A Leica bő három éve, egy kiállításon elhintett – akkor még működésképtelen – modellel jelezte a világ felé, hogy érdeklik a MILC-ek, vagyis a cserélhető objektíves rendszerkompaktok. Három év azért nem kis idő a rohamléptekkel száguldó digitális fototechnikában, de csak kivártuk, és itt van előttünk a kultikus német gyártó első MILC gépe a Leica T. Leánykori nevén a Typ 701 megjelölést kapta, így valószínű, hogy utódai is T néven látnak majd napvilágot és csak a típusszámot változtatják.
Ergonómia
De ne rohanjunk a jövőbe, amikor kezünkben a jelen! Az igaz, hogy a Leica ezzel a modellel nem definiálta át a fényképezőgép külsőről alkotott fogalmainkat, de ez talán nem is volt cél.
Külsőre leginkább a Sony NEX modellekre hasonlít a készülék, a Leicától megszokott, visszafogottan elegáns stílusban, mely az Audi Design tervezőcég érdeme. Eleganciája már a minimalista, mágneses-fiókos, és minden apró kiegészítőt formahabban, vagy szövettokban rejtő dobozon is tetten érhető, de az igazi meglepetést maga a gép nyújtja, melynek finomságait, úgy érzem, a termékfotók sem képesek visszaadni.
A T modell a világ első egy alumíniumtömbből „faragott” váza, melyet ezután 45 percnyi kézi csiszolással tesznek még kívánatosabbá. Sehol egy felesleges illesztés és csavar. Egyszóval gyönyörű a gép. Hihetetlenül precíz és szép vázat hoztak össze, melynek mérete a fotókon kisebbnek tűnt mint a valóságban. A szinte jelzésértékűnek és kicsit kényelmetlennek tetsző markolat például elég széles a férfi tenyérhez is. Mélysége ugyan nem nagy, épp a „kényelmesnek mondható” határán egyensúlyoz.
A visszafogottság a kezelőszerveken is érződik, hiszen alig találunk ilyesmit rajta, leszámítva az expo és videó gombokat, valamint két vezérlőtárcsát. Utóbbiak feladata előzetes beállításuktól függően sokféle lehet. P, A, és S módban a jobb szélsővel az expo korrekció (P), rekeszérték (A), vagy a záridő (S) állítható a bal oldalival pedig egy előre programozott funkció, például az érzékenység, vagy a fehéregyensúly mód állítása. A funkció kijelzése persze folyamatosan megjelenik az LCD-n is és nagyon könnyen átállítható. A kezelőszerveket egyébként a bekapcsoló gyűrű és az expo gomb kivételével diszkréten a vázba süllyesztették.
Nem kevésbé elegánsan oldották meg a vállpánt csatlakozást sem, melyek helyén a mikro-jack aljzatokhoz hasonló illesztési helyeket találunk, és ebbe dughatjuk a vastag gumiból készült pánt végén lévő, bármerre szabadon elforduló csatlakozóvégeket. Ha nem használjuk a pántot, akkor a lyukakba a vázzal harmonizáló végű dugók tehetők, amelyek tökéletesen belesimulnak a gép külső vonalába. A dugót vagy a vállpánt rögzítő tüskéjét az okostelefonok SIM fiókjánál megszokott hegyes eszközzel lehet kiugrasztani a helyéről.
Szenzor
Egy új fejlesztésű, APS-C méretű (23,6 x 15,7 mm) CMOS került a gépbe, 16,5 megapixeles teljes és 16,3 millió képpontos effektív felbontással, valamint egy szintén új és villámgyorsnak ígért feldolgozó processzor. A képek valóban azonnal megjelennek a monitoron, ahogy a gyártó beharangozta, de a működést és mentési időket elsőre nem találtam átlag felettinek.
A gép kétféle tömörítésű JPEG és RAW(DNG)+JPEG formátumot tud menteni, különálló RAW viszont nincs. 16 megapixel mellett négy további képméret választható.
Az érzékenység ISO100 és 6400 között egész fényértékenként állítható, és kapunk egy ISO12500-as fokozatot is. Némi beleszólásunk lehet az automata érzékenység állításba, így megszabható a maximum záridő és ISO fokozat is.
Automata szenzortisztítást nem állíthatunk be a Leica T-ben, legalábbis a menüben nincs aktiválási lehetőség.
Optika
A gyártó egy teljesen új rendszert alkotott, T-rendszer néven, mely alapból nem kompatibilis egyik meglévővel sem. A géphez csak T-bajonettes objektívek használhatók, melyekből az első körben kettő jelenik meg: Summicron-T 23mm F2,0 ASPH és Vario-Elmar-T 18-56mm F3,5-5,6 ASPH. A hírek szerint őszre a Super-Vario-Elmar-T 11–23mm F3,5–4,5 ASPH és a Vario-Elmar-T 55–135mm F3,5–4,5 ASPH is tiszteletét teszi majd a kínálatban.
Aki rendelkezik a távmérős gépeikhez kiadott Leica M objektívparkkal, a T-hez most megjelenő adapterrel ezeket is felhelyezheti a gépre.
A menüben képstabilizáció is bekapcsolható, bár ez nem a szenzor vagy optikai tag mozgatásán alapul, csupán szoftveres. Gyengébb fényviszonyok között a gép dupla expozícióval igyekszik csökkenteni a végeredményen látható bemozdulást.
Kijelző
A lejátszásért, és menüért felelős monitor, valamint a kereső szerepét is a szép nagyra tervezett hátsó LCD tölti be, mely 3,7″-os és nem csak a fentiekért de a kezelés zöméért is felel, ugyanis érintésérzékeny. 16:9 oldalarányúra tervezték, de ebből a 3:2 arányú élőkép csak egy részt foglal el, mivel egy vastag jobb oldali szegély állandóan a beállító ikonok terepe marad.
Színei természetesek, kontrasztja, dinamikája és részletvisszaadása kiváló, ami nem is csoda, hiszen 1,229 millió képpont felbontású.
A kijelzőn harmadoló segédrács, és élő hisztogram is megjeleníthető. Világosságát és színezetét is egész részletesen állíthatjuk, vagy rábízhatjuk az automatikára.
Lejátszásnál a képadatok mellett a kiégett részek kijelzése és RGB hisztogram is megjelenhet. A képek ugyanúgy lapozhatók és fokozatmentesen nagyíthatók, mint egy mobiltelefonon, de használhatjuk ezekhez a műveletekhez a két tárcsát is.
Aki keresőt szeretne, külön vásárolhat elektronikusat (EVF), 90 fokban dönthető benézővel, dioptria korrekcióval, 0,7x-es nagyítással, és 2,33 millió képpontos felbontással. A Visoflex Typ 020 nevű EVF keresőbe még GPS vevő is került. Tulajdonságai a hátsó kijelzőhöz hasonló részletességgel állíthatók a menüben.
Vaku
Egy vázba rejtett, de méretéhez képest igen magasra nyíló kisvakut kapunk a gépben, mely a bekapcsoló gyűrű harmadik állásával nyitható. Kulcsszáma a gép adatlapja szerint 4,5, ami nem túl erőteljes, de egy vakupapucs is került a vázra, melyre például a most kiadott Leica SF 26 vakut csatlakoztathatjuk. A vakupapucs egyben kiegészítő csatlakozóként is működik, többek között a fent emlegetett EVF kereső számára.
A vaku automata, derítő, és hosszú szinkron módokban, valamint ezek vörösszem elővillanással kombinált beállításaiban használható. A hosszú szinkron módhoz az expozíció elején vagy végén történő villanás is megadható. A vaku villanási teljesítménye +/-3 Fé tartományban pontosítható.
Üzemmódok
A képernyőn folyamatosan látható üzemmód választó érintőikonnal a szokásos működési módok választhatók ki, mint a programautomatika (P), rekesz-előválasztás (A), záridő előválasztás (S), teljes manuális mód (M), illetve témamódok (SCENE). Utóbbi beállításban 9 motívumprogram – köztük automatikus témafelismerés is – választható.
A záridőt 30-1/4000 mp között állíthatjuk. Bulb módot nem találtam a beállítások között. Az expozíció kompenzáció +/-3 Fé tartományban, 1/3 lépésközökkel szabályozható.
A fehéregyensúly automatikus, vagy 5 gyári fokozat lehet, illetve viszonylag szabadon beállíthatjuk egy tetszőleges Kelvin értéket is. Rendelkezésre áll két manuális mentési hely is egyedi WB beállításaink mentéséhez.
A képfeldolgozáshoz egyedi opciók járnak, így például ötféle szín mód választható, melyeken belül külön-külön állíthatjuk a feldolgozandó JPEG kép kontrasztját, élességét, vagy színtelítettségét. A beállítások igen részletesek, mivel a kijelzőn megjelenő csúszkákat kb. +/-25 értékben, szinte fokozatmentesen tologathatjuk.
A Leica T három felhasználói profilt képes menteni, melyekben saját beállításainkat tárolhatjuk. Ezek a képernyő jobb széléről elérhető menüből bármikor előhívhatóak.
Élességállítás
A fényképezőgép kontrasztérzékelős automata élességállítást kínál, mely a következő módokban használható:
- Szpot (kisebb AF mező): 15 x 15 mező közül jelölhetünk ki egyet a képernyőn.
- 1-pontos (normál AF mező): 13 x 15 pont közül választhatunk egyet.
- Multi: a gép automatikusan választ akár egyszerre több pontot is.
- Touch: érintéssel jelölhető ki a kívánt AF pont.
- Arcfelismerés: a készülék emberi arcvonásokat keresve állít élességet.
Gyenge megvilágításhoz segédfény kapcsolható be, melyhez a készülék a gép elejének bal felső részén lévő vörös LED-et villantja fel.
A menüben manuális élességállítás is beállítható, melynél az objektív erre való gyűrűjét használhatjuk és a képernyőre kell hagyatkoznunk. Hogy minél könnyebb dolgunk legyen 3x és 6x-os részletnagyítás is bekapcsolható.
Videó és sorozat
Ezeket a funkciókat sem bonyolította túl a Leica. Gyakorlatilag csak a legszükségesebbeket állíthatjuk. Sorozat egyféle van, melynél az adatlap szerint 5 kép/mp-es sebességet és legfeljebb 12 képet kapunk egyhuzamban. Az önkioldó 12 és 2 mp késleltetésű lehet.
Egyféle automata sorozat is választható…hát persze, hogy a jó öreg expozíció sorozat, mely 3 kép hosszú, viszont lépésközei 1/3 és 3 Fé tartományon belül szabadon állíthatók.
Videó képességek terén a kötelezőt hozza a gép. Az MP4 formátumú felvételek kétféle felbontásban 1920 x 1080, vagy 1280 x 720 képponttal készülhetnek. A képfrissítési sebesség mindig 30 (29,97) kocka/mp. Egyéb beállítást nem kapunk, leszámítva a már említett videó stabilizációt, valamint a hangfelvétel tisztaságát javító szélzaj csökkentést. A hang a gép tetején lévő mikrofonpárnak köszönhetően sztereóban kerül rögzítésre.
WiFi és GPS
A WiFi alap szolgáltatása a Leica T-nek, GPS-t viszont csak a külső EVF kereső megvásárlásával kapunk.
A 802.11b/g/n vezeték nélküli LAN kapcsolat iOS és Android mobil eszközökkel is működik, melyekhez egy ingyenes szoftvert kell telepítenünk a telefonra vagy tabletre. Sajnos csak egy két órát volt nálam a gép előzetes példánya, így ezt a funkciót nem tudtam kipróbálni. A leírások alapján az iOS szoftverrel a készülék vezeték nélküli távvezérlése is megoldható, az Android változat viszont nem tartalmazza ezt a szolgáltatást.
Memória, csatlakozók és akkumulátor
A belső memória alaposan kiment a divatból az utóbbi években, ami nem is csoda, hiszen az egyre nagyobb felbontás és adatmennyiség mellé kevés volt a gyártók által nyújtott, néhányszor tíz megabájt.
A Leica T nem szerénykedik e téren. 16 GB-os belső memóriát kapott, ami akár magában is elég lehet egy hosszabb fotótúrára vagy videózáshoz. Emellett bármilyen fajtájú SD kártyával is bővíthetjük, mely a markolat hátulján nyíló foglalatba helyezhető. A belső memória és a kártya között oda-vissza másolhatunk.
Ugyanitt (a markolat mögött) kapott helyet a fényképezőgép egyetlen csatlakozóhelye, egy USB 2.0 aljzat. Más csatlakozási lehetőség nincs a gépen.
Az akkumulátor a markolat aljába került és egybe építették a gép aljába simuló fedlappal. Az akkut a mellette lévő kar elfordításával lehet kioldani, de a kiesést egy újabb retesz gátolja meg. A kivételhez az akkumulátort egy kissé vissza kell tolni, majd újra kihúzni. A lítium-ion áramforráshoz hálózati töltőt is mellékelnek. Egy töltésével kb. 400 fotó készíthető.
Képminőség
A nálunk járt példány még nem végleges belső szoftverrel üzemelt, így fényképet és videót nem készíthettünk vele, de reméljük rövid időn belül egy részletes tesztben vallatott példány is tiszteletét teszi nálunk.
A hazai forgalmazótól kapott tájékoztatás alapján a gépváz Magyarországon 475 000 forintos áron kerül forgalomba. Az objektívek itthoni áráról egyelőre nincs információnk, de a külhoni árképzés szerint darabja a váz árához közelít majd.
