágította volna. Persze a szoftvernek nincs könnyű dolga annak eldöntésében, hogy mi az amit világosítani kell és mi az, ami valóban sötét kell legyen, illetve nem könnyű megkülönböztetni a részletet a zajtól, de ahogy a különböző RAW feldolgozó szoftverekben is van lehetőség ilyesmi műveletekre, így ezt a fényképezőgépben is meg lehet oldani.
A technológia ellenzői szerint az egésznek nincs semmi értelme, mert hasonló eredményt Photoshopban is el lehet érni a Levels és a Curves funkciók használatával. Ha Photoshopban is lenne lehetőség a RAW adatok használatára (automata, kompakt digitális fényképezőgépekről beszélünk), akkor ez még akár igaz is lehetne. De a Photoshopban már csak a 8 bitre lebutított jpeg képet kapjuk, amin bármilyen módosítás további tónusbeli adatvesztéssel jár. Ha a Photoshop eredményt el is fogadnánk ekvivalensnek, akkor is ott van azonban a kérdés, hogy vajon hány család tökéletesíti otthon, nyaralás után az elkészült több száz fotót, hogy a részletek is szebben látszódjanak? Valószínűleg egyik sem. Ha ezt a fényképezőgép automatikusan az exponálás után a képfeldolgozás során megteszi, akkor annak mindenki csak örülhet. A szolgáltatás mindazonáltal teljesen ki is kapcsolható, így azoknál a képeknél, ahol fontos a sötét árnyalatok telítettsége, a beépített szoftver nem próbál meg részletek után kutatni.
Fényképezőgép kalibrációs rendszer
Az előadás egy megdöbbentő háttérinformációval indult:
A ccd gyártás során nem minden példány sikerül egyformán jól. A gyártók többféle áron kínálnak érzékelőket nagy tételben: a drága csomag csak a válogatott, bevizsgált darabokat tartalmazza, míg az olcsók az összeset (ezt ugyan nem mondták, de felmerült bennem a kérdés, hogy mi van ha a drága csomagból kimaradt érzékelők nem a kukába, hanem az olcsó csomagba kerülnek…). A különbség ezek között általában az, hogy nem teljesen egyformán reagálnak a fényre, így nem mind produkál azonos minőségű képet. A HP Labs szakemberei azonban rájöttek, hogy ha a jeleket feldolgozó szoftvert felkészítik a fényképezőgépben lévő érzékelőpéldány által produkált konkrét eltérésekre, akkor az olcsó csomag mindegyik érzékelőjéből elővarázsolható a legjobban sikerült példányokéval azonos színű és fedettségű kép.
 |
| Gary J. Dispoto, a HP Labs Color and Precision Imaging vezetője |
A beállítás kulcspontja egy olyan színkalibráló berendezés, ami állandóan képes az előre meghatározott kulcsfontosságú színek kibocsátására. Ha a fényképezőgéppel a gyártási folyamat végén lefényképezik a színmintát, akkor kiderülhet az adott fényképezőgép példányba épített érzékelő normálistól való eltérése. A kapott eredmények alapján a gyártás utolsó fázisában frissíthetik a fényképezőgép szoftverét, hogy az az adott gépben lévő CCD-hez igazodva dolgozhassa fel a fotókat. (Ez lehet az egyik oka annak, hogy komolyabb problémákat a HP szervizek nem javítják, hanem garanciaidőn belül cserekészüléket biztosítanak. Az egyes alkatrészek cseréje felborítaná a gyártáskor jól belőtt működést.)
 |
 |
| Ez az a panel, amit a HP Labs először kifejlesztett | És ilyen lett, miután a gyártást szervezők igényei alapján átalakították |
A HP Labs működésére jellemző, hogy eredetileg ezt az eszközt sem erre a célra dolgozták ki. Az eredeti készülékbe a Gretag Macbeth színkalibráló táblához hasonlóan egymás mellett helyezték el a fényforrásokat, amelyek egy-egy korongot világítottak meg a megfelelő színnel. A fényforrások folyamatosan a számukra meghatározott hullámhosszú fényt bocsátják ki, így alkalmasak a kontroll eszköz szerepét ellátni. Mikor a gyártást előkészítő szakemberek meglátták a kutatók játékát, azonnal rájöttek, hogy ez alkalmas lenne a normálistól valamilyen eltérést mutató fényképezőgépek színeinek beállítására, ha a fények nem egymás mellett, hanem egy korongon egymás után jelennének meg. Így született meg a gyártás során ma is használt eszköz, ami gyors egymásutánban villantja fel a különböző színeket, amit az elé tett fényképezőgép azonos ütemben rögzít. A sorozat végén a fényképezőgépre kötött szoftver képes beállítani a fényképezőgépbe épített képfeldolgozó eljárást, hogy az innentől kezdve az előírt módon rögzítse a színeket.
Cikksorozatom következő részében a digitális álló- és mozgókép feldolgozásról és képkezelésről lesz szó.
