A Phottix név hallatán a Pixinfo.com olvasói talán elsőként a vaku vagy fényképezőgép kioldókra asszociálnak. Lehet ez azért, mert a legtöbb Phottix termékről készült cikkünk ebből a kategóriából kerül ki. Pedig a Phottix rengeteg fotós kiegészítőt forgalmaz. Az állványoktól a fényterelőkön át a videós válltámaszokig, a vezetékes és vezeték nélküli kioldókig szinte mindent lefednek, még olyan apróságok is kaphatók, mint LCD védő, vagy vakupapucsba illeszthető vízmérték. S ezek között vannak bizony a különböző szűrők is, melyek között a változtatható fényáteresztésű ND-t is megtaláljuk.
Az ND szűrők fő felhasználási területei között találjuk a tájképeket. A hosszú expozíciós idejű felvételek különleges képi hatást eredményeznek, főként vízparton, ahol a hullámzás a hosszú megvilágítási idő miatt összemosódó világos fátyolként jelentkezik a képen. Szintén hasznos a szürke szűrő pl. nyílt terepen lévő vízesések fotózásánál, amikor is a túl sok fény miatt sok esetben csak alig 1/4 mp-es záridőig tudunk lemenni. Ez pedig nem elegendő a szépen elmosott vízfátyol kép megjelenítéséhez.
Ezeken kívül azonban van még egy alkalmazási terület, ahol jó hasznát vehetjük az ND szűrőknek, ez pedig a külső terepen (értsd: nem stúdióban) történő portrézás, kis mélységélességgel. Ez esetben az okozhat problémát, ha a fényképezőgépünk nem képes kellően leszabályozni a fényérzékenységét, pl. túl magas kezdő érzékenység (lásd Olympus új PEN és OM-D modellek min. ISO200 érzékenysége), vagy nem elég nagy zársebessége (pl. belépőszintű DSLR-ek max. 1/4000 mp-e). De gondban lehetünk akkor is, ha csak szimplán egy egyszerű és olcsó rádiós vakukioldó segítségével szeretnénk derítő vakuzást alkalmazni, mert ilyenkor a nagy sebességű vakuszinkron (HSS – High Speed Sync) nem használható, márpedig ebben az esetben a vázunk maximális szinkronidejével dolgozhatunk csak, amely igen ritkán emelkedik 1/250 mp fölé.
Emellett még DSLR videózásnál is jól jöhet a bejutó fény csökkentéséhez.
Látható hát, hogy az ND szűrőre akkor van szükség, amikor sok a fény. Mondhatnánk, hogy de hiszen ezért van rekesz a fényképezőgépben. S az állítás igaz is. De amikor nem tudunk vagy nem akarunk lejjebb rekeszelni, akkor az ND-k csodákra képesek.
A Phottix által csak VND-nek (Variable ND – változtatható természetes szürke szűrő) nevezett termék 2 és 8 Fé közötti szűrést képes megvalósítani, ami megfelel ND4-256-nak. Azaz ha szűrő nélkül adott rekesszel 1/100 mp-es zársebességre van szükségünk, akkor ugyanilyen blendenyílással feltekert szűrővel 1/25 mp-től egészen 2,5 mp-ig terjedhet a záridőnk.
A hagyományos, erős ND szűrőknél problémát okozhat a fókuszálás és a komponálás is. Már a 4 Fé-es ND16 szűrő is ellehetetleníti az automatikus élességállítást jónéhány DSLR vázon, ha az objektív fényereje nem jobb f/2-nél. Az erősebb szűrőknél pedig teljességgel lehetetlen az automatikára bízni magunkat. Legalábbis feltekert szűrőnél.
A munkafolyamat tehát általában a következő:
- kompozíció beállítása, majd gép rögzítése az állványon
- fókuszálás, majd átváltás MF módra
- ND szűrő feltekerése
- expozíció
Ezzel szemben a változtatható ND szűrőknek megvan az az előnyük, hogy nem feltétlenül kell letekerni ahhoz, hogy autofókuszt használjunk. Egyszerűen csak eltekerjük a minimális érték felé, s ez esetben fényerősebb objektívvel gond nélkül állíthatunk élességet AF-szal is. (elviekben f/2,8 fényerős objektívből f/5,6 lesz, amely még tökéletesen elég lehet az autofókusznak).
Emellett a kompozíció beállítása is könnyebb feltekert VND-nél, hiszen a minimális szűrés még bőven lehetővé teszi a TTL kereső használatát.
A variálható áteresztő képességű ND szűrők a gyakorlatban kettő polarizációs szűrőből állnak. Ha a két polárszűrő szűrési síkja párhuzamos egymással, a fényáteresztés maximális. Ha a két szűrési sík merőleges egymással, akkor a fényáteresztés minimális. Idealizált esetben ilyenkor egyébként teljesen fekete, fényt át nem eresztő felületet kellene kapjunk, de természetesen ilyen a valóságban nincs.
A dupla polárszűrős megoldást sok hobbi- és amatőrfotós használja már a gépbe jutó fény csökkentésére. Ezekkel azonban leginkább az a baj, hogy színeznek, azaz nem tökéletes szürke szűrőként funkcionálnak, hanem elég erős kékes beütést adnak a fotónak, magyarán szinte csak fekete-fehér képek készítéséhez jó (a fehéregyensúly visszahúzása sem korrigálja maradéktalanul a színeket).
A VND és NDx szűrőket úgy alakítják ki, hogy a színeket a lehető legkisebb mértékben módosítsák, vagyis a fényáteresztő, illetve fényszűrő képességük a látható spektrumban egyenletes és minden hullámhosszra nézve azonos legyen.
Persze maradéktalanul ez sem megoldható, de ha nem szembetűnő az eltérés, akkor jó a termék.
A Phottix 52 mm-től kezdődően kínája VND szűrőit, melyek közül mi az 52 mm-est kaptuk kipróbálásra.
Már első pillanatban látszik, hogy maga a szűrő nagyobb átmérőjű, mint az 52 mm-es menet. Ez jó szolgálatot tehet nagylátószögű objektíveknél, hiszen nem lóg majd be a perem a kép sarkába. Kellemetlen lehet viszont, ha a szűrőre szeretnénk ráilleszteni az objektívünk védősapkáját, mert nem fog rajta maradni a nagyobb átmérő miatt.
A szűrő teljes vastagsága egyébként közel 1 cm.
A külső peremen feltüntették a minimális és maximális szűréshez tartozó jelzést, aminek egyébként DSLR-nél különösebb jelentősége nincs, hiszen a keresőben egyébként is jól látható a szűrés csökkentése vagy növelése. Komolyabb szerephez jut viszont csak élőképes elektronikus keresővel (vagy LCD-vel) ellátott gép esetében, hiszen ilyenkor ha nem kapcsolható ki az expozíció szimuláció, akkor a keresőképen nem látunk majd változást.
Az ND szűrőnél megvizsgáltuk, hogy mennyire marad homogén a különböző szűrési erősségű állásokban. Próbáinkat APS-C szenzoros fényképezőgéppel és Canon 50mm f/1.8 II objektívvel végeztük.
ND szűrő homogenitása különböző erősségű állásokban
- szűrő nélkül
- ND 1. állás
- ND 2. állás
- ND 3. állás
- ND 4. állás
- ND 5. állás
- ND 6. állás
- ND 7. állás
- ND 8. állás
- ND 9. állás
- ND 10. állás
- ND 11. állás
A szűrő nélküli és a szűrő minimális szűrési állapota között 1 1/3 Fé fényerőkülönbség van. Ahogy haladunk az egyre erősebb szűrések felé, egy ponttól (a 8. állástól) kezdődően két sarokból jól láthatóan kúszik be egy-egy erősebb, sötétebb folt. A 9. állásnál már komolyan befolyásolja a képet, a 10. és végül a 11. állásban pedig igazából már használhatatlan a szűrő.
Ha a 9. állást még elfogadjuk használhatónak, s úgy komponálunk, hogy a két átellenes sarok sötétedése ne okozzon bajt, akkor közelítőleg 9 2/3 Fé-es ND-ként dolgozhatunk (ND800). Persze ha komolyabb homogenitásra van szükségünk, akkor ND128 fölé nem igazán mehetünk.
Mindez a dupla polarizációs technológiából fakad, de biztos vagyok benne, hogy tájképeknél ez nem okoz komoly gondot. Más kérdés a portré kategória, ahol már negatív hatása lehet, ha a fej egy részét kitakarja a sötét folt, de portrénál vélhetően egyébként se lesz szükség olyan erős szűrésre, ahol ez a hatás már komolyabban jelentkezne.
Frissítés: Olvasóink kérésére valós környezetben is megismételtük a tesztképeket:
ND szűrő különböző erősségű állásokban
A Phottix VND szűrőt az McGoat Webáruháztól kaptuk a kipróbálás idejére.
Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja oldalunk működését. Köszönjük!
