Természetfotózni márpedig jó! A természet jobb esetben közeli és kézzelfogható bárki számára, hálás téma. A téma iránt komolyabban érdeklődő amatőrök számára, számos magyar kiadvány szolgál tanácsokkal. A Természetfotózás digitális fényképezőgéppel című könyv sem előzmény nélküli. A Rainbow Slide kiadó már 2002-ben is jelentkezett egy kötettel „A természetfotózásról” címmel. Az új könyv azonban csak alaptémáját tekintve hasonlítható az elődhöz. Átdolgozott, bővített kiadásról van szó. A bővítés olyannyira szó szerint értendő, hogy meg is hízott kissé, így széltében is nagyobb alakú kiadványról van szó, és mintegy 20 oldallal többet kapunk az újabb változatot megvásárolva.
Az átdolgozásnak köszönhetően a két kötet csak néhány főbb pontban hasonlítható össze, a tartalom 70%-a új. A korábbi kiadványban jóformán csak érintőlegesen kapott helyet a digitális technika a természetfotózás tükrében, az új könyvnél azonban már a cím is utal arra, hogy ezúttal csak a fotózás ezen vetületéről lesz szó. Szinte teljesen mellőzték az analóg fényképezőgépvázak és filmek bemutatását, helyüket a stabilizátoros csúcskompaktok és a digitális tükörreflexesek vették át. A bevezetőből azonnal kiviláglik miért: „A jövő a digitális forradalom”, fogalmazzák meg a szerzők a kötet mottóját. Persze érintőlegesen szó esik az analóg technikáról is, de leginkább csak az összehasonlítás szintjén, mint amilyen a két szegmens képminőségének összehasonlítása.
Szerzőként Enczi Zoltán, Korbely Attila, Klemanovics Márk, Szabó Endre és Richard Keating jegyzik a könyvet, a felhasznált fotók pedig a felsoroltakon kívül Fejér Eszter munkáját dicsérik. A könyv külalakban a kiadótól megszokott magas színvonalat hozza, tematikája pedig az egyéb kiadványaiban megszokott sorrendet követi.
 |
A gépválasztással és az általános technikai információk ismertetésével indít, melyeken belül a filmes fényképezőgépek csak röviden említtetnek meg. Szintén kis helyet szentel a könyv a kisebb kompakt digitális fényképezőgépeknek és természetfotózásra inkább a nagyzoomos, vagy csúcskompakt gépeket, illetve főként a cserélhető objektíves, digitális tükörreflexes (DSLR) fényképezőgépeket ajánlja. Utóbbiaknak bővebb helyett szentel a könyv, így a legfontosabb új típusokat táblázatokkal is összehasonlíthatjuk, vagy megismerhetjük e szegmens főbb jellemzőit – mint például a full frame érzékelős gépek előnyeit – valamint összehasonlítást kapunk milyen természetfotós témák esetében hasznosabb a tükörreflexes típusok használata a hagyományos filmes technika helyett.
Cserélhető objektíves gépekhez cserélhető objektív is kell, így megismerhetjük a természetfotózáshoz szükséges nagylátószögű és teleobjektíveket, valamint a DSLR gépek fókusztényezőjének hatását. Ezután az objektívek legfontosabb jellemzőit taglalja a könyv, úgymint fényerő, gyújtótávolság elméletben és a természetfotós gyakorlatban, de hosszabb ismertetőt olvashatunk a képstabilzátorok hasznáról és korlátairól is.
 |
Az objektívek témája után a fényképezőgépek egyéb kiegészítőit ismerhetjük meg, persze ezúttal is a természetfotózás tükrében. Így szó esik a leggyakrabban használatos szűrőkről, mint amilyen az UV, polár, vagy félszűrő, a vakukról és fényterelőkről, és az állványokról, szögkeresőkről, keresőnagyítókról, táskákról. Az eszközökkel foglalkozó ismertető szinte észrevétlenül vált a fotózás technikai alapjainak bemutatására. A Beállítások fejezet az expozíciós idővel, rekesszel, a különféle zárak működésével, és az expozíció korrekció jellegzetességeivel foglalkozik, de ugyanitt olvashatunk a mélységélességről és összefüggéseiről, valamint az érzékenységről is, különös tekintettel a kompaktok és DSLR gépek zajkülönbségére. A beállítások sorát a természetfotózásban ajánlott fehéregyensúly értékek, az úgynevezett digitális „pusholás” és a felbontóképesség-fájltípusok viszonya zárja.
A technika után mi más következhet, mint a gyakorlat? A viszonylag rövid 60 oldalas „technózás” után, a maradék 100 oldal főként a természetfotózás gyakorlatával foglalkozik, persze itt-ott technikai jellegű információkkal fűszerezve. Először a profi fotóstechnikák világában merülhetünk el, persze nem a fejünk búbjáig, de jó rálátást kapunk a részletnagyítás, többszörös expozíció, a nagy felbontású fényképezőgépekkel való fotózás és a különböző távvezérlő eszközök világára. Ugyanitt olvashatunk a kezdők számára nem mindennapos fény-, élesség-, elektromos és hangcsapdák jelentőségéről is.
 |
A kompozíciónak kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a szerzők. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy fekete hátterű papíron olvashatunk róla, mely a Rainbow-Slide kiadványaiban egyfajta fordulópontot jelöl. Valóban. A könyv második felét innen a természetfotózás fő témáinak szenteli a kötet. Az állatfotózás rejtelmeivel találkozunk először, például praktikus tanácsokat kapunk cserkeléshez. E témánál részletesebben is elidőzik a könyv, így megismerhetjük a szélirány, szaglás, vagy a párzási időszak jelentőségét és egyes, főként hazánkban gyakori állatfajtákra lebontva is kapunk cserkelési tippeket. Számomra ezek voltak a könyv legérdekesebb oldalai, mivel a korábbi kiadványban nem szorítottak ilyen terjedelmet a témának.
A állatfotós praktikák köréből persze nem maradhat ki a csalik, hívóhangok, lesek és lessátrak alkalmazása, így ezekre is kitér a könyv. Gyakorlati tanácsokkal folytatódik az Állatfotózás fejezet, különféle helyszínekre lebontva, mint amilyen az állatkertekben, vadasparkokban, vagy a ház körül történő állatfotózás. Mielőtt mindennek a technikai vetületét is megvilágítaná a könyv, rátér az állatfotózás elengedhetetlen témájára a fotós etikára. Sajnálom, hogy nem szentel a könyv több oldalt ennek a fejezetnek, hiszen egy leendő természetfotósnak a technika megismerése előtt azzal kéne tisztában lennie, milyen élőlényt hogyan illik, vagy hogyan nem fotóznia.
 |
Az állítok fotózása igényli a legkomolyabb technikai felkészültséget a fotóstól. Ilyen technikai követelmény például a megfelelő teleobjektív. A fejezet második fele igen hosszan ecseteli az erős teleobjektívvel való fotózás technikáját, beleértve a manapság divatos ultrazoomos kompaktokat és a DSLR-eket. Kitér a konverterekre, amatőr, félprofi és profi objektívekre, a berázás és a mélységélesség buktatóira, valamint olyan hasznos teleobjektív alternatívákra is, mint például a digiszkóp. A könyv terjedelméhez mérten nagyon részletes leírást kapunk ezeken az oldalakon a teleobjektív alkalmazásának szinte minden vetületéről. Ilyen vetület például az autofókusz, vagy a kereső minősége, melyekhez további hasznos tippekkel, megoldásokkal szolgál a kiadvány.
A makrofotózás az a terület, ahol a kisebb digitális kompakt gépek tulajdonosai és a kezdők is bátran megvalósíthatják önmagukat, hiszen ezen gépek többsége általában jó makróképességgel rendelkezik, közelebb hozva ezáltal az aprók világát. A könyv következő fejezete nekik nyújt segítséget, külön kitérve a kompakt gépek alkalmazhatóságára, vagy az előtétekre. Persze itt is a DSLR gépekhez használható makrokonverterek, közgyűrűk, harmonika kihuzatok és egyéb kiegészítők viszik a prímet. Kitér a könyv az egyszerű objektívek makroképességére, de megismerhetjük a komolyabb makro objektíveket, vagy a retroállású optikákat is. A fejezet gyakorlati részében különféle makrofotós technikákról olvashatunk, így a téma olyan sarkalatos pontjain lesz a fő hangsúly, mint amilyen a megvilágítás és a mélységélesség.
 |
A könyv utolsó gyakorlati fejezetében a Tájfotózásról olvashatunk. Sajnos ennek a témának a többihez és a korábbi kiadványhoz viszonyítva is elég kevés oldalt szentel a könyv, nem titkolva ennek okát, hiszen a tájfotózással részletesebben foglalkozik a kiadó egyik előző kiadványa.
Elkészült természetfotónk utóéletének egy szegletével foglalkozik az utolsó fejezet. Ez pedig a fotók bemutatása, vetítése. Digitális fényképekről lévén szó, ennek legjobb módja a projektor használata. A projektorok legfontosabb jellemzőiről és használatáról, valamint néhány konkrét projektortípusról olvashatunk a könyv utolsó lapjain, mielőtt rátérnénk a kötet legfontosabb fogalmait magyarázó, rövid kislexikon tanulmányozására.
 |
Kinek ajánlható a Természetfotózás digitális fényképezőgéppel című kiadvány? Elsősorban olyan kezdőknek, akik indíttatást éreznek e témakör megismerésére, de részletesebb leírásai – mint amilyen a cserkelési trükkök, vagy a teleobjektív alkalmazásának szempontjai -segítséget nyújthatnak a haladó hobbisták számára is. Persze nem utolsó szempont az sem, hogy gyönyörű állat és tájfotókkal van tele, így azoknak sem megvetendő nézegetnivaló, akik szeretik a szép kiállítású könyveket.
Ha megfelelő karácsonyi ajándékot szeretnénk fotós ismerősünknek, rokonunknak, elég csak egy pillantást vetnünk fényképezőgépére. Ha feltűnően nagy objektívet látunk gépe elején már rohanhatunk is beszerezni a Természetfotózás digitális fényképezőgéppel című könyvet. Ha viszont kicsi az objektíve, azért ajándékozzuk meg vele, hogy nagyobb kedvet kapjon a természet szépségeinek megörökítéséhez. Ráadásul a könyvet nagyon könnyű becsomagolni és jól mutat a fa alatt.
 |
A könyv puhafedeles papírborítóval jelenik meg 160 oldalon. Bolti ára 2990-Ft.
