Kipróbáltuk: Nikon D600 teszt

0

AF, élőkép, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

A Nikon D600 a MultiCam 4800FX AF modult kapta, melyen összesen 39 fókuszterület található (elrendezése megegyezik a D7000-ében található MultiCam 4800DX-ével).
A specifikációk szerint minimum -1 Fé-es megvilágítás szükséges az AF használatához (megfelel ISO100, F1,0; 2 mp záridőnek).

A gép menüjében választhatunk az összes, illetve 11 fókuszterület használata között is.

39 fókuszpont

11 fókuszpont

A 39 fókuszterület mindegyike alkalmas min. f/5,6 fényerejű objektívvel való munkára. Ha f/5,6-nál gyengébb, de f/8-nál jobb fényerejű objektívet alkalmazunk, akkor 33 fókuszterületünk marad (a két szélső 3-3 pont kiesik). Ha az optikánk f/8 fényerejű, akkor még mindig választhatunk 7 fókuszpont közül, de ezekből már csak a középső működik keresztszenzorosként. Mindez képekben (a függőleges vonal a függőlegesen álló szenzort jelenti, mely a vízszintes vonalakat képes érzékelni):

f/5,6 fényerőig

fényerő gyengébb f/5,6 de jobb, mint f/8

f/8 fényerőnél

Folyamatos/követő fókuszmódnál van lehetőségünk megadni, hogy a követés mekkora területen legyen aktív. Ez lehet a teljes 39 pont, 21 vagy 9 fókuszpontra korlátozva (nem feltétlenül a középső), de lehet automatikus, illetve 3D automatikus is. Megválaszthatjuk még a követés érzékenységét is 5 lépésben.

követés 21 fókuszponttal

követés 9 fókuszponttal

Ahogyan a D800-nál, úgy itt is igen egyszerűen választhatunk az AF módok és pontok között. Az AF módot (egyszeri, követő, automata váltás) a jobb oldali gomb megnyomásával és a hátsó tárcsával állíthatjuk, míg a fókuszpontok közül a hátsó nyolc irányú navigálógombbal választhatunk. A módosítás a felső státusz LCD-n, valamint a keresőben is rögtön látható.

Ha kevés fény áll rendelkezésre, a gép saját AF segédfényét hívja segítségül, melyet a Nikonnál jól bevált módon különálló lámpa szolgáltat.

Manuális élességállításnál ismét rendelkezésünkre áll az elektronikus távmérő funkció, ami gyakorlatilag egy egyszerű fókuszvisszajelző lámpa a keresőben. F5,6 vagy nagyobb fényerejű objektíveknél élesre állt téma esetén egy zöld jelzés villan fel a kereső státuszsorának bal szélén. A témának az 39 fókuszpont valamelyikére kell esnie. F8,0-as fényerejű objektívekkel is működik a szolgáltatás, de már csak 7 fókuszmezőt figyelve.

2016 pixeles RGB szenzor

A gépben 2016 pixeles RGB érzékelő dolgozik a fénymérésen, mely 3D mátrix II, középre súlyozott, vagy szpot elvű lehet. A középre súlyozás köre 8 mm és 20 mm között változtatható, a szpot mérés minden esetben 4 mm-es kört (képmező 1,5%-át) figyel. Arra is van mód, hogy az egyes fénymérési módokhoz finomhangolást rendeljünk 1/6 Fé lépésekben.

Élőkép

Élőkép, vagyis Live view szolgáltatás alapjai ugyanazok mint a régebbi modelleknél. A LiveView üzemmód bekapcsolása a hátsó Lv gomb megnyomásával lehetséges. A körülötte lévő tárcsával választhatunk fotó, vagy videó LiveView között. Videófelvételt csak videó LiveView módban rögzíthetünk. Igazából nem látom értelmét a két külön módbak, hiszen a fókuszmódot sem a LiveView üzemmódhoz, hanem a videómódhoz rendeljük, így egészen nyugodtan lehetett volna egy üzemmód, melyből a videófelvétel gombjával léphetnénk át automatikusan a videó LiveView módra.

A segédrács, AF pont, élő hisztogram és a virtuális horizont mindkét módban bekapcsolható, de a LiveView módok egyéb adatai eltérhetnek. Külön érdekesség, hogy állóképet videó élőkép módban is lőhetünk, és a végeredmény 16:9-es arányú lesz, mely formátum a képterület beállítások alól nem érhető el.

Sajnos LiveView módban már nincs lehetőségünk fáziskülönbség elvén működő autofókuszt használni, itt minden esetben a kontraszt alapúval kell beérnünk, amely bár gyorsabb, mint a korábbi modellekben, de még mindig lassúcskának érződik. Az oldalsó fókuszmód váltóval és a hátsó tárcsával választhatunk egyszeri (AF-S) és folyamatosan működő (AF-F) módokat, az elülső tárcsával pedig, normál, vagy széles mezős, arcfelismerő, illetve témakövető üzemmódot.

A kontraszt érzékelő AF-nek persze megvan az az előnye, hogy jóval több AF pont választható, mint a fáziseltérés alapján működő rendszer 39 pontja, ráadásul nem csak a pontok számában, de a lefedett terület nagyságában is van eltérés, a kontraszt alapú előnyére. A teljes képmező bármely részét kijelölhetjük AF pontként.

A manuális élességállítást ugyanúgy kapcsolhatjuk, mint normál, kereső módban. Segítségkép az élőkép nagyítására is lehetőségünk nyílik az LCD melletti nagyító gombbal. Az 5 lépéses képnagyítás max. 19×-es lehet, amelynél tökéletes képrészletességet kapunk, így a kézi élességállítás gond nélkül elvégezhető (több fotónknál is ezt a módot választottuk a biztosabb fókusz miatt).

Sorozat fényképezés

A Nikon D600-zal felbontástól és képkivágástól függetlenül CH módban maximum 5,5 kép/mp sebességű sorozatfelvételt készíthetünk, amely átlag feletti sebességet jelent. Ne felejtsük el, hogy a D800 csupán 4 kép/mp-re képes FX formátumban, ami persze az óriási, 36 Mpixeles felbontásra vezethető vissza.

A menüben beállítható a lassabb, CL sorozatmód sebessége 1-5 kép/mp között (1 kép/mp lépésekben), illetve megadhatjuk a sorozatban készíthető képek (JPEG) számát is 1 és 100 között.

Az automatikus sorozatok többségében ugyanazt kínálják, mint a D800-ban lévők. Kapunk expozíció sorozatot (2-3 kép), vaku sorozatot (2-3 kép), fehéregyensúly sorozatot (2-3 kép) és egy új Aktív D-Lighting sorozatot, mely szintén 2-3 kép hosszú lehet. Kissé kényelmetlen, hogy az automatikus sorozat módot csak az egyedi (Custom) beállítások között változtathatjuk meg.

Már a D700-ban is volt időeltolásos automatikus sorozat (Interval Timer), melyet most is megkapunk, sőt, a D800-ban bevezetett ún. Time-lapse sorozatot is. Magyarul ezt is időeltolásosnak fordíthatnánk, de itt a végeredmény nem képek sorozata, hanem egy maximum FullHD felbontású videófelvétel.

Az önkioldónál egyrészt megtartották a bevált 2, 5, 10 és 20 mp-es késleltetést, de új opciókkal is gazdagodott. A D800-hoz hasonlóan a D600 már nem csak egy időzített felvételt képes készíteni, hanem 1 és 9 között bármennyit, tetszés szerint. A képek közötti késleltetést pedig külön beállíthatjuk 0,5 és 3 mp közöttire.

Videó

A videókat Full HD (1920×1080 pixel) felbontásban is készíthetünk, melyet 24, 25, vagy 30 képkocka/mp-es frissítéssel rögzít a gép. Ezen kívül 1280×720 képpontos felbontás is rendelkezésre áll, melynél 25, 30, 50 és 60 kocka/mp-es frissítési sebesség is beállítható.
A Nikon D800-nál már tapasztaltuk, hogy a videófelvétel során egy igen enyhe képkivágást eszközöl a gép. A D600 hasonlóan tesz, de itt a képkivágás mértéke még a 1,5%-ot is alig éri el, tehát igazából elhanyagolható.
A videók képminősége jó, csak a szokásos enyhe lágyságot tapasztaljuk a kimentett képnél. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy videófelvétel során a dinamikaátfogás gyengébb, mozgóképeknél a sötét részek hamarabb bebuknak, részlettelenné válnak (lásd árnyékos részek).

Fotó és videófelvétel képkivágása

A videók tömörítési minőségét két fokozat közül választhatjuk ki. A High fokozat jobb esetben 24 Mbit/mp-es, alacsonyabb felbontásban és sebességben (1280×720/25/30 fps) 12 Mbit/mp-es tömörítést jelent. A Normal beállítás nagyobb felbontásban vagy sebesség mellett 12, az említett gyengébb értékekkel pedig 8 Mbit/mp-et hoz. A videók maximális hossza 29 perc 59 mp lehet, de High tömörítésű Full HD videók és 50-60 fps képfrissítés mellett csak 20 perc hosszú lehet egy snitt.

1920×1080 pixel, 29,97 kép/mp, 23400 kbps, 68 MB, 24 mp
Eredeti videó letölthető: ide kattintva

1280×720 pixel, 59,94 kép/mp, 23000 kbps, 61 MB, 22 mp
Eredeti videó letölthető: ide kattintva

Videófelvétel közben az exponáló gomb félig lenyomása az autofókusz indítását jelenti, míg teljes lenyomásával fotót készíthetü (de ez esetben a mozgókép felvétel leáll).

Élességállítás videó közben
Eredeti videó letölthető: ide kattintva

Videófelvétel kékórában
Eredeti videó letölthető: ide kattintva

A Nikon legfrissebb DSLR sorozatának újdonsága, hogy a videó DX módban, vagyis 1,5×-es képkivágással is készíthető, szintén 1080p, vagy 720p felbontásokban, és a fenti képfrissítési sebességekkel, valamint tömörítésekkel.

A videók rögzítése csak videó élőkép módba kapcsolva indítható el, de bármely felvételi üzemmódban működik, és ki is használja az adott mód beállítási lehetőségeit. Igaz, rekeszt, illetve záridőt csak a felvétel megkezdése előtt sikerült módosítani, a felvétel közben (sőt, már a LiveView-ba lépéskor) ezek rögzítésre kerültek.

Használhatjuk a Picture Control kínálta feldolgozási módokat is, így például fekete-fehér videó is készülhet. A videórögzítés során működőképes marad a fénymérés és az autofókusz.

A felvétel hangja mono, de a sztereó mikrofonbemenet segítségével a térbeli hangzás is adott. Jól fog jönni a fejhallgató kimenet is, melynek köszönhetően folyamatosan ellenőrizhető a hang. A mikrofon kikapcsolható a gép menüjében, ahol automata jelerősség szabályozást, illetve kézi bemeneti jelszint állítást is választhatunk, mely 20 fokozatú. A jelszint folyamatos kijelzését az info gombbal hívhatjuk elő az élőképre.

A gép bal oldalán lévő HDMI kimeneten tömörítetlen videóanyag is továbbítható külső forrás felé.

Felvétel közben a fontosabb képkockák meg is jelölhetők, így később a szerkesztésnél könnyedén visszakereshetők a lényeges részek. A Retouch menüben némi szerkesztési lehetőséget is kapunk, így kijelölhetők egy snitt vágási pontjai, vagy kilopható belőle egy tetszőleges képkocka a felbontással megegyező méretben (max. 1920×1080 pixel).