Röviden: Nikon Coolpix 2200 / 3200 teszt

Belépőszintű fényképezőgépről lévén szó, fémnek, guminak nyoma sincs. A felhasznált anyagok tapintása ennek ellenére kellemes, mind a fényes, mind a tört fényű műanyag jó minőségű, sőt a 3200 titánium-hatású berakása, kövezzenek meg érte, de nekem határozottan tetszik. A plasztik állványcsavar már nem annyira, de azt hiszem, a 2200/3200-at vásárlók 98%-a nem éjszakai tájképek készítésére fogja használni gépét. A fényezés tartósságával - az előző szériához hasonlóan - várhatóan nem lesz gond. A gép jól összerakott, nem nyekereg, nem recseg-ropog; a fedelek járása is korrekt. Jól egyben van a kicsike, no.

A Coolpix 2200 és 3200 lényegében a CCD méretében és felbontásában térnek el egymástól. Az elnevezésnek megfelelően a 2200 1/3,2"-es CCD-je 2, míg a 3200 1/2,7"-es képérzékelője legfeljebb 3,2 Mpixeles képek rögzítését teszi lehetővé. Azaz a 3200-zal legfeljebb 2048x1536 képpontból álló felvételek készíthetők. 1600x1200, 1024x768 és 640x480 pixeles fotók készítésére mindkét masina képes. A képek természetesen csak JPEG formátumban kerülhetnek az SD memóriakártyára. A tömörítési fok a képmérettől függetlenül nem állítható, de legnagyobb felbontás esetén High és Normal tömörítés is választható. A 3200-nál az enyhébb tömörítés 95%, míg az erősebb 91%.

A képminőség megfelel az elvárásoknak. A részletgazdagság nem rossz, bár - érzésem szerint - nem egy vetélytárs kontrasztosabb képpel rendelkezik. Ami viszont kellemes, hogy napos időben igen élénk színekkel és alacsony képzajjal találkozhatunk, de az árnyékban vagy lakásban készült felvételek homogenitása is megfelel az elvárt szintnek. Az alacsony zajszint egyik magyarázata az enyhe analóg erősítésben rejlik - a Coolpix 2200/3200 alapérzékenysége ISO50, melyet az automatika akár ISO200-ra is emelhet. Ennek ellenére nekem sehogy sem sikerült ISO50-től eltérő értéket előcsalogatnom a gépből.

Az LCD mérete megfelel a gép méretének: 1,6"-es, ami ebben a kategóriában a nagynak számít. A részletgazdagsága megfelelő, komponáláshoz elegendő a 80.000 pixel, lejátszáskor pedig ott a 10x-es zoom, ami tökéletesen elegendő az élesség ellenőrzésére. Nem rossz, hogy nem kell percekig várni a nagyított kép megjelenésére: az egyszerestől a tízszeres nagyításig alig 3 mp telik el, pedig a két végállás közt 18 fokozat van!

Remélem senki nem veszi rossz néven, de az átnézeti keresőről nem értekeznék túl hosszasan. Legyen elég annyi, hogy a zoomos kereső lefedettsége a 2200 esetében 80%...

A Nikon belépőszintű gépeit értelemszerűen nem profiknak, vagy a fényképezés minden csínjával-bínjával tisztában levőknek, hanem azoknak tervezte, akik fényképezőgépüket csak évente egy-két alkalommal veszik elő, például egy kirándulás vagy nagyobb családi összejövetel ürügyén. Ezután már érthető, hogy a Coolpix 2200/3200 mindössze a fehéregyensúly, az expozíció korrekció, a vakumód és néhány képeffekt kiválasztását teszi lehetővé. Minden mást az automatika végez. Persze nem csak "zöld mód" van...

A Nikon Coolpix 2200/3200 a szokásos 3-4 helyett 11 témaautomatika módot kínál a klasszikus Makró, Portré, Sport, Éjszakai portré és Tájkép módokon kívül. Ez utóbbiakat a vezérlőtárcsával aktiválhatjuk, a továbbiakat - például Party, Naplemente/napfelkelte, Hó/vízpart, Múzeum stb. - a vezérlőtárcsa Scene állásbán a menüből választhatjuk ki. Ezek az automatikus programok a blende, záridő, vaku, fehéregyensúly és a BSS megfelelő kombinációjával próbálják a lehető legjobb képeket kicsalogatni a fényképezőgépből. A kezdő fotósok dolgát könnyítik meg a Portré, Éjszakai portré és Tájkép módokban rendelkezésre álló komponálási keretek, amelyek a téma fotón való esztétikus elrendezésében segítenek.

Kézzel, mint azt már említettem, csak a vakumód (ki, auto, derítés vörösszem-effektus csökkentéssel (csak 3200-as modell), derítés, és hosszú szinkron elővillantással), az expozíció korrekció (+-2 Fé 1/3 Fé-nként) és a fehéregyensúly állítható. Az utóbbi a szokásos nappali, izzó, fénycső és felhős álláson kívül kézileg is beszabályozható; de van vaku színhőmérséklet is, mely meglepően kellemes színeket eredményezett a vaku hatótávolságán belül. A maximális hatótávolság egyébként 3 méter alatti, ami átlagos, és sajnos ugyanez igaz a vörösszem effektusra is. Értem ez alatt, hogy 2 méternél nagyobb tárgytávolság esetén már garantáltan vöröses lesz a fotóalany szembogara.

A Zoom Nikkor objektív átlagos paraméterekkel rendelkezik:
-3200: 5,8-17,4 mm valós, azaz 38-115 mm kisfilmre átszámított fókusztávolság, f/2,8-4,9 fényerő
-2200: 4,7-14,1 mm valós, azaz 36-108 mm kisfilmre átszámított fókusztávolság, f/2,6-4,7 fényerő

Mindkét gép esetén azonos a makrótávolság, ez 4 cm, amely 4 cm-es legkisebb befogható területet eredményez. A makró zoomolható, de a legjobb makróeredmény hozzávetőleg 45 mm-es fókusztávolság esetén adódik, így a zoomnak nem sok gyakorlati haszna van. A fókuszrendszer is azonos, az AF a kép középső részén található 5 mező közül a téma alapján kiválasztja az egyiket, majd ezt a részt állítja élesre.

Az optika által vetített kép minőségéről nehéz egyértelmű véleményt mondani. Egy ilyen kompakt optikától a minimális kromatikus és szférikus aberráció (kontrasztos vonalak mentén megjelenő lila pixelek illetve életlen sarkok) szép teljesítménynek számít. A makró és nagylátószög állásban produkált hordótorzítás viszont még egy ilyen parányi optikától is elfogadhatatlan. Egy szó mint száz: én - rossz szokásomtól eltérően - most nem mondok véleményt, hanem a Kedves Olvasóra háritom az ítélethirdetés felelősségét. Szíves figyelmükbe ajánlom a veszprémi sétám során készült tesztképeket!

A Coolpix 2200 és 3200 egyaránt képes 320x240 és 640x480 pixel felbontású video készítésére. Lényeges különbség azonban, hogy a 2200 nem rendelkezik mikrofonnal, így azzal csak némafilm készíthető. A rögzítés hossza csak a memóriakártya szabad kapacitásától függ. A felvétel során a fénymérés és az élességállítás is folyamatos, és zoom is használható, igaz, csak digitális.

Sorozatfelvétel módban 3 és 16 képből álló sorozatok készítésére van lehetőség. A 3 darabos módot választva a fotók 2,2 kép/mp sebességgel készíthetők el. Ha háromnál több fotóra lenne szükség, a 16 darabos sorozatfelvetéli mód használható, mely a felvételeket egy nagyfelbontású képre helyezi. A felvételi sebesség ekkor is 2,2 kép/mp.

A bekapcsolástól az LCD képének megjelenéséig 4 mp telik el, ami megfelel az elvárásoknak, ugyanúgy, mint az 1-1,5 mp-es fókuszidő, mely makró esetén sem megy 2 mp fölé. Az AF szinte soha nem hagyott cserben, a narancsszínű segédfény hatótávolságán belül gyakorlatilag teljes sötétségben is képes az élességállításra (csak a 3200-as modellben található meg ez a funkció). A vaku kisülés utáni újratöltése már közel sem ilyen impozáns, 6-8 mp-ig tart, míg újratölt, sőt, teljes kisülés esetén akár 10 mp-ig is eltart, míg újra fotózásra kész állapotba kerül a masina. Ellenben lejátszás során senki sem fog beleőszülni a várakozásba, mert mind a képek közötti scrollozás, mind a nagyítás meglepően gyors.

A Coolpix egyetlen igazi extra szolgáltatása a BSS (Best Shot Selector). A rendszer lényegében egy egyszerű sorozatfelvételi mód, megspékelve egy képminőség ellenőrzővel, mely a sorozat képei közül kiválasztja a legjobban sikerültet (legélesebbett, legkevésbé bemozdultat) és csak azt menti el. A BSS főleg kevés fénynél jön jól, amikor nincs lehetőség vaku használatára és állvány sincs kéznél. További (bár manapság már nem igazán) extra szolgáltatása a 3200-nak a max. 20 mp-es hangjegyzet, melyet a már elkészült felvételekhez csatolhatunk. A felvétel indításához csak meg kell nyomni az exponálógombot a lejátszás menüben - ötletes megoldás!

A Nikon Coolpix 2200 és 3200 is SD kártyára menti a fotókat, de ennek hiányában a beépített 15 MB-os memóriába is elfér egy-két felvétel. A masinák - immár hagyományosan - 2 db AA (azaz ceruza-) elemmel működnek. A géphez a kipróbálás idejére a Nikon opcionálisan beszerezhető Ni-MH elemeit és az ezekhez való töltőt kaptuk energiaforrásnak. A teszt során közel 100 felvételt készítettünk, ezek egynegyedét vakuval, de mindez kevés volt ahhoz, hogy lemerítsük az akksikat.

Akiben felmerült már, hogy a no-name fényképezőgépek (elsősorban fotós múlttal nem rendelkező, kisebb, távolkeleti cégek termékei) közül válasszanak maguknak gépet, azokat valószínűleg inkább egy olyan gépre beszélném rá, mint a Nikon Coolpix 2200 vagy 3200. Áruk talán picit magasabb, mint a papíron hasonló jellemzőkkel bíró kínai vagy tajvani gyártók terméknél látni lehet, de itt az extra forintok használhatóságban és képminőségben bőven megtérülnek.