Képminőség
Képzaj
A Sony Alpha DSLR-A550 14,2 Mpixeles CMOS szenzora kellően zajmentes képeket produkál, az A500-zal összevetve csak minimális különbség látható. Komolyabb zajszintre csak ISO1600 és magasabb érzékenységnél kell számítanunk, legalábbis RAW formátumból konvertált képeknél, hiszen a JPEG fotók mindenképpen zajszűrtek.
Tesztképeinket szokás szerint a lehető legkisebb zajszűrés mellett végeztük, ez esetünkben azt jelenti, hogy a gépben normál zajszűrést választottunk (a másik opció a magas lett volna).
Az ISO200-as alapérzékenységnél tesztképeink alig mutatnak képzajt. Legjobban a valóban zajszűrés mentes gyári konverterben JPEG-gé alakított RAW képen fedezhetjük fel a zajosodást. A színzaj azonban itt is minimális.
ISO400-nál a komolyabb zajszűrésű gépi JPEG és az enyhe színzajszűrésű Lightroomban konvertált RAW kép még mindig alig zajos, az Image Data Converterben zajszűrés nélkül átalakított RAW kép képzaján jobban észrevehető az ISO200-hoz képest magasabb zajtartalom.
ISO800-nál már a gépi JPEG képek is kezdenek zajosodni, az enyhe luminancia zaj azonban még bőven használható fotókat eredményez még akkor is, ha nagy méretű nagyításra van szükségünk.
ISO1600-nál rákapcsol a gép zajszűrése, így JPEG képeknél nem lesz óriási ugrás a képzajban, ennek ára persze a részletek csökkenése. A RAW fájlok itt már komolyabb zajosodásúak, s ami még érdekes: az Image Data Converter ettől az érzékenységtől kezdve egyre furcsábban dolgozik: mintha nagyobb rádiuszú élesítésre állna át. A Lightroomban konvertált RAW (az alapbeállítás miatt) kevésbé színzajos, de a luminancia zaj itt is jól látható, viszont a részletek is szebben kivehetők, mint a gyári konverter esetében.
ISO3200-nál a JPEG képeken a zajszűrés okán már jól észrevehető a részletcsökkenés, a cérnaspulni egyes szálai már-már összefolynak. A RAW-ból konvertált képeknél ez természetesen nem tapasztalható. A képzaj egyébként JPEG képnél még mindig elviselhető, zajszűretlen RAW-nál viszont elég magas, ami már kisebb nyomatoknál is jól látható lesz.
ISO6400 JPEG-nél még kevesebb részlet marad, ez már-már kompaktosan kimosott kép. RAW formátumnál már kötelező zajszűrést használni, s itt a Lightroom alap zajszűrése után is meglehetősen zajos marad a kép. Talán ez az a határ, ahol még közepes nagyításnál elfogadható képeket kapunk.
ISO12800-at csak a legszükségesebb esetben használjuk, ez ugyanis igen erősen zajszűrt, részlettelen JPEG képeket eredményez, illetve a RAW formátumból is nehéz lesz úgy dolgozni, hogy elfogadható képminőséget kapjunk. Kifejezetten kis méretű nyomatoknál még emlékképhez ez is használható lesz.
Bár alapvetően nem rossz az A550 érzékenység/képzaj viszonya, mégis azt kell mondjuk, hogy a konkurens gyártók termékeinek valahogy sikerül zajtalanabbnak maradni (lásd a nagyobb felbontású Canon EOS-50D, vagy akár a még nagyobb felbontású EOS-7D, illetve a Nikonnál a D5000 is egy hajszállal jobban teljesít, igaz, ennek felbontása is kisebb az A550-nél). A Pentax K-7 nagy érzékenységű fotói egy picit gyengébbek (részletek, zajprofil), mint a Sony vázé.
Fontos hangsúlyozni, hogy az azonos kategóriájú digitális tükörreflexesek képzaja közel azonos felbontás esetén minimális eltérést mutat, vagyis a gépünk kiválasztásakor a képzaj lesz az egyik legkevésbé döntő tényező.
A RAW konvertálás során a Sony Image Data Converter v3.1 programját és az Adobe Lightroom v2.6-ot (LR) használtam. Az Image Data Converterben alapbeállításokat, de zéró zajszűrést alkalmaztam, míg Lightroomban alap beállításokkal (0 luminancia és 25-ös színzaj szűréssel, 1 pixeles rádiusszal 25-ös élesítés, 25-ös részletek mellett) dolgoztam. Ez igaz a többi tesztfotó konvertálására is.
Zajszűrés
A Sony Alpha DSLR-A550 ISO1600-as érzékenységtől mindössze két fokozatban képes a zajszűrésre. Ez természetesen csak JPEG képekre vonatkozik, a RAW fájlokban nincs változás. A normál és magas zajszűrés között ISO1600-nál alig érezhető különbség adódik, de magasabb érzékenységeknél jobban érezhető az eltérés. Ahogy egyre magasabb érzékenységre kapcsolunk, a zajszűrés is egyre erősebbé válik.
A lenti dobozban a zajszűrés hatása figyelhető meg különböző érzékenységeknél és eltérő zajszűrési hatásfok mellett.
Zajszűrás – JPEG
Hosszú expozíció
A fényképezőgépen beállítható maximális záridő 60 másodperc, de használhatunk B módot is. Az Alpha DSLR-A550 CMOS szenzora jól teljesít, alacsony áramfelvétele komoly előny a csillagjárás fotózáskor, vagy más igen hosszú felvételkészítéshez is remekül használható.
A 10 percig tartó, ISO200 érzékenységen készült felvételen jópár hotpixel látható. A hosszúexpozíciós „zajszűrést”, vagyis a hotpixel kivonást bekapcsolva minden felvétel után az expozícióval közel azonos hosszúságú felvétel készül, de ez már csukott zárszerkezettel. A hotpixelek kivonása után sem lesz tökéletes a kép, de jelentősen csökkenthető így a hotpixelek száma.
Összefoglalva tehát az A550 hosszú expozíciós felvételkészítésre is alkalmas, de néhány konkurensével szemben hotpixelekre a legjobb esetben is számítanunk kell.