Korábban már részletesen foglalkoztunk a Nikon D1-es modelljével, így most elsősorban a különbségekre, az apró de hasznos változtatásokra figyeltünk.
Kívülről
Külső megjelenésében a fényképezőgép nem változott, viszont figyelemreméltó, hogy javult a kidolgozás, az összerakás minősége. A D1-nél a gépvázat és a nyitható ajtókat védő gumiborítás rögzítése -különösen a kártyát védő ajtón- igencsak silány volt. Leváló borítással a D1X-nél már nem találkoztunk. Megmaradt viszont a hátsó információs LCD-t védő, immár félig áttetsző műanyagból készült védőkupak, amely ugyan védelmet jól szolgálja, viszont továbbra is könnyen elveszthető. Ugyanez vonatkozik az apróbb csatlakozóaljzatok (pl. vakuszinkron csatlakozó) lezárására szolgáló pici kupakokra is. Ha a fotós ezeket a csatlakozókat használni akarja jó eséllyel számíthat rá, hogy többet nem kell bajlódnia a le és feltevésükkel, mivel méretükből következően nagyon könnyen elveszthetők.
A Nikon D1X-et felkészítették a GPS csatlakoztatásra is. A megfelelő eszköz csatlakoztatása esetén a gép a képfájlban rögzíti a felvétel elkészítésének pontos helyét is.
CCD
Új fejlesztés a gépben található CCD is. A hagyományokkal szakítva a Nikon nem négyzet, hanem téglalap alakú pixeleket tartalmazó érzékelőlapkát épített a gépbe. A CCD fizikai méretei nem változtak, csak a felbontását duplázták meg. szenzor által rögzített képet a fényképezőgép elektronikája soronként olvassa ki, ami azt jelenti, hogy minél több sorból áll a CCD, annál tovább tart a tartalmának a lementése. A hosszabb kiolvasási idő pedig sorozatfelvételnél kevesebb kép készítését teszi lehetővé másodpercenként. A Nikon az új CCD-n a korábbival azonos számú sorban kétszer annyi pixelt helyezett el, ami számszerűleg azt jelenti, hogy duplájára növelte a felbontást úgy, hogy a kiolvasási sebesség nem változott jelentősen.
Az új CCD vízszintesen 4028, míg függőlegesen 1324 pixelt tartalmaz. Ebből mátrixból állítja elő a gép illetve RAW formátum esetén a program a 3008 × 1960 pixeles képet. Ez azt jelenti, hogy míg vízszintesen sok pixelből kevesebb lesz, addig függőlegesen a pixelszámot valamilyen interpolációs eljárás segítségével növelni kell. A megoldás ugyan szokatlan egy kicsit, de az így készült képek nagyon szépek, így nincs okunk panaszkodni.
RAW fájl esetén mind a Nikon Capture, mind pedig a Nikon független szoftverek képesek nagyobb felbontású képeket készíteni, de ezeknél az interpolálás már jól látható. A minőség továbbra is kiváló, de az éles részletek a nagyítás miatt természetszerűleg elmosódnak. Az így készített nagyobb felbontás egyetlen előnye, hogy nem kell egy külön szoftver segítségével a már kész képet nagyítani, hanem az a „digitális negatívnak” is megfelelő RAW fájlból azonnal elkészíthető.
Kezelés
Aki már használta a D1-et, annak nem okoz gondot a D1X kezelése. Minden ugyanott van, mint az alapmodellnél és minden ugyanúgy kezelhető. Ebből persze az is következik, hogy a kezdő felhasználó jobb ha felkészül egy hosszabb és beható ismerkedésre. Ahhoz, hogy valaki gyorsan és megbízhatóan ura lehessen a D1X-nek, sokat kell gyakorolnia. Az ismerkedésre fordított idő és energia azonban -bizton állíthatjuk- megéri.
A D1X a maga 5,47 millió pixelével és az ehhez társuló 3kép/s exponálási sebességével, valamint ISO 125-800-ig állítható fényérzékenységével, 48 bites színmélységével a legkényesebb felhasználói igényeket is kielégíti.
Ha azt írtuk, hogy a D1X megéri az ismerkedésre fordított időt és energiát, akkor most pontosítunk. Nem csak, hogy megéri, de meg is követeli. A külső kezelőszervek használata még viszonylag egyszerűen elsajátítható. Az előre választható automata módok és manuális állítási lehetőségek gyakorlatilag megegyeznek a filmes Nikonoknál már megszokottakkal. A gondok inkább a digitális funkciók beállításaival vannak. A 35 pontos menürendszerben szinte minden beállítható, amit csak el lehet képzelni. A tükör külön felcsapásától, a CCD automatikus tisztításán át, egészen a fehéregyensúly finom szabályozásáig. Például ebben a menüsorban kell engedélyeztetni a RAW formátum használatát is, noha a felvétel minőségének beállítása külső gombokkal történik. Tehát a gép nagyon sokat tud, de profi használata komoly felkészülést igényel.
A D1X-et normál fényképészeti gyakorlat alatt próbáltuk. Ennek során is beigazolódott, az a már fentebb említett állítás, hogy a gép kezelését meg kell tanulni. Gyorsan változó helyszíneken készített riportfotóknál, ahol nem volt idő elmélyedni a beállítási lehetőségek tengerében, nem volt idő megkeresni a legoptimálisabb fénymérési és élességállítási módot, bizony gyakran elő kellett venni a filmes korszakban összeszedett rutint, hogy jól exponált képet kapjunk. Nagy kontrasztú témáknál bizony be-becsapódott a fénymérő. Nagy kinti világosság mellett az LCD-n megjelenő kép sem mindig elegendő az ellenőrzéshez. Jó szolgálatot tesz viszont ilyenkor a megjeleníthető hisztogram, és a beégés veszélyére figyelmeztető villogás. Természetesen ezek is csak akkor, ha használatukat előre engedélyeztettük menüből.
Visszajátszás
Meg kell említeni egy hasznos változtatást a NIKON D1-hez képest. A D1X-nél a monitor gomb megnyomásakor már minden visszajátszás funkció elérhető (nagyítás, több kép, vetítés, törlés) és utón az exponáló gomb megérintésével vissza lehet térni a felvételi módba.
Képminőség
Hihetetlen jó minőségű képeket készíthetünk viszont akkor, ha van időnk gondosan ellenőrizi minden beállítást. Műteremben jó megvilágítás, pontos fénymérés mellett a D1x csodákra képes. A RAW módot használva -tehát a CCD által összeszedett eredeti információt változtatás nélkül elmentve- óriásplakátokhoz készítettünk felvételeket. A fehéregyensúly beállítását sem bíztuk az automatikára. Követve a használati utasításban leírtakat az adott megvilágítást tanítottuk meg a fényképezőgéppel. Neutrál szürke felületünk nem lévén, ehhez egy homogén fehér felületet fényképeztünk le két fényértékkel alulexponálva. Ezt a felvételt tekintettük etalonnak a fehéregyensúly beállításánál. Az eredmény kifogástalan színvisszaadás lett, rendkívül jó felbontás mellett. A képek láttán az eddig nagymérető diához szokott grafikusok is megemelték a kalapjukat a digitális technika előtt.
Hatalmas lehetőség a kreatív fotós kezében az 1/500 s vakuszinkron idő és az 1/16 000 s maximális zársebesség. Az előbbi szinte korlátlan lehetőséget biztosít a napfényes felvételek vakus derítésére, a másik pedig a nagyon gyors mozgások bemozdulásmentes megörökítésében tesz kitűnő szolgálatot.
Itt kell felhívni a figyelmet két eltérésre, melyek bizonyos értelemben visszalépést jelentenek a Nikon D1-hez képest. Nyilvánvalóan a kétszeresére növelt felbontás miatt a NIKON D1X 4,5 kép helyett, csak 3 képet tud készíteni másodpercenként, illetve a beállítható legnagyobb érzékenység 1600 ASA helyett csak 800 ASA. Igaz, hogy ez az érték menüből kb. két értékkel 1600 illetve 3200 ASA-ra növelhető, de a D1-nél ugyanez a menüfunkció 3200 és 6400 ASA-t jelentett. Viszont míg a D1 legalacsonyabb beállítható érzékenysége 200 ASA volt, a D1X-nél ez az érték 125ASA.
Értékelés
|
A Nikon D1X méltó utóda a D1-nek. Jó, hogy figyeltek azokra az észrevételekre, amelyeket a felhasználók tettek. Nagyon profi, nagyon átgondolt, nagyon jól használható szerkezet, értő kézben csodákra képes. A fényképezőgép ára kicsit borsos ugyan, de képességei alapján komoly fotósoknak a már meglévő Nikon objektívek mellé kiváló digitális megoldás.
A Nikon D1x fényképezőgépet a MAMMUT ÜZLETHÁZBAN található PUSKÁS FOTÓ Nikon szaküzlet bocsátotta rendelkezésünkre, ahol a gép raktárról megvásárolható. E-mail: puskasfoto@axelero.hu, Telefon: (1) 345-8563
